Ott Lajos

Ott Lajos (1897-1965) zirci nyomdász és lapkiadó

Élete

Az Ott család zirci gyökereit egészen az 1700-as évekig lehet visszavezetni. A család nevezetes őse Ott György (1852-1920) zirci cipészmester, a zirci társadalom megbecsült polgára különböző intézetek vezetőségi testületének tagja volt. Árki Erzsébettel kötött házasságából nyolc gyerek született. Három fiú maradt életben: Lajos (1897-1965) nyomdász, István (1900-1957) mészáros hentes, és László (1905-1982), akinek lakatos- és autószerelő műhelye volt a Kossuth Lajos utca 22. alatt, és a Zirci Filharmonikus zenekarban nagybőgőzött.

Ott Lajos a zirci népiskolába járt. Az első világháború kitörése után 17 évesen besorozták, az orosz frontra került, ahol hadifogságba esett. 1917-ben jöhetett haza, majd Szentmártonkátán a szeszgyár vezetője lett. Innen 1926-ban Budapestre ment, ahol az Athaeneum nyomdában tanulta ki a nyomdász mesterséget.

1930-ban jött vissza Zircre, novemberben megnyitotta nyomdáját, ahol 1931. január 1-től 1944. szeptemberig nyomták a Zirc és Vidéke lapszámait. Igényes újság volt, szerkesztői zirci ügyvédek, dr. Tóth Aurél, dr. Szigethy László és dr. Kuntzl Ernő voltak. A szerkesztőség és a kiadóhivatal a Rákóczi tér 1. szám alatt működött. A nyomda eleinte a Kossuth Lajos utca 10. szám alatt volt, később költöztették a Rákóczi tér 1. szám alá. Zirciek is dolgoztak a nyomdában, pl. Rauzer Károly, Vizer István. Nemcsak a helyi újságot, de könyveket, aprónyomtatványokat, brosúrákat, képeslapokat, gyászjelentéseket, névjegyeket is nyomtak itt.

• 

  Ott Lajos kereskedése az 1940-es években

• 

  Ott Lajosné Agárdy Mária(1943)

Ott Lajos hamarosan megnyitotta könyv- és papírkereskedését is. Az üzlet a mai Monostor cukrászda helyén volt (Rákóczi tér 1.). Árultak könyveket és papírárut, füzeteket, levélpapírt, emlékkönyvet, fényképalbumokat, fotócikket, valamint társasjátékot, gyerekjátékokat is. Lehetett kapni írógépet, bőrdíszművet, aktatáskát, pénztárcát. A boltban volt vallási vonatkozású áru is, kegytárgyak, szentképek, imakönyvek.

Ott Lajos a herendi porcelánok forgalmazója is volt, a gyár egyik nagy megrendelőjeként. A polcon étkészletek, szobrok, speciális zirci dekorral készített herendi dísztárgyak sorakoztak, de volt dohányzó készlet zirci épületek képeivel is. Ezeket a fellendülő idegenforgalomra alapozva árulták, mint turista emléktárgyat. A zirci családoknál sok az innen származó dísztárgy, herendi porcelán, nászajándékul vagy egyéb alkalmakra ebből a boltból vásároltak. Festményeket is árultak, például Ireghi Máté Sándor jó minőségű, idilli témákat megörökítő tájképeit, vagy Héger János zirci témájú festményeit. A boltba nemcsak vásárlási szándékkal jöttek a zirciek, hanem betértek társalogni, barátkozni. Jegyeket is lehetett itt vásárolni különböző zirci műsoros estekre, programokra.

• 

  Ott nyomda kiadványai

• 
• 

  Hirdetés 1943-ból

• 

  Zirci vonatkozású herendi dísztárgyak az 1940-es évekből

• 

  Zirci vonatkozású herendi dísztárgyak az 1940-es évekből

Ott Lajos 46 évesen nősült meg, felesége Agárdy Mária (1924-2003) volt. Felesége szülei a szépalmai gróf Pejacsevich-Esterházy család alkalmazottai voltak, édesapja magtáros, édesanyja szakácsnő. 1943-ban a borzavári templomban Sütő Imre, az új plébános eskette őket. A házasságból öt gyerek született: Edit (1944-1998), Klára (1945), Györgyi (1947), Lajos (1948), Ágota (1953). A háború éveiben, a front közeledtével igyekeztek menteni a bolti készletet. A monostorban egy lépcső alá falazták be az árukat, de a boltot orosz katonák felgyújtották, sok minden odaveszett.

Varga Gyula zirci jegyző 1947-ben ezt válaszolta az OSZK igazgatójának, Tolnai Gábornak, aki a vidéki elöljáróknál érdeklődött, hogy a nyilvántartásukban szereplő nyomdavállalatok léteznek-e. „Ott Lajos nyomdája a harcok alatt tűzvész következtében teljesen megsemmisült. Nevezett jelenleg azon dolgozik, hogy a nyomdát megindíthassa, tudomásom szerint a közeljövőben már működni fog. Nevezettet felhívtam, hogy megindulás után a sajtótermék beszolgáltatási kötelezettségnek tegyen eleget. Zirc, 1947. február 15.”

A nagy akaraterővel újrakezdeni szándékozó kis nyomdászok tragédiája még nem ért véget. 1948-ban a nagy nyomdavállalatokat, majd 1949-ben a kis- és közepes nyomdákat is állami tulajdonba vették. Ács Ferenc veszprémi nyomdász leltározta Ott Lajos nyomdáját, majd a nyomdát bezárták „üzembe tartására nincs szükség, arra megfelelő személyzet nem áll rendelkezésünkre, tekintettel arra, hogy a tulajdonos egyedül dolgozott”. Ott Lajos nyomdáját 1950-ben törték össze, a berendezés darabjait a győri nyomdába vitték. A bolti készletet is államosították, leltárt készítettek róla, de kárpótlásként alig kaptak valamit. Ott Lajos az erdészetnél dolgozott Bakonynánán, majd a dudari bányánál lett könyvelő. Végül a zirci szövetkezet alkalmazásában ő lett az újonnan megnyitott könyvesbolt vezetője.

Élete utolsó éveiben ismét nagyot alkotott. 1959 végén nyílt meg a megye első önkiszolgáló könyvesboltja Zircen, a Petőfi Sándor utcában. Ott Lajos és társai olyan szép üzletet rendeztek be, hogy a vásárlók tömegesen jöttek. A könyveket szakonként csoportosítva helyezték el a polcokon. Két kis fotel volt a sarokban, ahol a kiválasztott könyvbe bele lehetett tekinteni. Sok szép növény díszítette a bolt előtti utcai részt és a bolt belső terét is. Hanglemezeket is árultak, egy lemezjátszón mindig szólt a zene, ami még inkább csábította a vásárlókat. A forgalom ugrásszerűen nőtt. 1960 őszén író-olvasótalálkozó tartottak Tatay Sándorral, akinek könyvéből az 50 példány is kevésnek bizonyult. Ott Lajos két különböző korban és eltérő társadalmi körülmények között is képes volt a kultúrát magas szinten terjeszteni Zircen.

A zirci könyvesbolt 1960-ban

Köszönet a segítségért és a családi fényképek közlésének lehetőségéért Ott Klárának. A szócikket összeállította Cuhavölgyi Klára

Felhasznált irodalom

• Bándi László: A veszprémi nyomdászat két évszázada. – Veszprém, Pannon nyomda, 1989.
• Bánfi Szilvia: Tragikus nyomdászsorsok, megsemmisült nyomdák =Magyar Könyvszemle 2005/4.
• Csapó Mária: A nyomdaipar irányítása és államosítása.= Levéltári Közlemények 64. 1993.
• Keresztes József: Ahol önmagát kínálja a könyv.= Középdunántúli Napló 1959. szeptember 24. 224. sz
• Sokatmondó tények és adatok a zirci könyvesboltból.= Középdunántúli napló 1962. 11.06. 260. szám
• Szegleti Ildikó: Veszprém megye nyomdászata 1860-1920. – Veszprém, 1978. – (Közművelődési kiskönyvtár, 3.)
• Válság után – háború előtt. Veszprém az 1930-as évek végén / vál. és szerk. Csiszár Miklós. – Veszprém: Eötvös Károly Megyei Könyvtár, 2010.
• Zirc és Vidéke korabeli számai