A Zsák vendéglő története...
Az Almádi Fürdő Rt. 1884-ben megnyitotta Almádi első vendéglőjét, a Hattyú vendéglőt. A nagy lépésekkel fejlődő fürdőhely vendégei számára, az igen jelentős bővítések ellenére sem volt elég a kapacitás. Zsák József, a Veszprémi Polgári Kaszinó vendéglőjének bérlője elhatározta, hogy Almádiban vendéglőt épít. Erre alkalmas terület, mint Almádiban csaknem minden, a Veszprémi Káptalan birtokában volt, ezért hozzájuk fordult Zsák József megfelelő terület megszerzése érdekében. Erre vonatkozóan a káptalani ülésjegyzőkönyvekben a következő feljegyzések találhatók:
1897. október 23. „Zsák József vendéglős Almádiban az uradalmi területből három magyar hold földet tizenkét évre kibérelt azon föltétel alatt, miszerint az általa ott építendő helyiséget a bérlet végén az uradalom nem köteles átvenni.”
1902. február 1. „Zsák József almádi uradalmi bérlőnek legközelebb benyújtott folyamodására vonatkozólag határoztatott: miszerint a káptalan a jelenleg fennálló szerződést teljes érvényben kívánja fenntartani, és annak további meghosszabbításába, vagy bármiféle újabb szerződés kötésébe nem egyezik.”
1906. december 22. „Inspectori jelentések: Zsák almádi bérlő kérvénye, hogy örök áron kaphassa bérletét. A ftö. (főtisztelendő) Káptalan elvi határozata, hogy az almádi balatonparti birtokrészletet is eladja, ha a közforgalom terjedése, valamint a közügy azt szükségessé teszi. Jelen esetben az inspector úr megbizatik, hogy a vevővel érintkezésbe lépjen. Négyzetméterenkénti (sic!) ára 4 koronába van megállapítva”
1906. december 29. „Zsák József almádi bérlő megvette az almádi bérleti földterületet, négyszögölenként 4 koronával. Lefizetett 8000 koronát. A hátralevő 6400 koronáról 5 százalékot fizet. Rá lesz írva, ha a teljes összeget lefizeti.”
1909. szeptember 18. „Zsák Józsefné az almádi Kneipp-házat megvenné, ha a Káptalan a területet eladja. Halála után visszaadná a Káptalannak. Az ügyvéd megbizatik a tárgyalással akként, hogy az alkut 6 koronával kezdje.”
Az előzőekből láthatóan 1897 őszén létrejött a terület bérletére vonatkozó szerződés, így már nem volt akadálya Zsák József terve megvalósulásának. A Veszprémvármegye című hetilap 1898. március 23-i száma az Almádiban folyó építkezéseket ismerteti, megemlítve a „Zsák-féle új vendéglőegység” építését is. Az újabb hír 1898. április 6-án jelent meg a következők szerint: „Az Almádiban épült Zsák féle vendéglő már csaknem teljesen készen van. Most végzik rajta az utolsó munkálatokat. Zsák a vendéglő körül csinos parkot létesített.”
1898. május 1-jén az Almádi Fürdő Rt. nagyszabású mulatságot rendezett, amelynek előzetes programját ismertette a Veszprémvármegye című lap április 27-i száma, megemlítve, hogy „a Zsák féle új vendéglőben pedig tűzoltó zenekar fogja a közönséget szórakoztatni.” A május 4-én megjelent lapszám részletesen ismertette a „tavaszi ünnep” lefolyását, igen nagy sikerről beszámolva. „Zsák József is május 1-én nyitotta meg Almádi új vendéglőjét, mely szintén zsúfolva volt vendégekkel.” szól a tudósítás befejező sora. Egy alkalommal megemlítették azt is, hogy vasárnaponként Kis Jancsi híres zenekara fog játszani a Zsák vendéglőben. A későbbi híradásokból viszont kiderül, hogy a Zsákban inkább szalonzenekar játszott, míg a Hattyúban a mindenkori Vigalmi Bizottság által, a szezonra szerződtetett cigányzenekar.
Ettől kezdve Almádiban két helyen rendezték a nyári programokat, a Hattyú vendéglőben és a Zsák vendéglőben. A tudósítások folyamatosan jelentek meg évről évre, de a Hattyú vendéglői programokat sokkal gyakrabban és főleg részletesebben ismertették, mint a Zsák vendéglőben lebonyolított programokat. Ez tulajdonképpen érthető, hiszen a Hattyú az Almádi Fürdő Rt. tulajdona volt, márpedig az Rt. nagy mértékben kivette részét a nyári programok szervezésében. Még egy jelentős különbség volt a két vendéglő között, nevezetesen az, hogy a Hattyúban már készen volt a nagyterem, az úgynevezett „gyógyterem” (kúrszalon), ahol színpad is állt a műkedvelő színi előadások megrendezésére. Ez pedig igen kedvelt szórakozás volt a nyaraló vendégek számára, mert nem egy esetben valamelyik vendég írta a darabot és a szerző, valamint a nyaralóvendégek játszották benne a szerepeket.
A Zsák vendéglő volt az első kifejezetten vendéglőként épített épület Almádiban, mert mint ismeretes, a Hattyú eredetileg egy szőlőbeli épület volt, amit az Almádi Fürdő Rt. megvett és jelentősen kibővített e célra. A Zsák vendéglő is fennállása során folyamatosan bővült, zenepavilonnal, kerthelyiséggel, és nem túl sok szállodai szobával. 1922 és 1934 között Majbó Gábor szülei működtették a vendéglőt és bírjuk az ígéretét, hogy erről az időszakról fog írni egy kis „szubjektív” visszaemlékezést lapunk valamelyik számában.
A háború végén bombatalálat érte az épületet és nem működött tovább mint vendéglő. Államosítás után, illetve lebontása előtt, elég méltatlanul Tüzép telepként volt használatban az 1960-as évek végéig. Egykori helyét a bejárati kapu visszaállított pillérei jelölik a Széchenyi sétányon, emlékeztetve bennünket a valamikori szép napokra.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2000. (12. évf.) 7. sz. 2. p.
