Varga Márton

VARGA Márton (Monostorapáti, 1767. márc. 20.–Nagyvenyim, 1818. ápr. 5.) természettudós.

Élete

Középiskolába Szombathelyen és Székesfehérvárott járt. Filozófiai tanulmányait a Győri Akadémián végezte. Komáromban középiskolai tanár, majd a Nagyváradi, 1890-től a Győri Akadémián a fizika, a természettan és a mezőgazdaságtan tanára. Élete végén a Zirci Apátság uradalmának igazgatója Nagyvenyimben. 1808–1809-ben megjelent háromkötetes tan- és kézikönyve a 18. századi természettudományos eredmények magas színvonalú, magyar nyelvű összefoglalása. Nyelvművelőként a természettudományok szakmai magyar nyelvének kialakulását segítette elő. Tagja volt az erdélyi nyelvművelő társaságnak.

Művei

• A gyönyörű természet tudománya; magyarázza a tüneményekből és az új feltalálásokból nemzete és az ifjúság számára...1–2. Köt. Nagyvárad, 1808.
• A tsillagos égnek és a föld golyóbisának az ő tüneményeivel együtt való természeti előadása és megismertetése. Nagyvárad, 1809.

Irodalom

• ZEMPLÉN Jolán: A magyarországi fizika története a 18. században. Budapest, 1964.