Zirci boltok egykor VII. Iparcikkboltok
Zirci boltok egykor VII. Iparcikkboltok
Tartalomjegyzék
Lambert Konrád (Zirc, 1884 – 1916)
Régi zirci família leszármazottja, Lambert Konrád Zircen született 1884-ben. Édesapjának, Lambert Jánosnak szatócsboltja volt, anyja Kellermayer Regina, az apátsági szakács lánya. 21 évesen, 1905-ben nyitotta meg vas- és fűszerkereskedését, ahol rúd- és abroncsvasakat, szerszámokat, épületvasalásokat, háztartási cikkeket is árult a Fő téren lévő boltjában. Az első világháborúban népfelkelőként harcolt, a keleti fronton halt meg 1916. március 26-án. Hősi halottá nyilvánították, neve szerepel a Zirci Hősök emlékművön.
Villamossági üzletek
1923-ban kezdte működését Zircen a Becske-féle villanytelep (ma a József Attila utcai református templom melletti telek). Megnőtt a villamosenergia fogyasztók száma. A telep vezetője Pernyész Sándor volt. Valószínű, az ő rokona volt Pernyész István, aki a Zirc és Vidéke 1931/52. számában értesítette a nagyérdemű közönséget, hogy a Reguly utca 9. szám alatt villany, rádió és gramofon üzletet nyitott. Elsőrendű anyag, olcsó ár! A további hirdetéseiben olvashatjuk: „Orion, Philips, Eka, Standard és Telefunken rádiókészülékek bemutatása és közvetlen gyári szállítása. Használt rádiókészülékek becserélése.” Pernyész István később bérautó-vállalkozást is nyitott. Több autója is volt. Értékesített is egy Fiat és egy Opel Kapitan négy ajtós kocsit, amit Orémusz József vásárolt meg, aki bérfuvarozásra használta. Pernyész István később a Kossuth Lajos utca elején nyitotta meg a boltját. 1942-ben ezt az üzletet vette át Valent András (1902-Zirc, 1972), aki 1936-1940 között a zirci áramszolgáltató körzeti szerelője volt. Boltjában mindenféle villamossági kellék mellett rádiót, gramofonokat is árult. Nála tanulta a szakmát Soós László és Deutsch László is. A 40-es évek elején Adorján Endre (1910-1944) műszerész, akinek édesapja dohányáru nagykereskedő volt, árult villamossági cikkeket, valamint lámpát, csillárt is.
Ott Lajos könyv- és papírkereskedése
Ott Lajos (1897-1965) tősgyökeres zirci családok leszármazottjaként a zirci iskolát elvégezve, a katonai szolgálat teljesítése és a nyomdászmesterség elsajátítása után jött vissza Zircre 1930-ban. A zirci kulturális életben nagyon fontos szerepe volt, elsősorban az, hogy megnyitotta a nyomdáját, ahol újból kiadták a Zirc és Vidéke lapszámait, valamint könyveket, brosúrákat, aprónyomtatványt, képeslapokat, esküvői meghívókat, gyászjelentéseket, névjegyeket is nyomtak. Ott Lajos hamarosan megnyitotta könyv- és papírkereskedését is. Az üzlet a Rákóczi tér 1. szám alatt működött. Árultak könyveket és papírárut, füzeteket, levélpapírt, emlékkönyvet, fényképalbumokat, fotócikket, valamint társasjátékot, gyerekjátékokat is. Lehetett kapni írógépet, bőrdíszművet, erszényt, aktatáskát, pénztárcát. A boltban volt vallási vonatkozású áru is: kegytárgyak, szentképek, imakönyvek. Nemcsak kereskedés volt, de a zirci társasági élet egyik színtere is. Az emberek be- betértek a boltba, körülnézni, beszélgetni, híreket cserélni. Jegyeket is lehetett venni különböző kulturális eseményekre, hangversenyre, színház- és mozielőadásokra. Igényes dísztárgyakat is árultak. Ott Lajos a herendi porcelánok forgalmazója is volt, a gyár egyik nagy megrendelője. Voltak étkészletek, szobrok, nászajándékul vagy más alkalmakra a zirci családok innen vásároltak. Különlegesség volt a turista emléktárgyként kelendő herendi dohányzókészlet, amit zirci épületek (apátság, postásüdülő) képeivel díszítettek. Festményeket is árultak, például Ireghi Máté Sándor jó minőségű, idilli témákat megörökítő tájképeit és Héger János zirci témájú festményeit. A háború éveiben, a front közeledtével igyekeztek menteni a bolti készletet. A monostorban egy lépcső alá falazták be az árukészletet, de a boltot orosz katonák felgyújtották és sok minden odaveszett. Szétverték a nyomdát is. Ott Lajos az erdészetnél, majd a dudari bányánál dolgozott. Az 1960-as években megnyílt a zirci könyvesbolt, amelynek vezetőjeként tudta kamatoztatni kiváló kereskedői vénáját.
Piedl Ida drogériája
Piedl Józsefné Anczenberger Ida (1903-1992) édesapja neves cipészmester volt Zircen. Ida Budapesten fehérneművarrást tanult, majd férjhez ment Piedl József szabóhoz, aki kis fiúk születése után Amerikába vándorolt. Ida – bár a férje anyagilag segítette Zircen maradt családját – egyedül nevelte fel a kis Dódit. Modern nőként megvalósította az elképzeléseit, maga is dolgozott, varrt, alkalmazottai voltak, üzletasszonyként először kézimunkaboltot nyitott, majd ezt bővítette drogériával. Az üzlet a mai Petőfi Sándor utca és Kossuth Lajos utca sarkán lévő telken, más boltok szomszédságában közkedvelt, csinos hely volt, fehér bútorokkal berendezve, melyben az árukat üveggel fedett pultok alatt rendezték el. A varráshoz szükséges kellékeket lehetett megvásárolni, cérnák, gombok, tűk, csipkék mellett kézimunka előnyomással is foglalkoztak. Lehetett kapni szép díszpárnákat is. Az üzlet hátsó részében a varrodában férfiingeket, fehérneműket, ágyneműket varrtak, még az apátság számára is. Mindig voltak alkalmazottak vagy tanulók a varrodában, Kellner Erzsi, Dublecz Olga, Villányi Etelka és mások. 1939 januárjában Piedl Ida értesítette vevőit, hogy Varjas Piroska Zirc, Kossuth Lajos utca 2. szám alatti City illatszerboltját át-, illetve megvette. Így a varroda mellett drogéria üzlete is volt, ahol kölnik, krémek, piperecikkek mellett női divat- és bőrdíszműárút, valamint fotócikkeket is árult. Az államosítás Ida boltját sem kímélte, a háború után a 40-es évek végétől a MÜM irodájában dolgozott. Idős korában is tevékeny maradt, összegyűjtötte a zirci polgári konyha süteményreceptjeit, sokan a mai napig ez alapján készítik az édességeket, likőröket. Férje aztán visszatért Amerikából, még tíz évet éltek együtt itthon. Mindketten Zircen, a Felső-temetőben vannak eltemetve.
Köszönet a segítségért és Piedl Ida képeiért Takács Béláné Orémusz Ilonának, valamint az Ott családnak a családi képekért.
Cuhavölgyi Klára
Felhasznált irodalom
- Zirc és Vidéke korabeli számai
- id. Wittmann János: Zirc és környéke villamosításának története. In.: Zirc és Vidéke 1999.12., 2000. 01-04. szám