Szemmelveisz Rezső Rudolf

A Szemmelveisz család Zircen. 1. rész

Szemmelveisz Rezső Rudolf (1863-1912) építész

Élete

A Szemmelveisz család Zircen a 18. század második felében tűnik fel először. Az ősük ácsmester volt Kardosrét pusztán. Az ő fia az 1800-ban született Szemmelveisz Mátyás szintén ácsmester lett. Zircre költözve dolgozott az apátsági épületeken, majd az Új utca (ma Reguly utca) házainak tetőzetét építette. Dolgos, jó szakember volt, gyarapodott a vagyona. 1824-ben született fia, Szemmelveisz Mihály, aki hosszabb ideig Pest-Budán is dolgozott, vezető pallér volt. Zircre visszatérve átvette apja vállalkozását. Híres munkája volt Zircen az apátsági templom tetőszékének ácsmunkája.

A család nagyon jó anyagi helyzetbe került. Megvette a Piactéren álló házakat (ma Rákóczi tér 8 és 10.) felújította, bővítette azokat, mellékhelyiségeket, szép kertet épített. Házasságából Hujber Teréziával három lány és két fiú született. Az idősebb fiú, Rezső Rudolf folytatta apja szakmáját, építész lett. A fiatalabb, Szemmelveisz Károly (1871-1934) orvos lett, később a zirci kórház igazgató főorvosa. A lányok: Katalin (1849-1910) később Trummer Jánosné, akinek lánya, Matild a zirci főtanító, Kerschbaumayer Henrik felesége lett, Anna (1857-1918) Károly öccse háztartását vezette, és Mária (1856-1919), aki a jómódú zirci fűszer- és anyagkereskedő, Molnár Ferenc felesége lett.

Szemmelveisz Rezső Rudolf (1863-1912) a budapesti a Királyi József Műegyetemen végzett építészmérnökként. Zircre visszatérve sok rangos munkát kapott. Egyike volt a három híres zirci építésznek a 19. század második felében. (A másik kettő az Eszlinger János – Pollák János vállalkozása volt és Pacher János építőmester). Volt anyagi alapja, hogy 1890-ben megnősüljön. Felesége Teufel Anna (1868-1905) lett. A zirci Teufel (Taufel, Tejfel) család őse József (1774-1830) serfőző mester volt. Fia, János (1810) már üzletet nyitott Zircen. Az ő fia, Teufel Nepomuki János (1832-1898) Pest-Budán kereskedő tanonc volt, majd még pár évig ott dolgozott, hogy gyakorlatot szerezzen. Visszatérve átvette apja üzletét, azt jól menő fűszer-és anyagkereskedéssé bővítette. Kifogástalan kiszolgálás, bőséges árukészlete miatt a jobb családok a környékről is nála vásároltak. Megbecsült ember volt, a Zirc vidéki Takarékpénztár pénztárnoka 27 éven át. Közösségi érzését bizonyítja, hogy adakozott Deák Ferenc és Erzsébet királyné szobrára, az árvízkárosultak javára. Keller Jozefával kötött házasságából hat lány érte meg a felnőttkort: Teréz, Mária, Anna, Matild, Szeréna, Flóra. Többen közülük Veszprémben, zárdában nevelkedtek. A csinos Teufel lányok apjuk üzletében segédkeztek, kiszolgálták a vevőket.

1890-ben házasodott össze Szemmelveisz Rezső és Teufel Anna. Házasságukból hat gyerek érte meg a felnőttkort. Andor (1891-1915) telekkönyvvezető, az orosz fronton halt meg, Pál (1893-1963) nyomdász, könyvkötő, Sarolta (1896-) később Hebling Károlyné, Ferenc (1898-1971) zirci orvos, Mihály (1900) molnár Óbányán, Rudolf (1903-1958) gépész Tündérmajorban, majd Dudaron. Az édesanya fiatalon, 37 éves korában halt meg. Az özvegyen maradt édesapa, Rezső 1909-ben Budapestre költözött, ott az építészeti osztálynál nyert állást. Ő is fiatalon, hosszú szenvedés után, 49 évesen halt meg. A hat árván maradt gyereket a rokonok nevelték fel.

Szemmelveisz Rezső nemcsak Zircen épített, hanem a Balaton mellett is. Balatonfüreden, majd a part mellett szinte versenytárs nélkül tudott építeni. Zircen sok szép házat tervezett és épített, többek között saját családi házát 1901-ben (ma József Attila utca 16.). Közreműködött az Erzsébet kórház építésében is.

Leghíresebb munkája Zircen az un. bírósági épület (ma Petőfi Sándor utca 4.). Az épülethez a telket az apátság adta, Rezső készítette a terveket. Az 1899-re felépült szép arányú neoreneszánsz épületnek pompás belső terei, lépcsőháza van. Itt működött a járásbíróság, szolgabíróság, adóhivatal. A háború után községi, járási hivatalok, majd tsz irodák. Szűcs István Miklós írta az épületről: „A hivatali létesítmény eredeti formájában az apátsági épületegyüttes közelében kiváltságos művészi értéket képviselt… egykor a település legjelentősebb világi rendeltetésű épülete.” A kitűnő építész Zirc várostól megérdemelné, hogy a fő művén, a bírósági épületen, egy emléktáblán örökítsék meg a nevét.

(A Szemmelveisz név írásmódja a család névmagyarosítási szándékának következménye.)

Köszönet dr. Wimmer Józsefné Szemmelveisz Andreának a segítségért, családi fényképekért.

Irodalom

• Remsey Károly: A Szemmelveisz család adatai. Pécs 1963. Kézirat. Szerk. Szemmelveisz Péter. Bp. 1993.
• Szűcs István Miklós: Winderhalder képei a zirci plébániatemplomban. – Bp.: Minerva, 2018. 22. old.

Cuhavölgyi Klára

• 

  A bírósági épület képeslapon 1905-ben

• 

  ifj.Szemmelveisz Rezső (1903-1958) és családja

• 

  A családi ház napjainkban