„Rott Nándor” változatai közötti eltérés
a |
|||
| (2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | {{InfoboxSzemély | |
| − | + | |név=Rott Nándor | |
| + | |kép=Rott_Nandor.jpg | ||
| + | |település=Bodenstadt, Morvaország | ||
| + | |dátum=1869. december 23. | ||
| + | |elhunyt=Veszprém | ||
| + | |halálozási idő=1939. március 3. | ||
| + | |foglalkozása=r. k. püspök, tanár | ||
| + | }} | ||
| − | + | (Bodenstadt, Morvaország, 1869. december 23. - Veszprém, 1939. március 3.) római katolikus püspök, tanár. | |
| + | |||
| + | == Élete == | ||
A középiskolát Budapesten a piaristáknál és Esztergomban a bencéseknél végezte. Filozófiai és teológiai tanulmányokat Rómában folytatott, mindkettőből doktorátust szerzett. 1896-ban, Rómában pappá szentelték. Hazatérve az Esztergomi Szeminárium tanáraként, filozófiát és pedagógiát tanított. 1904-től császári és királyi udvari káplán, 1908-tól esztergomi kanonok. Számos más egyházi tisztség és méltóság tulajdonosa: a budapesti egyetem hittudományi karának doktora, a budapesti Központi Szeminárium rektora. Veszprémi püspökké 1917. május 16-án, a hadszíntéren nevezték ki. Nevéhez szervezeti változások és építészeti alkotások egész sora fűződik. Renováltatta a veszprémi székesegyház külsejét. Felépíttette a veszprémi Szent Margit-templomot, Irsy László, somlójenői származású, budapesti építészmérnök tervei alapján. A munkában részt vett Linczmajer György veszprémi építészmérnök. A templomot 1938. szeptember 8-án szentelték fel. Kívül-belül tataroztatta a veszprémi és a sümegi püspöki palotát, rendbe hozatta mindkettő kápolnáját és azok festményeit. Felújíttatta a sümegi plébániatemplom Maulbertsch-freskóit Pellicioli Mór bergamói mesterrel. Fejlesztette Veszprémben az egyházmegyei könyvkereskedést és a nyomdát, amely új és nagyobb székházat is kapott. (A háború végén mindkettő tűzvész áldozata lett.) Mintaszerűen rendeztette a püspöki levéltárat és könyvtárat, ez utóbbit 10 ezer kötettel gyarapította is. Püspöki bizottságot állított fel többek között Balatonfüreden. Új lelkészségeket szervezett a megyében: 1918-ban Balatonfüreden, 1919-ben Herenden, 1928-ban Ajkán, 1931-ben Balatonakalin és Úrkúton, 1934-ben, [[Balatonalmádi]]ban, 1935-ben Fűzfőgyártelepen, 1936-ban Balatonszepezden, Kertán, Kolontáron. Premontrei apácákat telepített Külsővaton és Somlóvásárhelyen, karmelitákat Berhidán, szegénygondozó apácákat Veszprémben. Veszprémben a Szent Margit-templomban helyezték örök nyugalomra. 1927-ben Veszprém városa díszpolgárává választotta. Egyházi folyóiratokban jelentek meg értekezései és szentbeszédei. | A középiskolát Budapesten a piaristáknál és Esztergomban a bencéseknél végezte. Filozófiai és teológiai tanulmányokat Rómában folytatott, mindkettőből doktorátust szerzett. 1896-ban, Rómában pappá szentelték. Hazatérve az Esztergomi Szeminárium tanáraként, filozófiát és pedagógiát tanított. 1904-től császári és királyi udvari káplán, 1908-tól esztergomi kanonok. Számos más egyházi tisztség és méltóság tulajdonosa: a budapesti egyetem hittudományi karának doktora, a budapesti Központi Szeminárium rektora. Veszprémi püspökké 1917. május 16-án, a hadszíntéren nevezték ki. Nevéhez szervezeti változások és építészeti alkotások egész sora fűződik. Renováltatta a veszprémi székesegyház külsejét. Felépíttette a veszprémi Szent Margit-templomot, Irsy László, somlójenői származású, budapesti építészmérnök tervei alapján. A munkában részt vett Linczmajer György veszprémi építészmérnök. A templomot 1938. szeptember 8-án szentelték fel. Kívül-belül tataroztatta a veszprémi és a sümegi püspöki palotát, rendbe hozatta mindkettő kápolnáját és azok festményeit. Felújíttatta a sümegi plébániatemplom Maulbertsch-freskóit Pellicioli Mór bergamói mesterrel. Fejlesztette Veszprémben az egyházmegyei könyvkereskedést és a nyomdát, amely új és nagyobb székházat is kapott. (A háború végén mindkettő tűzvész áldozata lett.) Mintaszerűen rendeztette a püspöki levéltárat és könyvtárat, ez utóbbit 10 ezer kötettel gyarapította is. Püspöki bizottságot állított fel többek között Balatonfüreden. Új lelkészségeket szervezett a megyében: 1918-ban Balatonfüreden, 1919-ben Herenden, 1928-ban Ajkán, 1931-ben Balatonakalin és Úrkúton, 1934-ben, [[Balatonalmádi]]ban, 1935-ben Fűzfőgyártelepen, 1936-ban Balatonszepezden, Kertán, Kolontáron. Premontrei apácákat telepített Külsővaton és Somlóvásárhelyen, karmelitákat Berhidán, szegénygondozó apácákat Veszprémben. Veszprémben a Szent Margit-templomban helyezték örök nyugalomra. 1927-ben Veszprém városa díszpolgárává választotta. Egyházi folyóiratokban jelentek meg értekezései és szentbeszédei. | ||
| − | + | == Munkái == | |
| − | + | *A csoda és természettudomány. 1907. | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | == Irodalom == | |
| + | *Emlékezés dr. Rott Nándor veszprémi megyéspüspökről. Veszprém, 1939. | ||
| + | *HOGYA György: Veszprém város díszpolgárai. Veszprém, 2001. | ||
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]][[Category:Balatonalmádi]] |
A lap jelenlegi, 2018. április 18., 15:17-kori változata
| Rott Nándor | |||||
| |||||
| Született: | Bodenstadt, Morvaország | ||||
| 1869. december 23. | |||||
| Elhunyt: | Veszprém | ||||
| 1939. március 3. | |||||
| Pályafutása | |||||
| Foglalkozása: | r. k. püspök, tanár | ||||
(Bodenstadt, Morvaország, 1869. december 23. - Veszprém, 1939. március 3.) római katolikus püspök, tanár.
Élete
A középiskolát Budapesten a piaristáknál és Esztergomban a bencéseknél végezte. Filozófiai és teológiai tanulmányokat Rómában folytatott, mindkettőből doktorátust szerzett. 1896-ban, Rómában pappá szentelték. Hazatérve az Esztergomi Szeminárium tanáraként, filozófiát és pedagógiát tanított. 1904-től császári és királyi udvari káplán, 1908-tól esztergomi kanonok. Számos más egyházi tisztség és méltóság tulajdonosa: a budapesti egyetem hittudományi karának doktora, a budapesti Központi Szeminárium rektora. Veszprémi püspökké 1917. május 16-án, a hadszíntéren nevezték ki. Nevéhez szervezeti változások és építészeti alkotások egész sora fűződik. Renováltatta a veszprémi székesegyház külsejét. Felépíttette a veszprémi Szent Margit-templomot, Irsy László, somlójenői származású, budapesti építészmérnök tervei alapján. A munkában részt vett Linczmajer György veszprémi építészmérnök. A templomot 1938. szeptember 8-án szentelték fel. Kívül-belül tataroztatta a veszprémi és a sümegi püspöki palotát, rendbe hozatta mindkettő kápolnáját és azok festményeit. Felújíttatta a sümegi plébániatemplom Maulbertsch-freskóit Pellicioli Mór bergamói mesterrel. Fejlesztette Veszprémben az egyházmegyei könyvkereskedést és a nyomdát, amely új és nagyobb székházat is kapott. (A háború végén mindkettő tűzvész áldozata lett.) Mintaszerűen rendeztette a püspöki levéltárat és könyvtárat, ez utóbbit 10 ezer kötettel gyarapította is. Püspöki bizottságot állított fel többek között Balatonfüreden. Új lelkészségeket szervezett a megyében: 1918-ban Balatonfüreden, 1919-ben Herenden, 1928-ban Ajkán, 1931-ben Balatonakalin és Úrkúton, 1934-ben, Balatonalmádiban, 1935-ben Fűzfőgyártelepen, 1936-ban Balatonszepezden, Kertán, Kolontáron. Premontrei apácákat telepített Külsővaton és Somlóvásárhelyen, karmelitákat Berhidán, szegénygondozó apácákat Veszprémben. Veszprémben a Szent Margit-templomban helyezték örök nyugalomra. 1927-ben Veszprém városa díszpolgárává választotta. Egyházi folyóiratokban jelentek meg értekezései és szentbeszédei.
Munkái
- A csoda és természettudomány. 1907.
Irodalom
- Emlékezés dr. Rott Nándor veszprémi megyéspüspökről. Veszprém, 1939.
- HOGYA György: Veszprém város díszpolgárai. Veszprém, 2001.
