„Esterházy Károly” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „thumb ESTERHÁZY Károly, Eszterházy Károly, galánthai (Pozsony, 1725. máj. 4–Eger, 1799. márc. 14.) r. k. püspök. Esterházy Fer...” |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Image: | [[Image:Esterhazy_Karoly.jpg|200px|thumb]] | ||
ESTERHÁZY Károly, Eszterházy Károly, galánthai (Pozsony, 1725. | ESTERHÁZY Károly, Eszterházy Károly, galánthai (Pozsony, 1725. május 4 – Eger, 1799. március 14.) római katolikus püspök. Esterházy Ferenc tárnokmester fia. | ||
=Élete= | =Élete= | ||
Pozsonyban, Nagyszombatban és Rómában tanult. 1744-ben rátóti prépost. 1748-ban szentelték pappá. Papi pályáját Pápán kezdte. Mária Terézia 1752-ben váci majd egri püspökké nevezte ki. Nagy műveltségű tudós főpap volt, aki élesen szembeszállt II. József reformjaival és az 1790–1791. évi országgyűlésen a r. k. párt vezéreként ellenezte a protestánsok jogainak elismerését, törvénybe iktatását. Egerben líceumot építtetett (amelyet egyetemnek szánt), könyvtárat alapított. 1769. november 5-én nyílt meg Egerben az első orvosi akadémia. Előkészítette az egri püspökség érseki rangra emelését. Vácon megkezdte a bazilika építését. Pápán Ő építtette a városi kórházat, amint ezt az intézmény főbejáratánál lévő emléktábla az utókorral tudatja. 1759 és 1799 között Devecser ura. Nevéhez fűződik a várnak barokk kastéllyá történt átépítése. Ekkor alakult ki az épület mai alakja, készült a barokk főkapu és a kastélytól keletre fekvő park is. Templomot építtetett: | Pozsonyban, Nagyszombatban és Rómában tanult. 1744-ben rátóti prépost. 1748-ban szentelték pappá. Papi pályáját Pápán kezdte. Mária Terézia 1752-ben váci majd egri püspökké nevezte ki. Nagy műveltségű tudós főpap volt, aki élesen szembeszállt II. József reformjaival és az 1790–1791. évi országgyűlésen a r. k. párt vezéreként ellenezte a protestánsok jogainak elismerését, törvénybe iktatását. Egerben líceumot építtetett (amelyet egyetemnek szánt), könyvtárat alapított. 1769. november 5-én nyílt meg Egerben az első orvosi akadémia. Előkészítette az egri püspökség érseki rangra emelését. Vácon megkezdte a bazilika építését. Pápán Ő építtette a városi kórházat, amint ezt az intézmény főbejáratánál lévő emléktábla az utókorral tudatja. 1759 és 1799 között Devecser ura. Nevéhez fűződik a várnak barokk kastéllyá történt átépítése. Ekkor alakult ki az épület mai alakja, készült a barokk főkapu és a kastélytól keletre fekvő park is. Templomot építtetett: Bakonyszentiván, Bakonyszücs, Balatonarács, Béb, Csót, Devecser, Fenyőfő, Hidegkút, Pápanyőgér, Pápateszér, Ugod községekben, és Pápán a plébánia templomot. | ||
==Művei== | ==Művei== | ||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
*KISS István: A pápai plébánia története. | *KISS István: A pápai plébánia története. Veszprém, 1908. | ||
*PFEIFFER János: Emlékezés gróf ~ püspökről. | *PFEIFFER János: Emlékezés gróf ~ püspökről. Veszprém, 1940. | ||
*ANTALÓCZI Lajos: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár története. = Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár kézirat-katalógusa. (Összeáll: IVÁNYI Sándor.) Eger, 1986. | *ANTALÓCZI Lajos: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár története. = Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár kézirat-katalógusa. (Összeáll: IVÁNYI Sándor.) Eger, 1986. | ||
*CSAPODI Csaba: Magyar könyvtártörténet. (Társszerző.) | *CSAPODI Csaba: Magyar könyvtártörténet. (Társszerző.) Budapest, 1987. | ||
*MEZEI Zsolt: Gróf | *MEZEI Zsolt: Gróf Esterházy Károly a barokk főpap és főúr. Pápa, 2000. | ||
[[Category: | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] | ||
A lap jelenlegi, 2016. augusztus 12., 12:04-kori változata
ESTERHÁZY Károly, Eszterházy Károly, galánthai (Pozsony, 1725. május 4 – Eger, 1799. március 14.) római katolikus püspök. Esterházy Ferenc tárnokmester fia.
Élete
Pozsonyban, Nagyszombatban és Rómában tanult. 1744-ben rátóti prépost. 1748-ban szentelték pappá. Papi pályáját Pápán kezdte. Mária Terézia 1752-ben váci majd egri püspökké nevezte ki. Nagy műveltségű tudós főpap volt, aki élesen szembeszállt II. József reformjaival és az 1790–1791. évi országgyűlésen a r. k. párt vezéreként ellenezte a protestánsok jogainak elismerését, törvénybe iktatását. Egerben líceumot építtetett (amelyet egyetemnek szánt), könyvtárat alapított. 1769. november 5-én nyílt meg Egerben az első orvosi akadémia. Előkészítette az egri püspökség érseki rangra emelését. Vácon megkezdte a bazilika építését. Pápán Ő építtette a városi kórházat, amint ezt az intézmény főbejáratánál lévő emléktábla az utókorral tudatja. 1759 és 1799 között Devecser ura. Nevéhez fűződik a várnak barokk kastéllyá történt átépítése. Ekkor alakult ki az épület mai alakja, készült a barokk főkapu és a kastélytól keletre fekvő park is. Templomot építtetett: Bakonyszentiván, Bakonyszücs, Balatonarács, Béb, Csót, Devecser, Fenyőfő, Hidegkút, Pápanyőgér, Pápateszér, Ugod községekben, és Pápán a plébánia templomot.
Művei
- Hármas üdvösséges kérdés. Pest, 1751.
- Az 1775. évben tartott jubileum. Eger, 1776.
Irodalom
- KISS István: A pápai plébánia története. Veszprém, 1908.
- PFEIFFER János: Emlékezés gróf ~ püspökről. Veszprém, 1940.
- ANTALÓCZI Lajos: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár története. = Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár kézirat-katalógusa. (Összeáll: IVÁNYI Sándor.) Eger, 1986.
- CSAPODI Csaba: Magyar könyvtártörténet. (Társszerző.) Budapest, 1987.
- MEZEI Zsolt: Gróf Esterházy Károly a barokk főpap és főúr. Pápa, 2000.