„Aschner Lipót” változatai közötti eltérés

Innen: Helyismeret
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vplexikon (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
(3 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
ASCHNER Lipót
[[Image:Aschner_Lipot.jpg|200px|thumb]]
(Asakürt, 1872. január 27. – Budapest, 1952. február 6.) gyárigazgató.


(Asakürt, 1872. jan. 27.–Bp., 1952. febr. 6.) gyárigazgató.
== Élete ==


====== Élete: ======
A polgári iskola elvégzése után évekig kereskedőként dolgozott. 1896-ban lett az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. dolgozója, 1921-től vezérigazgatója. Tagja több iparvállalatnak és egyesületnek. 1944-ben a Gestapó elhurcolta. 1948-tól haláláig az államosított Egyesült Izzó igazgatója. 1935-től ma is meghatározó ipartelepítést hajtott végre [[Ajka|Ajkán]]: a bánya mellé telepítette a világ első kripton-gyárát, bővítette a csingervölgyi erőművet, megvásárolta és korszerűsítette az Ajkai Téglagyárat, elindította az Ajkai Erőmű építését, megkezdette az aknamélyítést [[Padrag]]on. Az ajkai iparmedencét 6 év alatt Magyarország egyik leggazdaságosabb ipari területévé változtatta. Az 1944. évi német megszállás után a Gestapo Mauthausenbe hurcolta, még az év végén, fogolycsere révén Svájcba került. A magyar kormány kérésére hazajött, és 1951-ig az államosított Egyesült Izzó alelnöke volt.


A polgári iskola elvégzése után évekig kereskedőként dolgozott. 1896-ban lett az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. dolgozója, 1921-től vezérigazgatója. Tagja több iparvállalatnak és egyesületnek. 1944-ben a Gestapó elhurcolta. 1948-tól haláláig az államosított Egyesült Izzó igazgatója. 1935-től ma is meghatározó ipartelepítést hajtott végre Ajkán: a bánya mellé telepítette a világ első kripton-gyárát, bővítette a csingervölgyi erőművet, megvásárolta és korszerűsítette az Ajkai Téglagyárat, elindította az Ajkai Erőmű építését, megkezdette az aknamélyítést Padragon. Az ajkai iparmedencét 6 év alatt Magyarország egyik leggazdaságosabb ipari területévé változtatta. Az 1944. évi német megszállás után a Gestapo Mauthausenbe hurcolta, még az év végén, fogolycsere révén Svájcba került. A magyar kormány kérésére hazajött, és 1951-ig az államosított Egyesült Izzó alelnöke volt.  
== Irodalom ==
*KOZMA Károly: Az ajkai szénbányászat története. Veszprém, 1991.
*KOZMA Károly: Az ajkai erőmű története. Ajka, 1996.
*NÉMETH József: A szénszáltól a fénycsőig. Budapest, 1996.
*TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003.


====== Irodalom: ======
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] [[Category:Ajka]]
 
KOZMA Károly: Az ajkai szénbányászat története. Vp., 1991. – KOZMA Károly: Az ajkai erőmű története. Ajka, 1996. – NÉMETH József: A szénszáltól a fénycsőig. Bp., 1996. – TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003.

A lap jelenlegi, 2016. június 23., 17:01-kori változata

(Asakürt, 1872. január 27. – Budapest, 1952. február 6.) gyárigazgató.

Élete

A polgári iskola elvégzése után évekig kereskedőként dolgozott. 1896-ban lett az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. dolgozója, 1921-től vezérigazgatója. Tagja több iparvállalatnak és egyesületnek. 1944-ben a Gestapó elhurcolta. 1948-tól haláláig az államosított Egyesült Izzó igazgatója. 1935-től ma is meghatározó ipartelepítést hajtott végre Ajkán: a bánya mellé telepítette a világ első kripton-gyárát, bővítette a csingervölgyi erőművet, megvásárolta és korszerűsítette az Ajkai Téglagyárat, elindította az Ajkai Erőmű építését, megkezdette az aknamélyítést Padragon. Az ajkai iparmedencét 6 év alatt Magyarország egyik leggazdaságosabb ipari területévé változtatta. Az 1944. évi német megszállás után a Gestapo Mauthausenbe hurcolta, még az év végén, fogolycsere révén Svájcba került. A magyar kormány kérésére hazajött, és 1951-ig az államosított Egyesült Izzó alelnöke volt.

Irodalom

  • KOZMA Károly: Az ajkai szénbányászat története. Veszprém, 1991.
  • KOZMA Károly: Az ajkai erőmű története. Ajka, 1996.
  • NÉMETH József: A szénszáltól a fénycsőig. Budapest, 1996.
  • TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003.