„Kerényi György” változatai közötti eltérés

Innen: Helyismeret
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Fdanko (vitalap | szerkesztései)
adminisztrátorok
15 362 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[Image:Kerényi_György.jpg|thumb]]
{{InfoboxSzemély
(Csorna, 1902. márc. 9.- Budapest, 1986. dec. 30.) népzenekutató, zeneszerző, karnagy, tanár.
|név=Kerényi György
|kép=Kerényi_György.jpg
|település=Csorna
|dátum=1902. március 9.
|elhunyt=Budapest
|halálozási idő=1986. december 30.
|foglalkozása=népzenekutató, zeneszerző, karnagy, tanár
}}
(Csorna, 1902. március 9. - Budapest, 1986. december 30.) népzenekutató, zeneszerző, karnagy, tanár.


=== Élete ===
== Élete ==
Középiskolába a Veszprémi Piarista Gimnáziumba járt, 1920-1925-ös években a Budapesti Zeneakadémián Kodály Zoltán tanítványa. Eötvös-kollégistaként a budapesti tudományegyetemen Magyar Jambus dallamok ritmusa címen írta doktori disszertációját. 1925 és 1930 között Győrben tanár, karnagy és a Győri Hírlap munkatársa. Berlinben és Rómában ösztöndíjas, majd 1933-tól 1950-ig szerkesztette az Énekszó és az Éneklő Ifjúság c. folyóiratokat. Vezette a Chinoin gyár vegyes karát, főmunkatársa az MTA népzenekutató csoportjának. 1949 és 1970 között az MTA Zenetudományi Intézete népzenekutató csoportjának osztályvezetője és a Magyar Népzene Tára egyik főszerkesztője. 1929 után rendszeresen foglalkozott népdalgyűjtéssel, a Balaton-felvidéki és Sümeg-környéki falvak gyűjtőmunkájának fontos állomásai. [[Balatonalmádi]] a második otthona, a nyári hónapokban, a családi villában sokat dolgozott. Számos kiadványt gondozott reneszánsz kori mesterek műveiből. Részt vett több ének-oktatási tankönyv szerkesztésében. Szakcikkeket és zenei kritikákat írt.  
Középiskolába a Veszprémi Piarista Gimnáziumba járt, 1920-1925-ös években a Budapesti Zeneakadémián Kodály Zoltán tanítványa. Eötvös-kollégistaként a budapesti tudományegyetemen Magyar Jambus dallamok ritmusa címen írta doktori disszertációját. 1925 és 1930 között Győrben tanár, karnagy és a Győri Hírlap munkatársa. Berlinben és Rómában ösztöndíjas, majd 1933-tól 1950-ig szerkesztette az Énekszó és az Éneklő Ifjúság c. folyóiratokat. Vezette a Chinoin gyár vegyes karát, főmunkatársa az MTA népzenekutató csoportjának. 1949 és 1970 között az MTA Zenetudományi Intézete népzenekutató csoportjának osztályvezetője és a Magyar Népzene Tára egyik főszerkesztője. 1929 után rendszeresen foglalkozott népdalgyűjtéssel, a Balaton-felvidéki és Sümeg-környéki falvak gyűjtőmunkájának fontos állomásai. [[Balatonalmádi]] a második otthona, a nyári hónapokban, a családi villában sokat dolgozott. Számos kiadványt gondozott reneszánsz kori mesterek műveiből. Részt vett több ének-oktatási tankönyv szerkesztésében. Szakcikkeket és zenei kritikákat írt.  


=== Munkái ===
== Munkái ==
: Kétágú síp. Bp., 1934.
*Kétágú síp. Budapest, 1934.
: Kilenc leánykar. Bp., 1929.
*Kilenc leánykar. Budapest, 1929.
: Az énekkari műveltség kezdetei. Bp., 1936.
*Az énekkari műveltség kezdetei. Budapest, 1936.
: Madárka. 102 magyar népdal. Bp., 1939.
*Madárka. 102 magyar népdal. Budapest, 1939.
: Elsülyedt falu a Dunántúlon. Bp., 1936.
*Elsülyedt falu a Dunántúlon. Budapest, 1936.
: A regős ének magja. Bp., 1953.
*A regős ének magja. Budapest, 1953.
: Megy a kosár. Bp., 1957.
*Megy a kosár. Budapest, 1957.
: Zsidó zene, magyar népzene. Bp., 1969.
*Zsidó zene, magyar népzene. Budapest, 1969.
: Kodály és Berzsenyi. (Berzsenyi emlékkönyv.) Bp., 1976.
*Kodály és Berzsenyi. (Berzsenyi emlékkönyv.) Budapest, 1976.


=== Irodalom ===
== Irodalom ==
: GÁSPÁR Margit: Gyászhír. = Kóta, 1982. 4. sz.
*GÁSPÁR Margit: Gyászhír. = Kóta, 1982. 4. sz.
: LUKIN László: Egy hűséges Kodály tanítvány. ~ emlékezete. = M. Nemz, 1987. jan. 18.
*LUKIN László: Egy hűséges Kodály tanítvány. Kerényi György emlékezete. = Magyar Nemzet, 1987. január 18.
: FONAY Tibor: A zenetudós öröksége. 1. = Megy. Ped. Körk, 1987. 3. sz.
*FONAY Tibor: A zenetudós öröksége. 1. = Megyei Pedagógiai Körk, 1987. 3. sz.
: FONAY Tibor: ~. = Emberek a tájban. Nemesgulács, 1989.
*FONAY Tibor: Kerényi György. = Emberek a tájban. Nemesgulács, 1989.


== Külső hivatkozás  ==
== Külső hivatkozás  ==

A lap 2014. február 4., 17:25-kori változata

Kerényi György
Fájl:Kerényi György.jpg
Született: Csorna
1902. március 9.
Elhunyt: Budapest
1986. december 30.
Pályafutása
Foglalkozása: népzenekutató, zeneszerző, karnagy, tanár


(Csorna, 1902. március 9. - Budapest, 1986. december 30.) népzenekutató, zeneszerző, karnagy, tanár.

Élete

Középiskolába a Veszprémi Piarista Gimnáziumba járt, 1920-1925-ös években a Budapesti Zeneakadémián Kodály Zoltán tanítványa. Eötvös-kollégistaként a budapesti tudományegyetemen Magyar Jambus dallamok ritmusa címen írta doktori disszertációját. 1925 és 1930 között Győrben tanár, karnagy és a Győri Hírlap munkatársa. Berlinben és Rómában ösztöndíjas, majd 1933-tól 1950-ig szerkesztette az Énekszó és az Éneklő Ifjúság c. folyóiratokat. Vezette a Chinoin gyár vegyes karát, főmunkatársa az MTA népzenekutató csoportjának. 1949 és 1970 között az MTA Zenetudományi Intézete népzenekutató csoportjának osztályvezetője és a Magyar Népzene Tára egyik főszerkesztője. 1929 után rendszeresen foglalkozott népdalgyűjtéssel, a Balaton-felvidéki és Sümeg-környéki falvak gyűjtőmunkájának fontos állomásai. Balatonalmádi a második otthona, a nyári hónapokban, a családi villában sokat dolgozott. Számos kiadványt gondozott reneszánsz kori mesterek műveiből. Részt vett több ének-oktatási tankönyv szerkesztésében. Szakcikkeket és zenei kritikákat írt.

Munkái

  • Kétágú síp. Budapest, 1934.
  • Kilenc leánykar. Budapest, 1929.
  • Az énekkari műveltség kezdetei. Budapest, 1936.
  • Madárka. 102 magyar népdal. Budapest, 1939.
  • Elsülyedt falu a Dunántúlon. Budapest, 1936.
  • A regős ének magja. Budapest, 1953.
  • Megy a kosár. Budapest, 1957.
  • Zsidó zene, magyar népzene. Budapest, 1969.
  • Kodály és Berzsenyi. (Berzsenyi emlékkönyv.) Budapest, 1976.

Irodalom

  • GÁSPÁR Margit: Gyászhír. = Kóta, 1982. 4. sz.
  • LUKIN László: Egy hűséges Kodály tanítvány. Kerényi György emlékezete. = Magyar Nemzet, 1987. január 18.
  • FONAY Tibor: A zenetudós öröksége. 1. = Megyei Pedagógiai Körk, 1987. 3. sz.
  • FONAY Tibor: Kerényi György. = Emberek a tájban. Nemesgulács, 1989.

Külső hivatkozás

Veszprém megyei életrajzi lexikon
A lap eredeti címe: „https://helyismeret.hu/index.php?title=Kerényi_György&oldid=12940”