Horváth Konstantin: Zirc története

Írta

Dr. Horváth Konstantin

S. O. CIST.

Veszprém

Egyházmegyei Könyvnyomda

1 9 3 0.

---

Könyvem azon tanulmányoknak dióhéjban való összefoglalása, melyek teljes kidolgozása és közrebocsájtása akkor történik, mikor a ciszterci rend Magyarországon 800 éves jubileumát fogja ülni, 1942-ben.

Zirc, 1930. júl. 12.
Dr. Horváth Konstantin.

Mária-monogramm kovácsolt vasból a zirci apátság folyosóján.

---

Clairvaux-i Szent Bernát
egyházdoktorrá avatásának
százéves emlékezetére
1930-ban, Szent Imre-esztendejében.

---

Tartalomjegyzék

• Bevezetés

1. rész: Zirc a középkorban (1182—1530)
   1. Az ősi zirci templom és monostor
   2. A zirci apátság középkori gazdálkodása
   3. Kiknek nevét őrizte meg Zirc középkori története?
   4. A „Szent Bakony"
   5. Zirc első írója
   6. Zirc az egyházkormányzat szolgálatában
      1. A zirci apátok összeköttetése a magyarországi János-lovagrenddel és a bencés Szentlélek-monostorral
      2. A zirci apátok összeköttetése a Sz. Mártonról nevezett (pannonhalmi) bencés apátsággal
      3. A zirci apátok pápai megbizatásai a veszprémi egyházmegyében
      4. A zirci apátok pápai megbízatásai az esztergomi, kalocsai, pécsi, váci és győri egyházmegyékben
   7. A zirci apátság hanyatlása a középkor végén
2. rész: Zirc idegenek kezén (1530—1659.)
   1. Kik voltak Zirc urai a mohácsi vész után? (1530—1609)
   2. Amikor a zirci apátok előkelő világi papok voltak... (1609—1659)
   3. A ciszterci rend visszaszerzi Zircet
   4. A zirci apátsági birtokok összefoglaló története 1659-ig
      1. Voltak-e és melyek voltak azok a birtokok, melyek a mohácsi vész előtt a zirci apátsághoz tartoztak, de a Miksa-féle záloglevélben nincsenek fölsorolva?
      2. Melyek azok a birtokok, melyek a mohácsi vész után kerültek az apátsághoz és hogyan lettek ezek az apátság birtokaivá?
      3. Milyen, röviden, a többi apátsági birtok története 1659-ig?
      4. Itt meg kell említenünk a zirci apátság jövedelmi forrását, amelyről eddig még nem volt sző : a győri és óvári vámot
3. rész: Zirc idegen ciszterciek birtoka (1659 - 1814)
   1. Lilienfeld és Henrichau
   2. Ujfalusy Márton zirci apát (1660. máj. 26.—1678. nov. 23.)
   3. A lilienfeldi időszak második fele (1679—1699)
   4. A henrichaui uralom szomorú kezdete
   5. Zirc újra a ciszterciek otthona
   6. Hogyan épült a zirci apátsági templom?
   7. A henrichaui-zirci apátok
   8. Szerzetes élet Zircen a XVIII. században
   9. Zirc község élete a XVIII. században
      1. A falu
      2. A major
      3. Lelkipásztorkodásról Zircen a XVIII. században
   10. A zirci apátság elszakadása Henrichautól
4. Zirc a magyar ciszterci élet középpontja (1814-1923)
   1. Új célok, új utak
   2. A zirci monostor a XIX. században
      1. Építkezések
      2. Szerzetesélet
   3. A magyar apátok
   4. Zirc község a XIX. században
      1. A falu lassú fejlődése
      2. A történelem zökkenőinél
   5. A ciszterciek gazdálkodása a XVIII. és XIX. században
5. rész: A világháború után

• • A zirci apátok
  • Oklevéltár
  • A legfontosabb irodalom
  • Név- és tárgymutató

Bevezetés

Az a lelkes munka, mellyel Békefi Remig dr. a magyar ciszterci monostorok történetét kezdte megírni, sajnos, a Pilisi, Cikádori és Pásztói apátságok történeténél nem haladt tovább. Az általa 1896-ban szerkesztett Emlékkönyvben is csak röviden van szó Zirc történetéről. Nem rajta mult, hogy nagyszerű tervét nem tudta befejezni. Apáttáválasztása, a háborúval és forradalmakkal telített nehéz időnek súlya, több, mint 150 tagú szerzetescsalád szellemi és anyagi igényeiről való gondoskodás további irodalmi működésében gátolta.

De az anyaggyűjtés fárasztó munkáját sohasem hagyta abba; övé az érdem, hogy Zirc régi történetének oklevelei lassan mind egy helyre kerültek. Irodalmi hagyatékát, mely a zirci apátsági kézirattárban van, azzal a tisztelettel, mellyel valamikori tudós apátommal szemben viseltetem, kis könyvemben felhasználtam. (Jelzése az Oklevéltárban Békefi H.)

A párizsi Bibliothéque Nationale-ban, a troyes-i, lilienfeldi, veszprémi püspöki és a zirci apátsági levéltárban talált, sokszor meglepő és értékes, új adatokat örömmel értékesítettem e rövid összefoglalásban.

Sokan aprólékosnak fogják találni; mások meg hiányosnak. Legyen erre egyrészt az a felelet, hogy a magyar ciszterciek belső élete volt elsősorban jelenleg érdeklődésem tárgya, amit eddig, különösen ami a XVIII. és XIX. századot illeti, senki sem méltatott figyelemre; másrészt a zirci apátság gazdálkodását és lelkipásztori működését tárgyaló kötetek e sorozatnak külön-külön számaiban fognak — Isten segítségével — megjelenni.

Anyagi kérdések miatt — legnagyobb sajnálatomra — le kellett mondanom a lapszéli jegyzetekről és idézésekről; ezt hivatva van némileg pótolni az oklevél tár közlése 1700-ig.

Szövegezésemben kerülni akartam a nagyon száraz előadást; de a régi történelem töredékes részei, különösen azok, melyek a birtokokra vonatkoznak és amelyek gyakran egyetlen fönnmaradt emlékünk, ennek ellenére is fárasztók lesznek.

---

Tartalomjegyzék          Folytatás

---

Külső hivatkozás

Horváth Konstantin: Zirc története pdf formátumban itt olvasható