Rupert Rezső

RUPERT Rezső (Devecser, 1880. máj. 25.–Szentes, 1961. jan. 20.) politikus, jogász, újságíró.

Élete

Tanulmányait Egerben és Budapesten végezte. 1909-ben, Veszprémben nyitott ügyvédi irodát és szerkesztője volt a Veszprémi Hírlapnak. Az őszirózsás forradalmat rokonszenvvel fogadta, a Tanácsköztársasággal viszont szembefordult, ezért letartóztatták. Ausztriába szökött, csatlakozott az ellenforradalomhoz. A Tanácsköztársaság bukása után Veszprémben ismét újságszerkesztéssel foglalkozott és szervezte a Nagyatádi-féle kisgazdapártot, az 1920-as választásokon a párt programjával választották meg országgyűlési képviselőnek. Szemben állt Horthy és Gömbös csoportjával, kezdettől támadta a fehérterrort. 1921-ben kilépett a Kisgazdapártból. Síkraszállt a politikai szabadságjogok kiterjesztéséért, a földreformot, az általános és titkos választójogot, a rendszer demokratizálását követelte. Írásai a Világ és a Pester Lloyd hasábjain jelentek meg. 1924-ben elnöke a Kossuth Pártnak, amely a liberálisok baloldali képviselőit, a hazai októbrista politikusokat tömörítette és kapcsolatot tartott a baloldali emigrációval. 1926-ban a parlamentből kibuktatták, de az 1935-ös választásokon Bajcsy Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártjával szövetségben ismét mandátumhoz jutott. Hevesen támadta a fasizmust, szembeszállt az antiszemitizmussal. Veszprémben városi képviselő és a megyei törvényhatósági bizottság tagja. 1935-től a német megszállásig a Fővárosi Törvényhatósági Bizottság tagja, a megszállás után illegalitásban élt. 1945-ben részt vett a Polgári Demokrata Párt budapesti szervezésében, 1945. június 24-étől a Dunántúl képviseletében tagja az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek. 1947-ben kizárták a Polgári Demokrata Pártból, a közélettől végleg visszavonult.

Irodalom

• Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944–1945. Budapest, 1994.