Római Katolikus plébániatemplom
BALATONFÜRED, KOSSUTH LAJOS U. 1.
A vöröskőből épült, 81 éves templom neoromán stílusú, helyileg védett. 2002-ben, felszentelésének 75. évfordulóján táblát lepleztek le külső falán az építtető Luttor Ferenc (1886–1953), az első plébános emlékére.
A füredi katolikus hívek a 19. század végén a paloznaki plébániához tartoztak. Már régóta szerették volna, hogy önálló plébánia létesüljön Füreden. Tervezett templomuk számára 1910-ben egy telket vásároltak a veszprémi káptalantól, amelyen egy vendégfogadó állt. Fél áron sikerült megkapniuk, mert templomot szándékoztak rá építeni.
1916-ban megvásárolták az ipartestület székházát, amelyben szükségtemplomot és az időközben kinevezett pap, Luttor Ferenc lakását alakították ki. 1924-ben a hely már kicsinek bizonyult, ezért elhatározták az új templom felépítését. Eladták az épületet, adományokból, kölcsönből megkezdték az építkezést.
(A vásárolt telken álló beszálló fogadó már az 1785-ös térképen is látható. Megvétele előtt a jó hírű nagyvendéglőt Protiwinsky Fülöp, majd halála után felesége bérelte. A fürdővendégek kedvelt kirándulóhelye volt, ahol kitűnő házi ételeket, finom füredi borokat lehetett kapni. Olcsó, tiszta lakószobák is álltak a vendégek rendelkezésére.Balatonfüred.[1] Még az 1940-es években is emlékeztek a Protiwinsky-féle híres csárdára, ahol különösen jó volt a konyha és a cigánymuzsika.[2] Blaha Lujza is gyakran felkereste, naplójában is megemlíti ottani emlékeit. A csárda csak az 1920-as években szűnt meg, anyagát a plébániába építették be.) A templom tervezésére dr. Fábián Gáspárt (1885–1953), a neves tervezőmérnököt kérték fel, aki díjtalanul készítette el a terveket. (Az ő munkája többek között a badacsonytomaji templom is.)
Az első kapavágás 1926. szeptember 11-én történt, az alapkövet október 24-én tette le Rott Nándor veszprémi püspök. Az építőmunkát Radó Sándor és Gábor Dezső építőmesterek végezték. Fél év múlva, 1927 márciusában már álltak a falak, május 2-án a két 35 méter magas toronyra fel is tették a kereszteket, néhány hét múlva pedig felszerelték a három harangot.
A 40 méter hosszú, 20 méter széles és 10 méter magas templomot Krisztus Király tiszteletére Rott Nándor szentelte fel 1927. szeptember 29-én. Az oltárt Krausz Lajos oltárépítő szobrász, Krisztus Király szobrát Kerger Ferenc székesfehérvári szobrászművész tervezte, és Homoray Béla veszprémi oltárépítő készítette 1927-ben.[3] A mellékoltárokat Kéri Gábor füredi asztalos készítette, a Szűzanya és Szent József szobrát Krasznai Krausz Lajos faragta. 1935 tavaszán elkészült a 14 stációkép, amelyet a templom helyén álló vendéglő bérlőjének fia, Protiwinsky Ferenc festett.[4] 1938 tavaszán rendezték a templom előtti Szent Imre teret, kövekből és sziklákból a Kéki patakon vízesést alakítottak ki.[5]
A templomban a főoltár mellett megörökítették a templom készítőinek nevét. A templomajtón belül Rott Nándor és Luttor Ferenc arcképe látható, tábla emlékeztet az első világháborúban elesett katolikus honvédekre és Szekeres Mária hitoktatónőre.
A templom az utolsó két évtizedben külsőleg és belsőleg is megújult. 1985-ben új liturgikus tér készült, 2001-ben a színes ablakok sora is kibővült. 2002-re rendbe hozták a tetőt, a háborúban elpusztult toronyóra is működik, rendezték a templom előtti teret. A bejárati ajtókat Makovecz Imre tervei alapján a korábbi motívumokat megőrizve újították fel. A templom melletti plébániába 1928. június 1-jén költözött be a Luttor Ferenc távozása után kinevezett új plébános, Babics Endre.
Jegyzetek
- Jump up ↑ Balatonfüred 1911. máj. 14. l. sz.
- Jump up ↑ Balatoni Kurir. 1941. márc. 6. 10. sz. 2.
- Jump up ↑ Gyűrű Géza: A balatonfüredi római katolikus plébánia. In: Balatonfüred és Balatonarács története. Veszprém, 1999. 630.
- Jump up ↑ Z. Karkovány Judit: A balatonfüredi piros templom keresztút-képei. = Füredi História. 4. sz. 2003. 9.
- Jump up ↑ Balatonfüred. 1938. febr. 26. 9. sz. 1.
Forrás
Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.
