Pilter Pál

PILTER Pál (Somlóvásárhely, 1919. február 16. – Érd, 1968. március 3.) kohómérnök.

Élete

Édesapja pékmester volt. Veszprémben a piaristáknál érettségizett, mérnöki oklevelét Sopronban szerezte 1942-ben. 1942-től az Ózdi Nagyolvasztóban üzemmérnök, majd gyárrészlegvezető. 1952-től a Lenin Kohászati Művek új nagyolvasztójának üzembe helyezését vezette, 1955 és 1964 között a Dunai Vasmű főmérnöke, műszaki igazgatója, később a Vasipari Kutató Intézet igazgató-helyettese. A hazai és nemzetközi szakmai testületek tagja. Kutatásainak témája: a kis mangántartalmú nyersvasgyártás, a savanyú kohósítás. Szaklapokban és évkönyvekben számos tanulmánya jelent meg.

Művei

• Mangán a kohászatban. Budapest, 1968.

Irodalom

• (SzL): Dr. Pilter Pál 1919–1968. = Bányászati és Kohászati Lapok, Kohászat, 1968. 6. sz.