„125. évforduló (Almádi Fürdő Rt.)” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| (5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> | + | <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> |
| + | A Veszprémi Független Hírlap 1882. augusztus 9-i számában vezércikk jelent meg a laptulajdonos [[Kompolthy Tivadar]] tollából. Ebben taglalta Almádi fürdőhelyen a következő évben szerinte szükséges építkezéseket. Felhívta a figyelmet a helyi vállalkozásban felépítendő ''40-50 szobás fürdőház'' mielőbbi megvalósítására. 1883. májusában a Veszprémi Független Hírlapban ismét vezércikkben foglalkozott a részvénytársaság megszervezésével. Megemlítette, hogy Füred, Keszthely, Siófok, Boglár, Kenese ''fürdőtársaságokat alakítottak, szabad és zárt fürdőket, bérházakat emeltek a partokon.'' | ||
| − | + | Az 1883. november 28-án megtartott alakuló közgyűlésen a jelenlevők kimondták a részvénytársaság megalakulását, megfogalmazták és elfogadták alapszabályát. A cégbíróság fenti dátummal bejegyezte a részvénytársaság megalakulását. Működésének tárgyát a következőkben fogalmazták meg. ''A közönségnek jutányos ellátása mellett kényelmes fürdőhelyet állítani, egyszersmind a részvényeseknek anyagi nyereséget biztosítani. A vállalkozás időtartama 50 év. Alaptőkéje tízezer forint, 100 db névre és egyenként 100 forintról szóló részvényre elosztva.'' | |
| − | + | [[Image:Almadi_furdo_alapszabalyai_cimoldal.jpg|thumb]] | |
| − | + | ||
| − | [[Image: | + | |
A megalakuláskor az rt. igazgatósága 15 tagból állt: [[Brenner Lőrinc - 1. rész|Brenner Lőrinc]] elnök, Balogh Károly alelnök, Kiss István pénztárnok, Jánosi Sándor ügyvéd, titkár, Krausz József ellenőr és könyvvezető, Kindl Béla, Czollenstein Ferenc, Nay Jakab, Megyeri József, Hetessy Dániel, Krisztián József, Fischer Béla, Kurcz Rudolf, Horváth János és Huszár János választmányi tagok. A részvénytársaság alapító vezetőségének tagjai – szőlőbirtokosként vagy nyaralótulajdonosként - mindnyájan Almádihoz szorosan kötődő személyek voltak. A mindenkori igazgató-választmányból Kurcz Rudolf, Kurcz Gyula, Véghely Kálmán, Suly Ede, Suly László, [[Kompolthy Tivadar]], Sári János és Hetessy Dániel vörösberényi körjegyző jelentős almádi birtokosként voltak ismertek. Közéleti szerepvállalásukról ismert személyek voltak Brenner Lőrinc, Czollenstein Ferenc, Mihalecz József, Óvári Kálmán, Krisztián József, Szalay Ferenc és Werner Károly, akiket több alkalommal is megválasztottak Almádi bírájává. | A megalakuláskor az rt. igazgatósága 15 tagból állt: [[Brenner Lőrinc - 1. rész|Brenner Lőrinc]] elnök, Balogh Károly alelnök, Kiss István pénztárnok, Jánosi Sándor ügyvéd, titkár, Krausz József ellenőr és könyvvezető, Kindl Béla, Czollenstein Ferenc, Nay Jakab, Megyeri József, Hetessy Dániel, Krisztián József, Fischer Béla, Kurcz Rudolf, Horváth János és Huszár János választmányi tagok. A részvénytársaság alapító vezetőségének tagjai – szőlőbirtokosként vagy nyaralótulajdonosként - mindnyájan Almádihoz szorosan kötődő személyek voltak. A mindenkori igazgató-választmányból Kurcz Rudolf, Kurcz Gyula, Véghely Kálmán, Suly Ede, Suly László, [[Kompolthy Tivadar]], Sári János és Hetessy Dániel vörösberényi körjegyző jelentős almádi birtokosként voltak ismertek. Közéleti szerepvállalásukról ismert személyek voltak Brenner Lőrinc, Czollenstein Ferenc, Mihalecz József, Óvári Kálmán, Krisztián József, Szalay Ferenc és Werner Károly, akiket több alkalommal is megválasztottak Almádi bírájává. | ||
| − | Kidolgozták az [[Almádi gyógyfürdő szabályzata|Almádi Fürdő Részvénytársaság alapszabályát]], amely 45 §- ban rögzítette valamennyi abban az időben törvényesen előírt, működési feltételt. Az alapszabály záradéka a következő volt. ''Kelt Veszprémben 1883. évi november hó 28-ik napján. Brenner Lőrinc s.k. igazgató választmányi elnök, Nay Jakab s.k. igazgató választmányi tag, Hetessy Dániel s.k. igazgató választmányi tag, dr. Jánosi Sándor s.k. ügyvéd titkár.'' A részvénytársaság működése alatt mindössze egyetlen alkalommal módosította az alapszabályokat. 1900. április 23-án az alaptőkét felemelték 200 db 100 forintos részvényre, ami összesen húszezer forintot, azaz 40 ezer koronát jelentett, miután időközben a fizetőeszköz forintról koronára változott. Módosulást jelentett ugyanekkor, hogy az igazgató választmányon belül fürdőigazgatói tisztséget létesítettek. | + | Kidolgozták az [[Almádi gyógyfürdő szabályzata|Almádi Fürdő Részvénytársaság alapszabályát]], amely 45 §- ban rögzítette valamennyi abban az időben törvényesen előírt, működési feltételt. Az alapszabály záradéka a következő volt. ''Kelt Veszprémben 1883. évi november hó 28-ik napján. Brenner Lőrinc s.k. igazgató választmányi elnök, Nay Jakab s.k. igazgató választmányi tag, Hetessy Dániel s.k. igazgató választmányi tag, dr. Jánosi Sándor s.k. ügyvéd titkár.'' A részvénytársaság működése alatt mindössze egyetlen alkalommal módosította az alapszabályokat. 1900. április 23-án az alaptőkét felemelték 200 db 100 forintos részvényre, ami összesen húszezer forintot, azaz 40 ezer koronát jelentett, miután időközben a fizetőeszköz forintról koronára változott. Módosulást jelentett ugyanekkor, hogy az igazgató választmányon belül fürdőigazgatói tisztséget létesítettek. |
| − | A részvénytársaságot még jóformán be sem jegyezték a cégbíróságon, máris megkezdte tevékenységét. A káptalannal, mint földesúrral megkötött szerződések hosszú távon biztosították a társaság működését. Megvették a Huberféle szőlőbirtokot, a rajta levő épületet már a következő, 1884. évi idényre kibővítették. Többszöri bővítés és átalakítás után [[Hattyú vendéglő]] néven működött sok-sok évtizeden át. A [[A Zsák vendéglő története...|Zsák vendéglő]] 1898. évi megnyitásáig minden esemény, legyen az színielőadás, hangverseny, tombola estély, bál, színhelye a részvénytársaság Hattyú vendéglője volt. Működése alatt számtalan kezdeményezés jellemezte a részvénytársaság tevékenységét. | + | A részvénytársaságot még jóformán be sem jegyezték a cégbíróságon, máris megkezdte tevékenységét. A káptalannal, mint földesúrral megkötött szerződések hosszú távon biztosították a társaság működését. Megvették a Huberféle szőlőbirtokot, a rajta levő épületet már a következő, 1884. évi idényre kibővítették. Többszöri bővítés és átalakítás után [[Hattyú vendéglő]] néven működött sok-sok évtizeden át. A [[A Zsák vendéglő története...|Zsák vendéglő]] 1898. évi megnyitásáig minden esemény, legyen az színielőadás, hangverseny, tombola estély, bál, színhelye a részvénytársaság Hattyú vendéglője volt. Működése alatt számtalan kezdeményezés jellemezte a részvénytársaság tevékenységét. |
| − | 1886 nyarára sok minden megvalósult, többek között a fürdőkönyvtár és Almádi első szállodája, Hat szobával és gyönyörű verandával. Hosszasan lehetne sorolni, mi mindent tett a részvénytársaság, illetve annak igazgató tanácsa Almádi fürdőhely felvirágoztatása érdekében, kezdve a nyári műsorok megszervezésével, a Kneipp gyógyintézet létrehozásán át a Balatonpart rendezéséig. Erre az újság terjedelme nem ad lehetőséget. Nyugodtan kijelenthető, hogy az Almádi Fürdő Rt. nélkül Almádi nem lett volna olyan neves és kedvelt fürdőhely a XX. század elejére, mint amilyen lett. | + | 1886 nyarára sok minden megvalósult, többek között a fürdőkönyvtár és Almádi első szállodája, Hat szobával és gyönyörű verandával. Hosszasan lehetne sorolni, mi mindent tett a részvénytársaság, illetve annak igazgató tanácsa Almádi fürdőhely felvirágoztatása érdekében, kezdve a nyári műsorok megszervezésével, a Kneipp gyógyintézet létrehozásán át a Balatonpart rendezéséig. Erre az újság terjedelme nem ad lehetőséget. Nyugodtan kijelenthető, hogy az Almádi Fürdő Rt. nélkül Almádi nem lett volna olyan neves és kedvelt fürdőhely a XX. század elejére, mint amilyen lett. |
| − | A 125 évvel ezelőtt, 1883. novemberében alapított részvénytársaság 1918. november 10-én megtartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta a felszámolást. Érdekes és véletlen egybeesés, hogy 90 évvel ezelőtt szűnt meg, 35 éves működés után, az Almádi érdekében hatalmas munkát kifejtő részvénytársaság. E kettős évforduló alkalmából tekintsünk vissza elődeink értékes munkájára. | + | A 125 évvel ezelőtt, 1883. novemberében alapított részvénytársaság 1918. november 10-én megtartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta a felszámolást. Érdekes és véletlen egybeesés, hogy 90 évvel ezelőtt szűnt meg, 35 éves működés után, az Almádi érdekében hatalmas munkát kifejtő részvénytársaság. E kettős évforduló alkalmából tekintsünk vissza elődeink értékes munkájára. |
| − | == Kapcsolódó cikkek == | + | == Kapcsolódó cikkek == |
| − | *[[Almádi Fürdő Részvénytársaság (I. rész)]] | + | |
| + | *[[Almádi Fürdő Részvénytársaság (I. rész)]] | ||
*[[Almádi Fürdő Részvénytársaság (II. rész)]] | *[[Almádi Fürdő Részvénytársaság (II. rész)]] | ||
*[[Almádi Fürdő Részvénytársaság (III. befejező rész)]] | *[[Almádi Fürdő Részvénytársaság (III. befejező rész)]] | ||
| − | ==Forrás== | + | == Forrás == |
| − | [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2008. (20. évf.) 9. sz. 7. p. | + | |
| + | [[Új Almádi Újság]].<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2008/UAU_2008_09.pdf 2008. (20. évf.) 9. sz. 7. p.] | ||
| − | [[Category: | + | =Külső hivatkozás= |
| − | [[Category: | + | <references/> |
| + | [[Category:Balatonalmádi]][[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] | ||
A lap jelenlegi, 2017. február 1., 14:27-kori változata
A Veszprémi Független Hírlap 1882. augusztus 9-i számában vezércikk jelent meg a laptulajdonos Kompolthy Tivadar tollából. Ebben taglalta Almádi fürdőhelyen a következő évben szerinte szükséges építkezéseket. Felhívta a figyelmet a helyi vállalkozásban felépítendő 40-50 szobás fürdőház mielőbbi megvalósítására. 1883. májusában a Veszprémi Független Hírlapban ismét vezércikkben foglalkozott a részvénytársaság megszervezésével. Megemlítette, hogy Füred, Keszthely, Siófok, Boglár, Kenese fürdőtársaságokat alakítottak, szabad és zárt fürdőket, bérházakat emeltek a partokon.
Az 1883. november 28-án megtartott alakuló közgyűlésen a jelenlevők kimondták a részvénytársaság megalakulását, megfogalmazták és elfogadták alapszabályát. A cégbíróság fenti dátummal bejegyezte a részvénytársaság megalakulását. Működésének tárgyát a következőkben fogalmazták meg. A közönségnek jutányos ellátása mellett kényelmes fürdőhelyet állítani, egyszersmind a részvényeseknek anyagi nyereséget biztosítani. A vállalkozás időtartama 50 év. Alaptőkéje tízezer forint, 100 db névre és egyenként 100 forintról szóló részvényre elosztva.
A megalakuláskor az rt. igazgatósága 15 tagból állt: Brenner Lőrinc elnök, Balogh Károly alelnök, Kiss István pénztárnok, Jánosi Sándor ügyvéd, titkár, Krausz József ellenőr és könyvvezető, Kindl Béla, Czollenstein Ferenc, Nay Jakab, Megyeri József, Hetessy Dániel, Krisztián József, Fischer Béla, Kurcz Rudolf, Horváth János és Huszár János választmányi tagok. A részvénytársaság alapító vezetőségének tagjai – szőlőbirtokosként vagy nyaralótulajdonosként - mindnyájan Almádihoz szorosan kötődő személyek voltak. A mindenkori igazgató-választmányból Kurcz Rudolf, Kurcz Gyula, Véghely Kálmán, Suly Ede, Suly László, Kompolthy Tivadar, Sári János és Hetessy Dániel vörösberényi körjegyző jelentős almádi birtokosként voltak ismertek. Közéleti szerepvállalásukról ismert személyek voltak Brenner Lőrinc, Czollenstein Ferenc, Mihalecz József, Óvári Kálmán, Krisztián József, Szalay Ferenc és Werner Károly, akiket több alkalommal is megválasztottak Almádi bírájává.
Kidolgozták az Almádi Fürdő Részvénytársaság alapszabályát, amely 45 §- ban rögzítette valamennyi abban az időben törvényesen előírt, működési feltételt. Az alapszabály záradéka a következő volt. Kelt Veszprémben 1883. évi november hó 28-ik napján. Brenner Lőrinc s.k. igazgató választmányi elnök, Nay Jakab s.k. igazgató választmányi tag, Hetessy Dániel s.k. igazgató választmányi tag, dr. Jánosi Sándor s.k. ügyvéd titkár. A részvénytársaság működése alatt mindössze egyetlen alkalommal módosította az alapszabályokat. 1900. április 23-án az alaptőkét felemelték 200 db 100 forintos részvényre, ami összesen húszezer forintot, azaz 40 ezer koronát jelentett, miután időközben a fizetőeszköz forintról koronára változott. Módosulást jelentett ugyanekkor, hogy az igazgató választmányon belül fürdőigazgatói tisztséget létesítettek.
A részvénytársaságot még jóformán be sem jegyezték a cégbíróságon, máris megkezdte tevékenységét. A káptalannal, mint földesúrral megkötött szerződések hosszú távon biztosították a társaság működését. Megvették a Huberféle szőlőbirtokot, a rajta levő épületet már a következő, 1884. évi idényre kibővítették. Többszöri bővítés és átalakítás után Hattyú vendéglő néven működött sok-sok évtizeden át. A Zsák vendéglő 1898. évi megnyitásáig minden esemény, legyen az színielőadás, hangverseny, tombola estély, bál, színhelye a részvénytársaság Hattyú vendéglője volt. Működése alatt számtalan kezdeményezés jellemezte a részvénytársaság tevékenységét.
1886 nyarára sok minden megvalósult, többek között a fürdőkönyvtár és Almádi első szállodája, Hat szobával és gyönyörű verandával. Hosszasan lehetne sorolni, mi mindent tett a részvénytársaság, illetve annak igazgató tanácsa Almádi fürdőhely felvirágoztatása érdekében, kezdve a nyári műsorok megszervezésével, a Kneipp gyógyintézet létrehozásán át a Balatonpart rendezéséig. Erre az újság terjedelme nem ad lehetőséget. Nyugodtan kijelenthető, hogy az Almádi Fürdő Rt. nélkül Almádi nem lett volna olyan neves és kedvelt fürdőhely a XX. század elejére, mint amilyen lett.
A 125 évvel ezelőtt, 1883. novemberében alapított részvénytársaság 1918. november 10-én megtartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta a felszámolást. Érdekes és véletlen egybeesés, hogy 90 évvel ezelőtt szűnt meg, 35 éves működés után, az Almádi érdekében hatalmas munkát kifejtő részvénytársaság. E kettős évforduló alkalmából tekintsünk vissza elődeink értékes munkájára.
Kapcsolódó cikkek
- Almádi Fürdő Részvénytársaság (I. rész)
- Almádi Fürdő Részvénytársaság (II. rész)
- Almádi Fürdő Részvénytársaság (III. befejező rész)
Forrás
Új Almádi Újság.[1] 2008. (20. évf.) 9. sz. 7. p.
