Nagy J. Béla

NAGY J. Béla (Gyöngyöshalász, 1884. március 16. – Veszprém, 1967. szeptember 26.) tanár, nyelvész.

Élete

Az MTA tagja. Magyar–francia szakos tanári oklevelet és doktorátust szerzett. Középiskolai tanárként dolgozott Körmöcbányán és Székesfehérvárott. Budapesten a Középiskolai Tanárképző Intézetben előadásokat tartott és magyar stílusgyakorlatokat vezetett. 1942-ben ment nyugdíjba, haláláig Veszprémben élt. 1919 és 1939 között szerkesztője a Magyar Pedagógia, társszerkesztője a Magyarosan c. folyóiratoknak. Első írása 18 éves korában jelent meg. Gimnáziumi nyelvkönyveket írt, gondozta a Magyar helyesírás szabályai c. akadémiai kiadványt. Jelentős tevékenységet fejtett ki a nyelvművelés területén, foglalkozott a magyar nyelvművelők munkásságával is, pl. Simonyi Zsigmond nyelvművelő tevékenységével. 1929-ben megkapta a Szily-díjat.

Művei

• Egy emberöltő nyelvünk védelmében. (Vál. tan. és cikkek.) Bp., 1968.

Irodalom

• KOVALOVSZKY Miklós: ~. = Magyar Nyelv, 1964.
• FERENCZY Géza: ~ és nyelvművelő munkássága. Bp., 1968.
• TUNGLI Gyula: ~ emlékezete. (1884–1967). = Megyei Pedagógiai Körkép, 1984. 6. sz.
• HARMATH István: ~ra emlékezünk. = Harmath István emlékezete. Veszprém, 1990.