Balatoni Szemle (Egy rövidéletű folyóiratról)
A címben említett folyóirat első száma 1942 áprilisban jelent meg és 1944 április hónapban pedig az utolsó száma. A dátumokból láthatóan a háborús években létezett és ebből következően a lehetőségek korlátozottak voltak. A példányszáma nem ismert, nem lehetett nagy, kérdéses mennyi kallódott el a háborús, valamint az azt követő zavaros években. A Magyar Földrajzi Társaság "Balaton Bizottsága" hivatalos folyóirataként jelentették meg, tervük szerint évente tíz alkalommal. Összesen 19 szám jelent meg, közülük négy kettős szám volt. Főszerkesztője dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár volt, aki a rendkívül illusztris személyekből álló szerkesztőbizottságot vezette. A bizottság 17 tagból állt közülük 9 személy volt egyetemi tanár. A Szemle első számában a Balatoni Intéző Bizottság vezetője, dr. Plötzel Jenő a következők szerint fogalmazta meg a folyóirat céljait:
A Balatonkörnyék hazánk egyik legszebb tájegysége, amelynek legnagyobb értéke és dísze a Balaton. E tájegységen a múlt feltárásának, az értékek megismerésének, a jelenségek megfigyelésének és a fejlődés útjai kutatásának előmozdítása és az ezekre vonatkozó eredmények, gondolatok közlése közérdekű feladat. Ezt a közérdekű feladatot kívánja őszinte lélekkel szolgálni a Balatoni Szemle.
Nem a napi események krónikása lesz, hanem a tudósokat, kutatókat és szakértőket akarja hasábjain megszólaltatni. A természet és szellemi tudományok ágainak művelőit közös munkára hívja: a Balatonkörnyék és ezzel a honismeret terjesztésének magasztos szolgálatára.
A Balatoni Szemle összekötő kapocs akar lenni azok között, akik a Balatonkörnyék kérdéseivel, jelenségeivel akár hivatásszerűen, akár önként, de szeretettel foglalkoznak. Bekopogtat azonban a Balatonkörnyék minden barátjához is, hogy ismereteket terjesszen, gondolatokat ébresszen és munkára serkentsen.
A Balatoni Szemle bizakodással indul el útjára, mert erős hittel és törhetetlen akarással nemes célt tűz maga elé: a drága hazai föld egy részének megmunkálását, rajongó szeretetének hirdetését, fokozottabb megbecsülését és ügyeinek előbbrevitelét.
A Balatoni Szemle céljait azonban csak úgy érheti el, ha a Balaton barátainál megértésre és támogatásra talál. Ezt kéri és várja dr. Pöltzel Jenő.
Ehhez annyit lehet hozzáfűzni, hogy a 67 évvel ezelőtt leírt gondolatok nagy része, némi korszerűsítéssel ma is aktuális. Az egyes számokban megjelent írások széles területet ölelnek fel a különböző tudományágakból. Ezt illusztrálja mindjárt a Szemle első száma, amely a geológia, az éghajlati viszonyok, a néprajz, az építészet, a festőművészet és a gyógyító források témaköréből közölt, igényes és színvonalas írásokat tartalmaz. A második számban dr. Hóman Bálint vallás-és közoktatásügyi miniszter, a "balatonügyek" őszinte és lelkes barátja a következőket mondta:
Örömmel látom, hogy a Balaton értékeinek tudományos kutatása újra megindult. A mi kedves Balatonunk megérdemli a tudományos körök érdeklődését, mert földrajzi és földtani érdekességek mellett történelmi múltja, irodalomtörténeti emlékei, de különösen balneológiai értékei még nagyrészt még ismeretlenek. Sajátos népi építészete és népművészete is nagyobb figyelmet érdemelnének. Ezért nagy érdeklődéssel vártam a Balatoni szemle megindítását, melyben a balatoni tudományos kérdések irányába való komoly közérdeklődé megnyilvánulását látom.
A bevezető sorokban említett 19 megjelent számban, érdekes módon folyamatosan számozott 514 oldalon, számtalan érdekes és tartalmas írást találhat az érdeklődő olvasó. Ezek ismertetése, bármennyire érdekes is volna, nem lehetséges.
Almádival foglalkozó írás alig fordul elő a Balatoni Szemlében, ennek ellenére az Új Almádi Újság következő számában viszszatérünk a Szemle tartalmára, néhány érdekesebb írás erejéig.
Kapcsolódó cikkek
- Balatoni Szemle - I. folytatás
- Balatoni Szemle - II. folytatás
- Balatoni Szemle - III. folytatás
- Balatoni Szemle - IV. folytatás
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2009. (21. évf.) 12. sz. 2. p.
