Országos esemény Almádiban
Az 1880-as években kipusztult, majd folyamatosan újratelepített szőlők igen jelentős gazdasági tevékenységet és egyben megélhetési lehetőséget jelentettek a Balaton-felvidék lakossága számára. Érdekeik védelmében 1902 év végén megalakították az Magyar Szőlőtermelők Országos Egyesületétét és mint a BORÁSZATI LAPOK 1903 januári híréből értesülhetünk várhatóan Almádiban alakul a M.Sz.O.E. első községi bizottsága. A tagok száma folyamatosan növekedett és a fent említett hetilap 1903. március 15-i számában megkezdték a tagok névsorának közlését. Az alakulóban levő Almádi községi bizottság tagjai sorába főleg almádi, vörösberényi és veszprémi szőlősgazdák jelezték belépési szándékukat.
A teljes névsor közlésére nincs módunk, de azért néhány ismert nevet idézni kell: "Báthory János körjegyző B.-almádi, Csonka Ferenc lelkész Vörösberény, Duda Ferenc sz.b. B.-almádi, Joó János plébános Vörösberény, Kiss József mű-kertész B.-almádi, Kompolthy Tivadar sz. b. B.-almádi, Koszorus Sándor sz. b. Vörösberény, Kovács Gyula min. oszt. tan. B.-almádi, Olasz Pál sz. b. Vörösberény, Óvári Ferenc dr. orsz. képv. B.-almádi, Óvári Kálmán sz. b. B.-almádi stb." (sz. b. = szőlőbirtokos).
A hetilap minden borászattal és szőlészettel összefüggő eseményt, szőlőművelési tanácsokat, tudnivalókat és híreket közölt, természetesen rengeteg reklámmal együtt. Érdekességként egy 1903. április 26-i híradás: "B.-Almádiban és környékén, mint tudósítónk írja, e hó 19.-én négy fok hidegnél nagyrészben elfagytak a már kifakadt szőlők. A gyümülcstermés teljesen elpusztult." A vidéki értekezletek időpontjait és helyét is közölte ugyanezen lap július 26-án. E szerint az első Nagyváradon augusztus 9-én, a második Balatonalmádiban augusztus 30-án, a harmadik pedig Tokajban lesz, szeptember 8-án. E közlés alapján talán szükségtelen hangsúlyozni Almádi és környéke akkori jelentőségét a szőlészet területén.
Így következett el 1903. augusztus 30-a, amikor az előzetesen közöltek szerint került megtartásra az értekezlet Almádiban, amelyről a BORÁSZATI LAPOK csaknem teljes részletességgel, több oldalon keresztül számolt be. Ezt most nem tehetjük meg, ezért csupán három dologra térünk ki.
Először a résztvevőket illetően.
"Az értekezlet elnöke Bernáth Béla orsz. képv. a M.Sz.O.E. alelnöke, elnöktársak: dr. Óvári Ferenc orsz. képv. és Kolozsváry József alispán, jegyzők: ifj. Perezel Sándor és Paur Ödön, jegyzőkönyv hitelesítők: Bakó József orsz. képv. Kenessey Móricz és Kovács Gábor szőlő nagytermelők." A kb.200 résztvevő közül néhány személyt azért még meg kell említeni: "Hertelendy Ferenc és László Mihály orsz. képviselők, dr. Herczegh Mihály egyet. tanár, Bíró Dániel Vörösberény, Kompolthy Tivadar B.-almádi, Kun László Vörösberény, Lőrincz Gábor Vörösberény, Nagy Ignácz Alsó-Eörs, Óvári Kálmán B-Almádi, Rada István kanonok Veszprém, Sebők Soma Alsó-Eörs, Suly László Veszprém, Szemenyei Gáspár Veszprém... Illusztris társaság jött össze, közöttük öt országgyűlési képviselő, ami kifejezte az ügy fontosságát.
Másodszor a vasút hiányának hangsúlyozása, amit Nagy Ignác fejtett ki a következők szerint: "..egy véleményen van az előadóval a boradóra nézve, de a balatonmelléki szőlőtermelők különleges helyzetére kíván utalni, mert rajtuk a felsorolt dolgok mind sem segítenek, ha nem építik ki a balatonmelléki vasutat. Főleg Balaton-Almádi van ezen körülmény által sujtva. Részletesen ismerteti a helyzetet, mely a termelőknek szőlőikfenntartását trágyahiány miatt, úgyszintén szőlő- és gyümölcstermékeik értékesítését lehetetlenné teszik. A vasut építését minden faktor a földmivelésügyi minisztertől az utolsó vinczellérig elodázhatatlan kérdésnek tartja, de azért egyik év a másik után múlik el, anélkül, hogy az ügy előrehaladna. ... a vasutat lehetőleg egyenesen Budapestről, de feltétlenül inkább Fehérvárról, vagy Lepsényről kell Almádi felé vezetni, mintsem Veszprémnek. Végül a jelenlevő szőlőtermelők osztatlan helyeslése közt kéri a megjelent országgyűlési képviselőket, hogy hassanak oda, miszerint a Balatonmellék a rég ígért vasutat mielőbb megkapja.
Harmadszor a helyi bizottság megalakítása.
"Az értekezlet feloszlása után az egyesület jelenlevő tagjai azonnal ülést tartottak, melyen ifj. Perczel Sándor az egyesület lapszabályaira való hivatkozással, melyek értelmében minden olyan vidéken, hol az egyletnek legalább 50 tagja van helyi bizottság megalakítandó, indítványozza, hogy a bizottság azonnal alakuljon meg. A maga részéről a bizottság elnökéül dr. Óváry Ferencz, alelnökül Bakó József és László Mihály országgy. képviselőket, titkárul pedig kápolnai Paur Ödönt ajánlja. A jelenvoltak ehhez hozzájárulnak, a megválasztottak pedig a választást köszönettel elfogadják. Ezzel az ülés végetért."
Mára is vonatkoztatható tanulságok, kérdések:
- Nem árt ha néhány országgyűlési képviselő található a meghívottak között, beválasztásuk valamilyen helyi egyesületbe, vagy bizottságba igen szerencsés körülménynek tekinthető.
- Almádi akkoriban csak hajóval és lovas kocsival volt megközelíthető, ezért a 200 fő körüli résztvevő rendkívüli jelentőséget mutat.
- A Hattyú vendéglő a hozzá tartozó gyógyteremmel együtt (ahol az értekezletet tartották) lebontásra került. Kérdés, hol is tarthatnánk meg ma egy ilyen jelentőségű értekezletet Almádiban? A választ 2002. augusztus 20-án minden bizonnyal megkapjuk!
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2000. (12. évf.) 3. sz. 2. p.
