„Jankó János” változatai közötti eltérés

Innen: Helyismeret
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Új oldal, tartalma: „thumb JANKÓ János (Pest, 1868. márc. 13.–Borszék, 1902. júl. 28.) néprajzkutató. =Élete= A budapesti egyetem földrajz szakán sze...”
 
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor: 1. sor:
[[Image:Jankó_János.jpg|thumb]]
[[Image:Janko_Janos.jpg|200px|thumb]]


JANKÓ János (Pest, 1868. márc. 13.–Borszék, 1902. júl. 28.) néprajzkutató.
JANKÓ János (Pest, 1868. március 13. – Borszék, 1902. július 28.) néprajzkutató.


=Élete=
=Élete=
9. sor: 9. sor:
==Művei==
==Művei==


*Kalotaszeg magyar népe. Bp., 1892.
*Kalotaszeg magyar népe. Budapest, 1892.
*Torda, Aranyosszék, Toroczkó magyar (székely) népe. Bp., 1893.
*Torda, Aranyosszék, Toroczkó magyar (székely) népe. Budapest, 1893.
*Az ezredéves országos kiállítás néprajzi faluja. Bp., 1897.
*Az ezredéves országos kiállítás néprajzi faluja. Budapest, 1897.
*Magyar typusok. I. A Balaton mellékéről. Bp., 1900.
*Magyar typusok. I. A Balaton mellékéről. Budapest, 1900.
*A magyar halászat eredete. Bp.,–Leipzig, 1900.
*A magyar halászat eredete. Budapest–Leipzig, 1900.
*A Balaton-melléki lakosság néprajza. (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Harmadik kötet. Második rész.) Bp., 1902.
*A Balaton-melléki lakosság néprajza. (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Harmadik kötet. Második rész.) Budapest, 1902.


==Irodalom==
==Irodalom==


*THIRRING Gusztáv: Dr. ~ emlékezete. = Földrajzi Közlemények, 1903. 5–7. Füz.
*THIRRING Gusztáv: Dr. Jankó János emlékezete. = Földrajzi Közlemények, 1903. 5–7. Füz.
*BÁTKY Zsigmond: Dr. Johann Jankó. = Geogr. Hung, 1933.
*BÁTKY Zsigmond: Dr. Johann Jankó. = Geogr. Hung, 1933.
*KOROMPAY Bertalan: ~, a finnugor néprajzi kutatások úttörője. = MTA Nyelvtud. Közlem, 1953. 1–2. sz.
*KOROMPAY Bertalan: Jankó János, a finnugor néprajzi kutatások úttörője. = MTA Nyelvtudományi Közlemény, 1953. 1–2. sz.
*ifj. KODOLÁNYI János: ~ a néprajztudós. = Népr. Ért, 1968.
*ifj. KODOLÁNYI János: Jankó János a néprajztudós. = Néprajzi Értesítő, 1968.
*BALASSA Iván: ~. Bp., 1975.
*BALASSA Iván: Jankó János. Budapest, 1975.
*KNÉZY Judit: ~ kutatásai a Balatonmellékén és a déli part tájtörténeti csoportjai. = Ethnographia,  Ethnographia  -  Népélet Ethnográfia, 104. 1993. 2. sz.
*KNÉZY Judit: Jankó János kutatásai a Balatonmellékén és a déli part tájtörténeti csoportjai. = Ethnographia,  Ethnographia  -  Népélet Ethnográfia, 104. 1993. 2. sz.
*ÁCS Anna: A Balaton-kutató néprajztudós, ~ centenáriuma. = Bakony–balatoni kalendárium 2002. Vp., 2001.
*ÁCS Anna: A Balaton-kutató néprajztudós, Jankó János centenáriuma. = Bakony–balatoni kalendárium 2002. Veszprém, 2001.


[[Category:Életrajzok]]
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap jelenlegi, 2016. november 30., 17:19-kori változata

JANKÓ János (Pest, 1868. március 13. – Borszék, 1902. július 28.) néprajzkutató.

Élete

A budapesti egyetem földrajz szakán szerzett oklevelet majd Afrikában gyűjtött tárgyakat a Néprajzi Múzeum számára. Franciaországban és Angliában ismerkedett az ottani múzeumok gyűjteményeivel, szervezetével. 1890-ben Benyovszky Móricról írt alapvető tanulmányával elnyerte a doktori címet. Később a budapesti egyetemen Lóczy Lajos mellett a földrajz tanársegéde. 1893-ban Lóczy Balaton-kutatásának keretében kezdte tanulmányozni a Balaton-melléki lakosság életét. Még ez évben a Néprajzi Múzeum segédőrének nevezték ki. Jankó európai rangú intézménnyé fejlesztette a múzeumot. Néprajzi gyűjtőútjai az egész Kárpát-medencére kiterjedtek, több külföldi expedícióban vett részt. Élete egyik legnagyobb munkája az 1896. évi Ezredéves Kiállítás Néprajzi falujának (köztük a szentgáli háznak) létrehozása. Három néprajzi tájmonográfia közzétételével megindította a magyar etnikai kutatásokat, továbbá megteremtette a magyar és az összehasonlító néprajz alapjait. Életének utolsó évében fejezte be a Balaton-melléki lakosság népi kultúráját bemutató, magyarul és németül is megjelent munkáját, amely tájmonográfiái közül a legérettebb, legnagyobb terjedelmű. Értéket az évtizedek sem csökkentették.

Művei

  • Kalotaszeg magyar népe. Budapest, 1892.
  • Torda, Aranyosszék, Toroczkó magyar (székely) népe. Budapest, 1893.
  • Az ezredéves országos kiállítás néprajzi faluja. Budapest, 1897.
  • Magyar typusok. I. A Balaton mellékéről. Budapest, 1900.
  • A magyar halászat eredete. Budapest–Leipzig, 1900.
  • A Balaton-melléki lakosság néprajza. (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Harmadik kötet. Második rész.) Budapest, 1902.

Irodalom

  • THIRRING Gusztáv: Dr. Jankó János emlékezete. = Földrajzi Közlemények, 1903. 5–7. Füz.
  • BÁTKY Zsigmond: Dr. Johann Jankó. = Geogr. Hung, 1933.
  • KOROMPAY Bertalan: Jankó János, a finnugor néprajzi kutatások úttörője. = MTA Nyelvtudományi Közlemény, 1953. 1–2. sz.
  • ifj. KODOLÁNYI János: Jankó János a néprajztudós. = Néprajzi Értesítő, 1968.
  • BALASSA Iván: Jankó János. Budapest, 1975.
  • KNÉZY Judit: Jankó János kutatásai a Balatonmellékén és a déli part tájtörténeti csoportjai. = Ethnographia, Ethnographia - Népélet Ethnográfia, 104. 1993. 2. sz.
  • ÁCS Anna: A Balaton-kutató néprajztudós, Jankó János centenáriuma. = Bakony–balatoni kalendárium 2002. Veszprém, 2001.