Zádor Gyula

A Helyismeret wikiből

ZÁDOR Gyula (Pápa, 1835.–Nagyvárad, 1892. ápr.) jogász, hivatalnok.

Élete

A középiskola után Bécsben jogot tanult, majd 1857-ben állami szolgálatba lépett. 1860-ban az udvari kancelláriánál hivatalnok, 1865-ben udvari fogalmazó. Rövid idő múlva az Igazságügyi Minisztériumban elnöki titkár, később osztálytanácsos, majd osztályvezető. Több törvényjavaslat kidolgozása fűződik nevéhez. A minisztérium fegyelmi bizottságának elnöke, a Rabsegélyező Egylet egyik alapítója és több évig elnöke. A Királyi Tábla elnökeként halt meg. A Lipót-rend Lovagja és a németalföldi Oroszlán-rend Középkeresztjének tulajdonosa. Művei közül elsősorban édesapjáról, Zádor Györgyről írt tanulmányát kell megemlíteni. Jogtudományi tanulmányok és közlemények mellett írt szépirodalmi műveket is.

Művei

  • Zádor György emlékezete 1. Köt. Levelezése Kazinczy Ferenccel 1823–1831. Budapest, 1885.
  • Az erdő ördöge. (Regényes elb.) Budapest, év nélkül