Borsos István

BORSOS István, csíkgyergyói (Ászár, 1863. február 8. - Budapest, 1918. április 12.) református lelkész, tanár, könyvtáros.

Élete

Alsógimnáziumot Nagykörösön, főgimnáziumot 1878-1882 között a Pápai Református Kollégiumban végzett. Teológiát 1882-től 1886-ig ugyancsak Pápán tanult. Budapesten 1888-ban elvégezte a latin-görög tanári szakot. Egyetemi évei alatt a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában dolgozott. 1888-tól a Pápai Református Kollégiumban tanított. 1897-1918 között a Pápai Református Főiskolai Könyvtár igazgatója. Korszerű nyilvántartásokkal látta el, katalogizálta először a bibliotékában található anyagot és a hozzá kapcsolódó muzeális gyűjteményeket. 1903-ban nyilvános könyvtárrá szervezte át az intézményt, 1912-ben átköltöztette az új kollégiumi épületbe. A kollégium régiségtani és filológiai gyűjteményét is rendezte. Több történeti és egyéb mű szerzője, számos pápai sajtóorgánumnak (köztük a Dunántúli Protestáns Lapnak 28 évig) volt munkatársa. Alapítványt tett, amelynek kamataiból az intézet a latin nyelv tanulásában a legjobb eredményt elérő diákokat jutalmazta. Az alapítványt 1991-ben felélesztették.

Művei

• Az aeropag eredete és szerepe az athéni államban Perikles koráig. Pápa, 1890.
• A pozsonyi rendkívüli törvényszék és a gályarabok története. Pápa, 1893.
• A pápai főiskola régiségtárának és történet-filológiai múzeumának katalógusa. Pápa, 1899.
• A pápai főiskolai könyvtár katalógusa és rövid története. 1-2. Köt. Pápa, 1901., 1912.
• A pápai főiskola éremgyűjteményének leírása. 1-2. Köt. Pápa, 1909., 1911. Pápai kollégiumi történetek. Pápa, 1910.

Irodalom

• Pápai pedagógus lexikon. (Főszerk.: TUNGLI Gyula.) Pápa, 1997. (Magyar múzeumi arcképcsarnok: *1863. február 3. - †1918. április 8.)