„Horváth János (irodalomtörténész, tanár)” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „(Margitta, 1878. jún. 24.-Bp., 1961. márc. 9.) irodalomtörténész, tanár. A magyar irodalomtörténet-írás egyik legnagyobb alakja. 1897-től az Eötvös-kollégium...” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
(Margitta, 1878. jún. 24.-Bp., 1961. márc. 9.) irodalomtörténész, tanár. A magyar irodalomtörténet | (Margitta, 1878. jún. 24.-Bp., 1961. márc. 9.) irodalomtörténész, tanár. | ||
=== Élete === | |||
A magyar irodalomtörténet írás egyik legnagyobb alakja. 1897-től az Eötvös-kollégium tagjaként a budapesti egyetemen tanult, 1901-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Tanulmányúton járt Párizsban és Olaszországban. Tanított a budapesti egyetemen és az Eötvös-kollégiumban. Részt vállalt folyóiratok alapításában és szerkesztésében. 1923 és 1948 között a budapesti egyetem irodalomtörténeti tanszékének professzora. Az MTA 1919-ben levelező-, 1931-ben rendes tagjává választotta. 1923-tól a Kisfaludy Társaság, 1942 után a Petőfi Társaság tagja. Nyugalomba vonulása után idejének nagy részét a [[Balatonalmádi]]hoz tartozó [[Káptalanfüred|káptalanfüredi]] nyaralójában töltötte. Több művét itt rendezte sajtó alá. 1923-ban Akadémiai nagyjutalmat, 1948-ban Kossuth-díjat kapott. | |||
=== Művei === | |||
: Aranytól Adyig. Bp., 1921. | |||
: Magyar irodalomismeret. Bp., 1922. | |||
: Kisfaludy Sándor. Bp., 1936. | |||
: Rendszeres magyar verstan. Bp., 1951. | |||
: A magyar irodalom fejlődéstörténete. Bp., 1976. | |||
: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. Bp., 1927, 1978. | |||
=== Irodalom === | |||
: KOZOCSA Sándor: ~ élete és munkái. (A 70. születésnapjára neki ajánlott tanulmánykötetben.) Bp., 1948. | |||
: BARTA János: A mester nyomában. = It, 1958. 2. sz. | |||
: SŐTÉR István: ~ életműve. = ÉI, 1961. 11 sz. | |||
=== Külső hivatkozás === | |||
:[http://www.ekmk.hu/lexikon/lexikon.php?rnd=956124 Veszprém megye életrajzi lexikona] | |||
:[http://www.forrasfolyoirat.hu/9809/orosz.html Orosz László: Az önelvű irodalomtörénész] | |||
[[Kategória:Balatonalmádi jeles személyiségei]] | [[Kategória:Balatonalmádi jeles személyiségei]] | ||
A lap 2009. március 12., 19:45-kori változata
(Margitta, 1878. jún. 24.-Bp., 1961. márc. 9.) irodalomtörténész, tanár.
Élete
A magyar irodalomtörténet írás egyik legnagyobb alakja. 1897-től az Eötvös-kollégium tagjaként a budapesti egyetemen tanult, 1901-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Tanulmányúton járt Párizsban és Olaszországban. Tanított a budapesti egyetemen és az Eötvös-kollégiumban. Részt vállalt folyóiratok alapításában és szerkesztésében. 1923 és 1948 között a budapesti egyetem irodalomtörténeti tanszékének professzora. Az MTA 1919-ben levelező-, 1931-ben rendes tagjává választotta. 1923-tól a Kisfaludy Társaság, 1942 után a Petőfi Társaság tagja. Nyugalomba vonulása után idejének nagy részét a Balatonalmádihoz tartozó káptalanfüredi nyaralójában töltötte. Több művét itt rendezte sajtó alá. 1923-ban Akadémiai nagyjutalmat, 1948-ban Kossuth-díjat kapott.
Művei
- Aranytól Adyig. Bp., 1921.
- Magyar irodalomismeret. Bp., 1922.
- Kisfaludy Sándor. Bp., 1936.
- Rendszeres magyar verstan. Bp., 1951.
- A magyar irodalom fejlődéstörténete. Bp., 1976.
- A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. Bp., 1927, 1978.
Irodalom
- KOZOCSA Sándor: ~ élete és munkái. (A 70. születésnapjára neki ajánlott tanulmánykötetben.) Bp., 1948.
- BARTA János: A mester nyomában. = It, 1958. 2. sz.
- SŐTÉR István: ~ életműve. = ÉI, 1961. 11 sz.