„A Balatonalmádi Gyermekszanatórium és sorsjegyének története” változatai közötti eltérés

A lap 2024. december 12., 14:30-kori változata

A Balatonalmádi Gyermekszanatórium sorsjegye 2013-ban vásárlás útján került a tulajdonomba. A sorsjegy és az épület történetét a Veszprémi Hírlap korabeli tudósí­tásai alapján kívánom felvázolni.

Széll Kálmán, Rákosi Jenő, Pallavicini Ede őrgróf, Bezerédy Viktor, dr. Óvári Ferenc, dr. Lichtenberg Kornél és dr. Fodor Oszkár közreműködésével a Dunántúli Közművelődési Egyesület kebeléből indult az a mozgalom, amelynek eredmé­ nyeként 1910. február 27-én megalakult a Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület. A mozgalom élére, mint kormányzó elnök, gróf Zichy János vallás- és közoktatási miniszter került. A mozgalom fő patrónusául Zsófia hercegnőt kérték fel. [1,2] Zsófia hercegnő Chotek Zsófia grófnő néven született 1868-ban, 1900-tól Ferenc Ferdinánd trónörökös felesége, ekkortól használta a Hohenberg hercegnő címet. [3] 1914. július 28-án, férjével együtt, Szarajevóban merénylet áldozatául esett. [4]

Hohenberg Zsófia hercegnő első és egyetlen magyarországi szereplésének azt a mozgalmat választotta, amelynek célja a magyarság erejének növelése, feladata a szegény gyermekek egészségének javítása, helyreállítása volt. [5]

A szanatóriummal kapcsolatos első említést a Veszprémi Hírlap 1910. március 6-ai számában olvashatjuk: „A múlt vasárnap Budapesten nagy értekezlet volt a gyermekvédelem ügyében. Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök elbűvölő szózata a szívekig hatott, s az értekezlet üdvös határozatai, azt hisszük nemsokára testet öltenek, s a Balaton vidéke mihamarabb egy áldásos intézménnyel, a gyermekszanatóriummal fog szaporodni." [6| Ettől kezdve több városban, intézményben folyamatosan gyűjtést rendeztek a gyermekszanatórium javára. [7-9]

Óvári Ferenc Rufi Pál megbízottjaként a veszprémi káptalantól Balatonalmádiban földterületet kért az Országos Gyermekszanatórium Egyesület részére. 1910. április 16-án 1000 négyszögöl területei át is engedtek, majd júliusban és augusztusban hozott döntésük alapján 2000 négyszögöl ingyen, 2000 négyszögöl két koronás ölenkénti áron került az egyesület tulajdoná­ ba. 1911. március 24-én engedélyezték a Gyermekszanatóriumnak, hogy a nádast a telep irányába 100 méter szélességben kiirthassák és ott fürdőházat építtessenek. A fürdőt csak a szanatórium lakói vehették igénybe. [10] A gyermekszanatóriumi tanács megállapodott, hogy az első balatoni gyermekszanatóriumot Hoepfner Guidó tervei alapján építik fel. Méltányolta a pénzügyminiszter is a létesítést, tárgysorsjátékot engedélyezett, a sorsjegyek megrendelhetők voltak a Balatonalmádi Gyermekszanatórium sorsjáték irodájában a Budapest, Korvin tér 1. szám alatt. A sorsjegy ára 1 korona. [11] Az építkezés 1910 októberében indult. [12]

Az Országos Gyermekszanatórium Intézőbizottsága dr. Bezerédy Viktor államtitkár elnöklete alatt Budapesten dr. Óvári Ferencet bízta meg a szanatórium ügyeinek vitelével. A Budapesti Szent Vince Egyesülettől 4 apácát ápolónőnek vettek fel, akik az ellátásról gondoskodtak. Orvosnak dr. Lenkei Vilmos Danit választották. Az almádi építkezésre 52000 koronát utalványoztak, a megnyitást június 16-ára tűzték ki. [13] Az intézmény felavatására nagy ünnepség keretében 1911. július 30-án került sor. [14]

1912 májusában említik először, mint Zsófia Gyermekszanatórium. [15] Fenn­ állása során az intézményt többször bővítették, átépítették, majd 2005-ben lebontották. [16]

E cikkből láthatjuk, hogy a filantrópia milyen nagy társadalmi szerepet játszott a 20. század első harmadában a korabeli Magyarországon.

A sorjegy 165x115 mm méretű, fekvő téglalap alakú, kétoldalas nyomat. Leírása, előoldal: bal oldalon gyermekek sorban várakoznak bebocsátásra várva egy épület bejáratánál, jobb oldalon Balatonalmádi és a Balaton látképe. A jobb felső sarokban elhelyezett sorszám alatt több sorban a következő felirat szerepel: SORSJEGY A BALATONALMÁDI Gyermekszanatórium JAVÁRA RENDEZENDŐ TÁRGYSORSJÁTÉKRA. A szöveg alatt aláírások és az aláírók titulusai olvashatók. (Dr. Óvári Ferenc sorsjegy bizottsági elnök, Széli Kálmán titkos tanácsos díszelnök, Rákosi Jenő társelnök, Dr. Baránszky Gyula főpénztáros, Fodor Oszkár főtitkár.) A hátlapon az engedélyezéssel és a játéktervvel kapcsolatos szöveg olvasható, feltüntetve a húzás időpontját is. A keretezésen kívül, legalul, középen a nyomda neve és címe szerepel (RÉVAI ÉS SALAMON, BUDAPEST, VIII., ÜLLŐI-ÜT 1.)

Ezúton is megköszönöm Édesanyámnak, valamint Czuczor Sándornak és Schildmayer Ferencnek a cikk megírásához nyújtott segítségét.