Rákosi Viktor

RÁKOSI Viktor, Sipulusz (Ukk, 1860. szeptember 20. – Budapest, 1923. szeptember 15.) író, újságíró, humorista.

Élete

Kétéves korában elkerült szülőföldjéről, előbb Erdélyben, majd Budapesten élt. 1871-től a piaristáknál tanult, később rövid ideig jogot hallgatott. Először a Nemzeti Hírlap, majd a Pesti Hírlap, 1881-től haláláig a Budapesti Hírlap belső munkatársa, de több lapnak is dolgozott. 1894-ben alapította a Kakas Márton c. élclapot. A Kisfaludy Társaság tagja, 1902 és 1918 között Hajdúnánás országgyűlési képviselője. Eleinte Puszpáng és Vasálarc álneveken írt, de elsősorban Sipulusz néven megjelentetett humoros karcolatai, történelmi témájú novellái, regényei tették népszerűvé. Leghatásosabb műve az erdélyi magyarok sorsával foglalkozó Elnémult harangok című regénye, amelyből színdarab, később film is készült.

Művei

• Munkái. 1–20. Köt. Budapest, 1903–1911.
• Összegyűjtött művei. 1–22. Köt. Budapest, 1931–1932.
• Korhadt fakeresztek. (elb.) Budapest, 1899. és 1989.
• Elnémult harangok. ( r.) Budapest, 1903.
• Guttmann a csörgőkígyó. (Új válogatás műveiből.) Budapest, 1957.

Irodalom

• KOVÁCS Sándor: Rákosi Viktor 1860–1923. Budapest, 1934.
• EGERSZEGI Ferenc: A harangok megkondultak. 130 éve született Ukkon Rákosi Viktor. = Sümeg és Vidéke, 1990. május 27.
• HEGEDÜS Géza: Rákosi Viktor. (1860–1923.) = Magyar irodalom arcképcsarnoka. 1. Köt. Budapest, 1992.