Oklevéltár
A Helyismeret wikiből
(A jelzések magyarázatát I. A legfontosabb irodalomban, 292-294. II.)
- (1.) A franciaországi Clairvaux-ból konvent jön a bakonyi apátság megalapítására. «Anno Domini 1182. a Claravalle missus est conventus ad fundandam abbatiam de Boccan in Hungaria. » Chronicon Claravallense ab anno Christi 1147 usque ad annum 1192. perductum. (Migne, Patr. lat. CLXXXV. col. 1250.)
- (2.) 1182. Cistercium. A bakonyi apátság alapítási éve: 1182. «Fundationes hoc anno tres tantum lego: Portum Sanctae Mariae; de Bucam seu Buitan; et tertiam Vallem Dei prope Leodium. » Manrique, Cistercium Annalium III. 127.
- (3.) 1199. jan. 30. Laterán. III. Ince pápa a győri püspököt és a bakonyi apátot megbízza, hogy tudják meg, kinek a parancsára, tudtával, társaságában és irányításával történt a pápai regestrum megcsonkítása Rómában. FCD II. 356—357. — KatonaHC IV. 548—549. — MREV I. 8.
- (4.) 1199. jan. 30. Laterán. III. Ince a Kalán pécsi püspök és S. földvári bencésapát közt felmerülő peres ügyben a váci és váradi püspököt és a zirci apátot küldi ki bírákul. Koller, Hist. Episc. Q. Eccl. I. 306—309. — FCD II. 353—355. — MREV I. 8—9.
- (5.) 1203. máj. 5. Penestra. III. Ince a váci püspököt, a bakonyi és pilisi apátokat megbízza, hogy az esztergomi és kalocsai érsek közt levő viszálynak vessenek véget. Knauz, Monumenta Eccl. Strig. I. 165. — FCD II. 419. — MREV I. 10—11.
- (6.) 1204. szept. 14. Róma. III. Ince fölszólítja Imre királyt, hogy a somogyi sz. Egyed monostor szerzeteseinek apátválasztójogát ne rövidítse meg; Bernát, spalatói érsek bíráiul ez ügyben a váradi püspököt, a bakonyi apátot és az esztergomi prépostot küldi ki. FCD II. 446—448. — MREV I. 12-13.
- (7.) 1204. nov. 22. Róma. Az esztergomi káptalan és az esztergomi érseki tartomány püspökei közt támadt perben az esztergomi érseki szék betöltése körül a bakonyi apát mint Imre király római követe szerepel. Knauz, Mon. Eccl. Strig. I. 175-177. — FCD II. 452. — MREV I. 14.
- (8.) 1208. ápr. 13. Laterán. III. Ince meghagyja a veszprémi püspöknek és a bakonyi apátnak, kényszerítsék Andronikust, András somogyi ispán fiát arra, hogy édesanyja hitbérét a Jánosvitézeknek adja át. — FCD III/1, 56—57, 69—70. — MREV I. 17.
- (9.) 1209. márc. 7. Laterán. III. Ince utasítja Kalenda veszprémi püspököt és a bakonyi apátot, hogy a jánosvitézek tizedmentességét a győri püspök követelésével szemben védelmezzék meg. — FCD HM, 84. — MREV I. 18.
- (10.) 1218. máj. 15. Róma. III. Honorius a veszprémi püspököt, a bakonyi (zirci) és pilisi apátokat küldi ki Jakab váci püspök visszaéléseinek megvizsgálására. TMH I. 13. 11. 1221. jan. 2. Laterán. III. Honorius a zirci apátot, az esztergomi és győri prépostokat bízza meg a zágrábi püspök és a szentmártoni apát Drávántúli tizedei miatt keletkezett perben bírákul. Erdélyi, A pannonhalmi főapátság története I. 648. k. — Árpádkori új okmánytár I. 175-77. — MREV I. 52 k.
- (11.) 1221. jan. 2. Laterán. III. Honorius a zirci apátot, az esztergomi és győri prépostokat bízza meg a zágrábi püspök és a szentmártoni apát Drávántúli tizedei miatt keletkezett perben bírákul. Erdélyi, A pannonhalmi főapátság története I. 648. k. — Árpádkori új okmánytár I. 175-77. — MREV I. 52 k.
- (12.) 1221. Guidó bakonyi (zirci) apát tanuként szerepel Ernsbrunni Zsófia grófnőnek a zwettli apátságnak szóló, Haffnerbachot illető adománylevelében. Az apát pecsétjével, melyen a fölirat: Sigillum Abbatis . . . Pochan. Fontes Rerum Austriacarum Abth. III. 107.
- (13.) 1222. jan. 21. Laterán. III. Honorius az aradi prépost sérelmének orvoslására kiküldött bizottság késedelmeskedése esetén az ügyet az egri püspök, a zirci és pilisi apátok kezébe teszi. TMH I. 32 — MREV I. 56. — FCD III/l. 354 k.
- (14.) 1225. máj. 9. Tivoli. III. Honorius megbízza a bakonyi (zirci) apátot, a székesfehérvári prépostot és éneklőkanonokot, hogy a valkói Szentlélekmonostor apátja és a Jánoslovagok perében járjanak el. TMH I. 55. — MREV I. 65. — FCD III/2. 30 k.
- (15.) 1225. szept. 16. Róma. III. Honorius a székesfehérvári Jánoslovagok és a veszprémi püspök közti perben a bakonyi (zirci) és tihanyi apátot bízza meg. TMH I. 61 k. — Árpádkori új okmánytár I. 211 k.
- (16.) 1228. ápr. 29. Rieti. IX. Gergely Egyed pápai káplánt küldi ki bíróul a veszprémi káptalan és a szentmártoni apátság közt a somogyi tizedek miatti perben, mert a bakonyi (zirci) apát és az előbbi bizottság nem járt el. EP I. 687 k. — MREV I. 79. — Árpádkori új okmánytár I. 253 k.
- (17.) 1230. máj. 14. Laterán. IX. Gergely említi, hogy a győri prépostság betöltése körül támadt ügyben a bakonyi (zirci) apátot is kiküldte. TMH I. 92. — ÁU I. 276 k.
- (18.) 1230. nov. 11. Anagni. IX. Gergely a brixeni püspököt, a zirci és heiligenkreuzi apátokat bízza meg Virgil salzburgi érsek szenttéavatási ügyében a vizsgálattal. Manrique, Cisterciensium Annalium IV. t. 406.
- (19.) 1231. okt. 20. Rieti. IX. Gergely a bakonyi (zirci) apátot és perjelt és a somogyi apátot utasítja, hogy a székesfehérvári káptalan és a szentmártoni apát között a somogyi tizedekben létrejött egyességet semmisítsék meg és hozzanak itéletet. TMH I. 99 k. — EP I. 706 k. — MREV I. 88 k. — FCD III/2. 267-69.
- (20.) 1232. júl. 23. Rieti. IX. Gergely a bakonyi (zirci) és tihanyi apátot meg a rábai főesperest a zágrábi püspök és káptalan s a szentmártoni apát közti, somogyi tizedeket érintő megállapodás őreivé rendeli. TMH. I. 105. — FCD III/2. 290—92. — MREV I. 91 k.
- (21.) 1233. aug. 20. II. Endre a beregi egyezményben a bakonyi (zirci) apátságnak 2000 drb kősót biztosít. KMS I. 294.
- (22.) 1235. nov. 17. Viterbo. IX. Gergely a győri püspököt, a bakonyi (zirci) apátot és az aradi prépostot a kalocsai érsek bírájává rendeli a Smaragd-féle adomány és Fábián vitéz miatt. EP I. 746 k. — MREV I. 102. — ÁU II. 30 k.
- (23.) IX. Gergely a veszprémi püspökkel, a bakonyi (zirci) apáttal és a Jánoslovagok magyar tartományi perjelével Mihály székesfehérvári prépostot visszahelyezteti prépostságába. TMH I. 154. — MREV I. 106. — ÁU II. 59.
- (24.) 1237. aug. 28. Viterbo. IX. Gergely a bakonyi (zirci) apátot, a Jánoslovagok magyar tartományi perjelét és Lukács győri kanonokot a csanádi püspök lemondatásával, vagy segédpüspök kirendelésével bízza meg. TMH I. 158. — MREV I. 108. — FCD IV/1. 92 k.
- (25.) 1237. szept. 1. Viterbo. IX. Gergely a bakonyi (zirci) apátot, a Jánoslovagok magyar perjelét és Lukács győri kanonokot a bizerei apát megölése miatt a csanádi püspök elleni vizsgálat megtartásával megbízza. TMH I. 158 k. — MREV I. 108 k. — FCD IV/1. 93 k.
- (26.) 1238. jún. 11. Gyl fia Péter a királyné tárnokispánja a zirci apátság menyekei népei javára dönt 9 hold föld miatti perben a királyné tárnokainak népeivel szemben. HO 7 k.
- (27.) 1238. júl. 28. IX. Gergely a 24.-et megismétli. TMH I. 163 k — MREV I. 110. — FCD IV/1. 123 k.
- (28.) 1240. febr. 18. Laterán. IX. Gergely a tihanyi és bakonyi apátot és bakonyi perjelt megbízza, hogy a pápai követtel együtt birják rá a somogyi papokat a szentmártoni apáttal szemben esküvel vállalt egyezmény megtartására. EP I. 788 k. — MREV I. 111. — ÁU II. 102 k.
- (29.) 1245. aug. 8. Lyon. IV. Ince a bakonyi apáttal és perjellel közli, hogy velük intézteti el Simon veszprémi kanonok és a kapornaki apát közt Lánc nevű birtokért folytatott pert. MREV I. 121.
- (30.) 1245. szept. 26. Lyon. IV. Ince a bakonyi (zirci) apátot és perjelt meg a győri prépostot küldi ki, hogy a veszprémi püspök és a szentmártoni apát közt a Hegymagason épített kápolna miatti perben járjanak el. MREV I. 122—23. — FCD IV/1. 368 k.
- (31.) 1246. márc. 31. Esztergom. Albert aradi prépost a bakonyi (zirci) és a pilisi apát pecsétjét kéri arra az oklevélre, melyben az esztergomi érsek iránt engedelmességet fogad. KMS I. 362 k. — FCD IV/1. 439 k.
- (32.) 1246. aug. 13. Lyon. IV. Ince a veszprémi püspök és a szentmártoni apát közötti ellentét elsimítására a bakonyi (zirci) apátot és perjelt küldi ki. MREV I. 124. — FCD IX/7. 660 k.
- (33.) 1249. Grehcha. Jakab bakonyi (zirci) és Jakab toplicai apátok jelentik, hogy IV. Ince megbízásából a veszprémi és zágrábi püspökség határául a Mura folyót jelölték ki. BékefiH. — Hiteles másolat a pozsonyi káptalan orsz. levéltárában. Protoc. 14. fol. 109.
- (34.) 1253. nov. 18. Székesfehérvár. A bélakuti és szentgotthárdi apátok a bakonyi perjellel együtt a veszprémi püspök és káptalan és az egyházmegye papsága közt fennálló perben itélkeznek. MREV I. 134 k.
- (35.) 1254. ápr. 1. Laterán. IV. Ince a szentmártoni és bakonyi (zirci) apátokat megbízza, hogy az esztergomi érseknek adják át a levelet, melynek értelmében elődjének, Báncza István palestrinai bíboros püspöknek évi 300 ezüst márkát adjon. ÁU II. 249 k. — FCD IV/2. 251 k. — KMS I. 417 k.
- (36.) 1254. jún. 28. IV. Béla János pilisi apát kérésére megerősíti a zirci és pilisi apátságok győri vámjogát is. BP I. 316—19.
- (37.) IV. Ince meghagyja a bakonyi (zirci) és pilisi apátoknak, hogy az esztergomi érseket és káptalant a kiközösítéstől mindenkivel szemben védjék meg. KMS I. 420. — ÁU VII. 368. — BP I. 333.
- (38.) 1257. júl. 3. Székesfehérvár. A székesfehérvári káptalan jelenti, hogy a zirci és bakonybéli apátok a kékkőfői 26 holdas földre nézve megegyeztek. SB I. 295. — ÁU II. 291.
- (39.) 1259. máj. 29. IV. Béla tudtul adja, hogy S. zirci apát is tanuskodott a perben, melyet a veszprémvölgyi apácák Benedek ispán és testvérei ellen indítottak a madocsai halászóhely elfoglalása miatt. FCD V/l. 321—24.
- (40.) 1262. márc. 8. Zirc. A bakonyi (zirci) apát és konventje tanuskodnak, hogy az egyházmegyei zsinat általános benyomása szerint a lelkészkedő papság a préposttal, főesperesekkel és káptalannal békességben akar élni és kötelességét teljesíteni. BékefiH. Eredetije a veszprémi káptalani levéltárban. Caps. 16. Vespr. eccl. cum altaribus et capitul. in genere. nr. 11.
- (41.) 1270-72. Buda. Erzsébet királyné meghagyja a nádornak, hogy védelmezze a zirci apátot és konventjét Mihályfia Jakab részéről Menyekén elkövetett hatalmaskodással szemben. HO VII 185 k.
- (42.) 1271-73. A bakonyi apát többekkel együtt X. Gergely megbízásából Boldog Margit szenttéavatása ügyében előzetes vizsgálatot végez. MTEV I. 160 k. — FCD V/2. 349—51. — NT VIII. 42 k. 58.
- (43.) 1276. Cistercium. A citeaux-i nagykáptalan megbízza a bakonyi (zirci) apátot, hogy a szentgotthárdi apáttal közölje apáti hivatalából való letételét. MTH IV. 1455. — FCD VII/2. 53.
- (44.) 1287. Gergely zirci apát jelenti, hogy több kisteveli szolgálónépét apátsági jobbágyai közé fölvette, nekik 300 hold földet hasított ki az apátság kisteveli birtokából. Ezt különösen azért tette, mert kisteveli Simonfia Pál neki a megyegyűlésen egy lovat ajándékozott. FCD VII/2. 117—19.
- (45.) 1290. jan. 22. Székesfehérvár. A székesfehérvári káptalan jelenti, hogy Jakab zirci apát, mint szomszédos birtokos beleegyezését adja, hogy Lóránt bán fiai Pere veszprémmegyei birtokukat eladják Chák Márk fiainak. TT 1888. 592.
- (46.) 1290 és 1300 között. Buda (Kelenföld). Jakab zirci apát a Szentszék nevében a veszprémi püspök és a dömösdi prépost perét elhalasztja. MREV IV. 313 k.
- (47.) 1293-1305 között. Rénald tihanyi apát és konventje Péter veszprémi éneklőkanonok kérésére átírja Jakab bakonyi (zirci) és Jakab toplicai apátok levelét. L. 33. Hiteles másolatban a pozsonyi káptalan orsz. levéltárában. Protoc. 14. fol. 109.
- (48.) 1295. júl. 28. Anagni. VIII. Bonifácius a zirci apátot küldi ki a veszprémi püspök és a Jánoslovagok közti perben bíróul a zsidodi és táti egyházakat illetőleg. MREV IV. 312.
- (49.) 1295. júl. 28. Anagni. VIII. Bonifácius a zirci apátot küldi ki a veszprémi püspök és a Jánoslovagok közt Szent-András-egyház elpusztítása miatt támadt perben bíróul. MREV II. 16. k. KMS II. 373.
- (50.) 1295. júl. 28. Anagni. Ugyanazok között a Szent-István-egyház elpusztítása miatt támadt perben a zirci apátot küldi ki bíráskodni. MREV. II. 16.
- (51.) 1296. máj. 25. Jakab zirci apát az esztergomi Jánoslovagokat kiközösíti a Szent-András-egyház lerombolása miatt. FCD IX/7. 718—20.
- (52.) 1298. jún. 19. Zirc. Jakab zirci apát felszólítja az esztergomi Szent-Miklós-egyház plébánosát, hogy a Jánoslovagokat közösítse ki. MREV II. 20 k.
- (53.) 1298. júl. 6. Esztergom. Péter, az esztergomi Szent-Miklós-egyház plébánosa jelenti Jakab zirci apátnak, hogy felszólítására a Jánoslovagokat kiközösítette. HO V. 86 k.
- (54.) 1299. jún. 1. Anagni. VIII. Bonifácius a 49. és 50. perben a lovagok részéről kifogásolt zirci apát helyett a győri prépostot rendeli ki bírónak. MREV II. 23 k.
- (55.) 1300. máj. 30. Tihany. Rajnaidus tihanyi apát és konventje bizonyítja, hogy Márk, a veszprémi káptalan jobbágya Szöllősön levő egy holdnyi szőllejét és földjét, melynek keleten a zirci apátság a szomszédja, tíz pénzért eladta Billegei Erdős fia Ányosnak. Kubinyi F. Magy. tört. emlékek I. 180.
- (56.) 1304. máj. 3. Győr. Karácson győri prépost a Szentszék megbízásából utasítja a zirci apátot, hogy a veszprémi püspököt és káptalant vezesse be a Jánoslovagokkal szemben megnyert tizedek és vagyon birtokába. Békefi H. Episc. Vespr. Fasc. C. nr. 2.
- (57.) 1309. máj. 17. Veszprém. Gefre, a zirci monostor dékánja a veszprémi káptalan előtt cserébe adja a zirci apátságnak Szöllősön, a Horvátgyöre-hegy alján elterülő másfél hold szöllőföldjét Erdős fia Ányos veszprémi jobbágynak u. o. levő három hold földjéért. AO I. 175 k;
- (58.) 1311. máj. 28. Pozsony. Gentilis pápai követ meghagyja a zirci apátnak és veszprémi prépostnak, hogy a veszprémi egyházmegye több főesperesét idézzék meg eléje. MREV II. 32.
- (59.) 1312. márc. 11. Zirc. Jakab zirci apát értesíti László pécsi püspököt, hogy a lövöldi megyéspapot a pápai parancs értelmében megidézte István veszprémi püspökkel szemben. MREV IV. 316.
- (60.) 1316—29. között. Jakab bakonyi (zirci) apát János pilisi apáttal egyetemben jelenti XXII. Jánosnak, hogy a veszprémi káptalan felmutatta előttük III. Honoriusnak és Róbert veszprémi püspöknek leveleit, melyek a kápolnáknak a praebendákhoz való csatolásáról szólnak. FCD IX/7. 648—51.
- (61.) A szentmártoni főapát által megbízott bírák fölszólítják Jakab zirci apátot, hogy a székesfehérvári bírót idézze meg István veszprémi püspökkel szemben. MREV IV. 319.
- (62.) 1327. jún. 19. Bakony. János bakonyi (zirci) apát átírja Henrik zalavári apátnak az érseki helynökséggel szemben a római Szentszékhez intézett fölebbezését. Zalai oklevéltár I. 205. — Facsimile: Füssy, A zalavári apátság története I. 452.
- (63.) 1329. jan. 27. Avignon. Cerzetoi Olivér poitersi kanonok és pápai ügyhallgató a szentmártoni, tihanyi és zirci apátot megbízza, hogy az esztergomi Jánoslovagokat a Szentszék elé idézzék. MREV II. 49—51.
- (64.) 1329. dec. 13. Avignon. XXII. János a zirci apátot, székesfehérvári prépostot és a budai domonkosok perjelét küldi ki, hogy a keszii megyéspappal szemben faluja részéről elkövetett sérelmeket orvosolja. MREV IV. 321 k.
- (65.) 1330. júl. 1. Avignon. XXII. János a szentmártoni apátság és Pósa segesdi plébános között folyó perben a zirci apátot küldi ki bírónak. SP II. 372.
- (66.) 1332. jún. 24. Győr. A győri káptalan átírja a 65.-t. SP II. 372.
- (67.) 1332. júl. 9. Zirc. Odó zirci apát jelenti, hogy a 65-ben jelzett perben Miklós szentmártoni apát mellett döntött, Pósát pedig kiközösítette. SP II. 372 k.
- (68.) 1333. jún. 26. Róma. XXII. János a zirci apátot a szentmártoni apátság birtokjogának megvédésére küldi ki. AO III. 29 k. — SP II. 378 k. — MREV II. 61.
- (69.) 1333. A bakonyi (zirci) és pilisi apátok IV. Ince rendelete értelmében az esztergomi érseket és káptalant megvédik a kiközösítés ellen az egri és nyitrai püspökökkel szemben. BP I. 332—34. — KMS III. 233 k.
- (70.) 1334. Odó zirci apát pápai tized fejében 90 garast fizet. MVH I. 394. — MREV II. 79.
- (71.) 1343. ápr. 27. Veszprém. A zirci apátságnak a Balaton melletti telke Péter kiveszett szőllejével határos északról. Békefi H. A veszprémi káptalani levéltár: Szöllős juxta Balaton. 8.
- (72.) 1349. nov. 12. Apácavásárhely. Barnagi Pető veszprémmegyei alispán, Szalóki Pál fia Miklós és Ajkai András fia János szolgabírák jelentik, hogy Ajkai ajka fia András és Ajkai alap fia Demeter letették az esküt a zirci apát, Odó ellen folyó perben. HO III. 159 k.
- (73.) 1355. febr. 5. Buda. Drugeth Miklós nádor a Gyepes nevű erdő miatt Odó zirci apát és Lőrente fia Beke között folyó perben perhalasztást rendel el. Békefi H. Eredetije A M. N. Múz. levéltárának törzsanyagában. Véghelyi gyűjt. 1899. sz.
- (74.) 1356. okt. 18. Veszprém. Odó zirci apát, konventje beleegyezésével a beréndi malomhelyet visszaadja régi tulajdonosának, Lőrente fia Bekének és fiainak. Békefi H. A M. N. Múz. levéltárának törzsanyagában. Véghelyi gyűjt. 1899. 35.
- (75.) 1357. ápr. 5. Visegrád. Konth Miklós nádor Odó zirci apátnak Újlaki György fia Miklós és Újlaki Himfy László ellen kezdett perét királyi parancsra elhalasztja. BékefiH. A M. N. Múz. levéltárának törzsanyagában. Véghelyi gyűjt. 1899. 35.
- (76.) 1359. nov. 16. Veszprém. A veszprémi káptalan jelenti, hogy Odó zirci apát úgy egyezett meg Zsemléri Miklós fia Imrével és Lászlóval fogott bírák tanácsára még a Konth Miklós nádortól tervbe vett határjárás előtt, hogy a zirci apátság Bódé nevű birtokát elcseréli a Zsemléri testvéreknek a Tapolca vizén levő malmával és két telekkel két ekényi szántófölddel együtt. A zirci apátsági levéltárban, C3. Konth Miklósnak a veszprémi káptalanhoz írt leveléről szó esik FCD IX. III. 134.
- (77.) 1364. okt. 15. Visegrád. Konth Miklós nádor a Pölöskei és Laki család közti pert, több tanuvallomás után — köztük voltak a zirci apátság nemes jobbágyai is — a legközelebbi veszprémmegyei közgyűlésre halasztja. Békefi H. Eredetije a M. N. Múz. levéltárának törzsanyagában. Véghelyi gyűjt. 1899. 35.
- (78.) 1365. szept. 18. Székesfehérvár. A székesfehérvári Jánoslovagok konventje jelenti Nagy Lajosnak, hogy Odó zirci apátot eltiltotta öt falu tizedének lefoglalásától; de az apát hivatkozva új oklevélre, nem adja vissza a tizedeket. Békefi H. Eredetije a veszprémi káptalan magánlevéltárában. Decimae episcopales nr. 19.
- (79.) 1365. szept. 29. Székesfehérvár. A székesfehérvári Jánoslovagok konventje jelenti Nagy Lajosnak, hogy a veszprémi püspököt és káptalant bevezette azokba a birtokokba, melyeket Odó zirci apát is magának követelt, t. i. Kőudvar, Berénd, Sóly, Szentkirály, Menyeke, Szöllős és Bódé. HO IV. 200—2.
- (80.) 1366. júl. 7. Ganna. János veszprémi prépost, Egyed zirci apát és Istvánfia János bátorkői várnagy Konth Miklós nádornak részletes jelentést küldenek Galsa (Zalavm.) és Ganna (Veszprémvm.) birtokokról. Békefi H. Eredetije a M. N. Múz.-ban a Sibrik-család levéltárában.
- (81.) 1370. máj. 8. Visegrád. Széchy Miklós a János, lövöldi karthauziak perjelének Alardus zirci és Pál bakonybéli apát ellen indított perét elhalasztja. Békefi H. A pannonhalmi szent mártoni főapátság magánlevéltárában. Capsa L.V. Lit. Pp.
- (82.) 1371 szept. 3. Visegrád. Ugyanaz ugyanazok perét a felek kívánságára elhalasztja. Békefi H. Eredetije a pannonhalmi főapátság magánlevéltárában. Capsa LV. L. Rr.
- (83.) 1374. okt. 13. Székesfehérvár. A székesfehérvári káptalan jelenti, hogy Kolthai Lóránt fia Basó és Tamás és Kolthai Pető fia János közötti perben a vizsgálatot befejezték. Az alperes tanui között volt a zirci apátság két nemes jobbágya is. Békefi H. Eredetije a M. N. Múz. levéltárának törzsanyagában. Véghelyi gyűjt. 1899. 35.
- (84.) 1374. dec. 31." Veszprém. A veszprémi káptalan jelenti, hogy Márton fia Péternek leánya Katalin Szöllősön a zirci apátság birtokrészén levő szöllejét Örsi Péter fia Bálintnak tizenhét márkáért eladta. BékefiH. Eredetije Herceg Batthyány család körmendi levéltárában. Himfyana Nr. 255.
- (85.) 1375. ápr. 5. Visegrád. Szepesi Jakab országbíró jelenti, hogy János zirci apát és Zsemléri Imre fiai, Antal és Demeter hosszas pereskedés után kiegyeztek: ez utóbbiak u. i. a zirci apátságnak a Tapolca vizén levő malmát százharminc pápai köböl tiszta buzáért és rozsért bérbe vették. BékefiH. Gr. Esterházy család pápai levéltárában Capsa I. num. 5.
- (86.) 1380. ápr. 7. Visegrád. Szepesi Jakab országbíró jelenti, hogy Miklós zirci apát és Cyglye Mihály fia János megegyeztek: a zirci apátság az utóbbinak átengedi a Menyekén levő udvarházát és földeket, míg ő és utódai az apátság iránt jó indulattal viseltetnek. BékefiH. Eredetije a M. Orsz. Levéltárban DC 6693. sz.
- (87.) 1380. jún. 11. Veszprém. A veszprémi káptalan jelenti, hogy Benedek veszprémi püspök a Vámoson levő öt hold szántóföldjét elcserélte Vámos Imre fia Ányos Gergelynek Jutas határába eső két rétjével, melyeknek egyike a zirci apátságnak rétjével határos. BékefiH. Eredetije a M. N. Múzeum levéltárának törzsanyagában. Véghelyi gyűjt. 1899. 35. sz.
- (88.) 1390. okt. 26. Róma. IX. Bonifácius többek között a zirci apátnak is meghagyja, hogy Kis Imre halálával megüresedett kanoniát és praebendát Antal fia Györgynek adományozzák. MVH. I. III. 73 k. — MREV II. 265.
- (89.) 1392. máj. 27. Visegrád. Laczkfi István nádor a Szörcsöki Péter fia János és a néhai Benedek bán fia Miklós fia Vazul meg a zirci apát, Miklós között folyó pert a felek kívánságára elhalasztja. BékefiH. Eredetije M. N. Múz. levélt. törzsanyaga.
- (90.) 1396. máj. 8. Székesfehérvár. A székesfehérvári Jánoslovagok konventje jelenti, hogy Miklós zirci apát Menyeke birtokát elcserélte a veszprémvölgyi apácáknak Sándor birtokán levő Szilas nevű szöllőjével, mert a zirci apátságnak eddig nem volt birtoka, ahonnan dézsma vagy vám fejében bort kaphatott volna. FCD X/2. 390—93.
- (91.) 1399. nov. 30. Szakolca. Zsigmond király Örsi György kérésére átírja a 90.-t. BékefiH. Eredetije M. Orsz. Levéltár. Dl. 8402.
- (92.) 1406. aug. 5. Buda. Konrád zirci és János pilisi apátok Zsigmond előtt megnyerték a soproniakkal szemben az óvári és győri vámhoz való joguk miatti pert. Házi, Sopron sz. kir. város története I. 295 k.
- (93.) 1410. máj. 28. Bologna. XXIII. János a pisai érsekkel és veszprémi érsekkel a zirci apátot is utasítja, hogy a székesfehérvári prépostságot János bíbornokra ruházzák. MREV. II. 355.
- (94.) 1412. dec. 18. Róma. XXIII. János meghagyja a nicastroi püspöknek, a tihanyi és zirci apátnak, hogy Kollányi János fiát, Balázst a budai főesperességbe, a székesfehérvári kanoniába és praebendába vezessék be. MREV II. 366 k.
- (95.) 1415. márc. 21. Veszprém. András zirci és László almádi apátok, János őrsi és Mihály faiszi plébánosok jelentik Vicedominisi Máténak, hogy Péter veszprémi prépostot engedetlensége miatt kiközösítették. BékefiH. Eredetije a veszprémi káptalan magánlevéltárában 1415. Paloznak 49.
- (96.) 1415. máj. 29. Zirc. Ugyanazok ugyanazt újra kiközösítik. BékefiH. Eredetije a veszprémi káptalan magánlevéltárában. Vesp. eccl. et cap. 32.
- (97.) 1416. nov. 27. Zirc. András zirci apát, a konstanzi zsinattól kiküldött bíró a veszprémi káptalannak és János szentgergelyi apátnak s Péter állítólagos veszprémi prépostnak perében a káptalannak ad igazat. BékefiH. Eredetije a veszprémi káptalan házi levéltárában. Vesp. eccl. et. capit. 34.
- (98.) 1418. máj. 17. Zirc. András zirci apát és konventje nyugtatója Kövér Jakab és Péter pápai polgároknak a Tapolca vizén levő malomért járó két márka évi béréről. BékefiH. Eredetije a M. N. Múz. levéltárának törzsanyagában. Véghelyi gyűjt. 1899. 35.
- (99.) 1420. márc. 23. Zirc. Adászteveli v. Iváncházai Pethő fia Péter és fiai Ilona leányuknak átengedett leánynegyedet András zirci apát előtt vallják be. Egyszerű másolatban Zirci apátsági kézirattár 203, 259—62.
- (100.) 1420. jún. 2. András zirci apát nyugtatja 98.-at. BékefiH. Eredetije Herceg Batthyány család körmendi levéltárában. Himfyana Nr. 28.
- (101.) 1421. febr. 23. Róma. V. Márton megbízza a zirci apátot, hogy Miskolczi Tamás halálával megüresedett zalai főesperességet Himházi László veszprémi kanonokra ruházza. MREV III. 28.
- (102.) 1421. febr. 23. Róma. V. Márton megbízza a zirci apátot, hogy Márton halálával megüresedett kanoniát és praebendát Máté fia Lászlónak adományozza. MREV III. 28.
- (103.) 1421. jún. 28. András zirci apát tanukihallgató a veszprémi káptalan és a zalai plébánosok között a tizedek miatt keletkezett perben. MREV IV. 402.
- (104.) 1421. júl. 20. Pozsony. Zsigmond közzéteszi, hogy a székesfehérvári polgárok vámmentességét peres ellenfelei, többek közt a zirci apát is elismerte. FCD X/6. 373—80.
- (105.) 1422. ápr. 1. Róma. V. Márton utasítja a zirci apátot, hogy Affra fia Tamás leköszönésével Kohári Miklós főesperes kezére került kanoniát és praebendát ruházza Szerdahelyi Him Tamás veszprémmegyei klerikusra. MREV III. 30.
- (106.) 1422. jún. 13. Veszprém. Akai Péter veszprémi porkoláb és alispán és a szolgabírák jelentik, hogy András zirci apát embereinek Mihály bakonybéli apát Akol nevű birtokán elkövetett hatalmaskodása miatt a tiltakozás megtörtént. BékefiH. Eredetije a pannonhalmi főapátság magánlevéltárában. Caps. XV. Lit. Hh.
- (107.) 1422. okt. 24. Győr. A győri káptalan jelenti, hogy a megejtett vizsgálat szerint András zirci apát jobbágyai Mihály bakonybéli apát vadászait két szarvassal megkárosították. Eredetije a pozsonyi káptalan országos levéltárában, Caps. 63. fasc. 4. B. nr. 6. Hiteles másolat a zirci levéltárban C7.
- (108.) 1422. okt. 24. Győr. A győri káptalan jelenti, hogy a vizsgálat szerint András zirci apát jobbágyai a bakonybéli apátság Akol birtokán a réteket lekaszálták és szekereikkel összetaposták, disznaikkal pedig nagy kárt okoztak a gabonatermésben. BékefiH. Ereredetije a pannonhalmi főapátság magánlevéltárában. Capsa 50. T. t. t. t.
- (109.) 1422. okt. 25. Szentmárton. A pannonhalmi konvent jelenti, hogy Giczi György királyi ember vizsgálatának eredménye az, hogy András zirci apát jobbágyai a bakonybéli apátság Akol nevű birtokán tényleg hatalmaskodtak. BékefiH. Eredetije a pannonhalmi főapátság magánlevéltárában. Capsa XV. Lit. Y.
- (110.) 1422. okt. 25. Szentmárton. A pannonhalmi konvent András zirci apátot a kir. kúriába idézi a 107.-ben jelzett ügy miatt. BékefiH. Eredetije a pannonhalmi főapátság magánlevéltárában. Capsa LII. Lit. S.
- (111.) 1422. nov. 28. Győr. A győri káptalan jelenti, amit 108., hozzá még a bakonybéli monostor rétjéről őt lovat erővel elhajtottak. BékefiH. Eredetije Pozsonyi káptalani orsz. levéltár Capsa 63. fasc. 4. nr. 7. Hiteles másolatban Zirci apátsági levéltár C 7.
- (112.) 1422. nov. 29. Szentmárton. A pannonhalmi konvent jelenti, hogy Zsigmond kir. rendelete értelmében András zirci apátot az Akolban történt hatalmaskodás miatt törvénybe idézte. SP I. 445 k.
- (113.) 1422. dec. 11. Zirc. Mint a 98. BékefiH. Eredetije a M. Nemz. Múz. levéltárának törzsanyagában. Véghelyi gyűjt. 1899, 35. sz.
- (114.) 1423. jan. 3. Veszprém. Akai Péter várnagy és alispán jelenti, hogy Giczi Miklós vizsgálata igazolta András zirci apátnak akoli hatalmaskodását. BékefiH. Eredetije a pannonhalmi főapátság magánlevéltárában, Capsa XV. Lit. Aa.
- (115.) 1423. febr. 2. Veszprém. A veszprémi káptalan jelenti, hogy Mihály bakonybéli apát képviseletében János konventtag, András zirci apát helyett pedig György zirci bíró megbízóik perét elhalasztották. BékefiH. Eredetije a pannonhalmi főapátság magánlevéltárában. Capsa LVII. Lit. O.
- (116.) 1423. dec. 21. Zirc. Mint 98. és 113.
- (117.) 1424. nov. 27. Róma. V. Márton utasítja a zirci apátot, hogy Vas-Nyéki Péter halálával megüresedett veszprémi kanoniát és praebendát Kálmáncsehi Miklós veszprémegyházmegyei misespapra ruházza. MREV III. 46.
- (118.) 1428. máj. 25. Zirc. Mint 116., azzal a hozzátevéssel, hogy a jövő évre még egy fél font borsót is kötelesek beszállítani a zirci monostorba. U. o.
- (119.) 1433. ápr. 23. Zirc. András zirci apát és a zirci konvent bizonyítják, hogy Uzsali Dénes fia Benedek hat holdnyi földjét eladta Uzsali Domonkos fia Péternek. Egyszerű másolatban a zirci apátsági kézirattárban. 203. 279—81.
- (120.) 1436. febr. 20. Székesfehérvár. Zsigmond király az eléje terjesztett panasz alapján utasítja a rovókat és adószedőket, hogy a zirci apátság uzsali, iváncteveli, nagyteveli, kisteveli és beréndi praedialistáitól ne szedjenek kamara-nyereséget, ha a multban sem fizettek azok. Egyszerű másolatban a zirci apátsági levéltárban C8.
- (121.) 1437. jún. 19. Buda. Báthori István országbíró utasítja a győri káptalant, hogy Zsemléri Antal fia Györgyöt iktassa be a Tapolca vizén levő malomba, melyről Lénárd zirci apát hosszas pereskedés után lemondott. BékefiH. Eredetije a gr. Esterházy család pápai levéltárban. Capsa II. Nr. 15.
- (122.) 1440. júl. 14. Vásárhely. Hosszútóthy Ambró veszprémi alispán jelenti, hogy a zirci apátságnak Demeter jobbágya miatt Mihály bakonybéli apáttal folytatott perében fogott bírák megnyugtató itéletet hoztak. SP I. 510 k.
- (123.) 1440. júl. 21. Vásárhely. Hosszútóthy Ambró alispán és a szolgabírák jelentik, hogy Lénárd zirci apátot Mihály bakonybéli apáttal szemben megidézték. BékefiH. Eredetije a pannonhalmi főapátság levéltárában. Capsa LVII. Lit. T.
- (124.) 1440. aug. 4. Vásárhely. Hosszútóthy Ambró jelenti, hogy Lénárd zirci apát és Mihály bakonybéli apát perét elhalasztották. BékefiH. Eredetije a pannonhalmi főapátság magánlevéltárában Capsa LVII. Lit. N.
- (125.) 1448. A zirci apát és a lövöldi plébános megidézik Debrenthei Tamást a rigyóci-kés dézsmájának és a veszprémi káptalan gabona és bornegyedének lefoglalása miatt. BékefiH. Eredetije a M. N. Múz. levéltárának törzsanyagában. Véghelyi gyűjt. 1899. 35.
- (126.) 1448. júl. 24. Esztergom. Széchy Dénes esztergomi érsek a zirci és tihanyi apátokat, a faiszi és felsőörsi plébánosokat megbízza, hogy a veszprémi káptalan és Emődy Pál veszprémi prépost között a praedialista jobbágyok miatt kitört perben a feleket idézzék meg. BékefiH. Eredetije a veszprémi káptalan házi levéltárában. Vesp. eccl. et capit. nr. 42.
- (127.) 1448. júl. 27. Veszprém. Balázs zirci apát és Tamás faiszi plébános jelentik Széchy Dénes esztergomi érseknek, hogy Emődy Pál veszprémi prépostot megidézték. BékefiH. Eredetije a veszprémi káptalan házi levéltárában. Vesp. eccl. et capit. nr. 43.
- (128.) 1450. szept. 17. Pécs. Huendler Vid bodoni püspök perrel fenyegeti Péter zirci apátot, ha tíz forintnyi adóságát le nem törleszti. Koller, Hist. Ép. Quinqueccl. IV. 336 k.
- (129.) 1454. júl. 18. Székesfehérvár. A székesfehérvári káptalan jelenti, hogy a veszprémi káptalan és Marczaly János és György között a Maros birtok miatt támadt perben a vizsgálatot befejezte. L. 153.
- (130.) 1462. nov. 2. Nagyváthy Péter zirci apát kéri II. Miklóst, hogy Gergely milkói püspököt mozdítsa el a bakonybéli apátság birtokából és ruházza reá. SB I. 525. — MREV III. 166.
- (131.) 1463. jan. 11. Róma. Nagyváthy Péter sürgeti bakonybéli apáttá való kinevezését. SB I. 525. — MREV III. 166 k.
- (132.) 1464. jan. 10. Róma. Nagyváthy Péter kéri II. Piust, hogy engedje meg, hogy a Sz.-Benedek-rendből a cisztercibe átléphessen és a zirci apátságot újra megnyerhesse. MREV III. 168.
- (133.) 1464. jan. 10. Róma. II. Pius a zirci apátnak és a csornai prépostnak küldi meg válaszát a Debrenthei Tamás és testvéreinek a hahóti plébánia függetlenítésére vonatkozó kérelmére. MREV III. 169.
- (134.) 1464. jan. 13. Róma. II. Pius Debrenthei Tamást a zágrábi püspökségről a nyitraira helyezi át és utasítja a győri püspököt, a zirci és zobori apátokat, hogy vezessék be még a szentmártoni és a széki (cikádori) apátságokba. TMH II. 394 k. — SP III. 531 k.
- (135.) 1465. máj. 31. Róma. II. Pál megbízza Vilmos ostiai püspököt, Roderik pápai alkancellárt és a zirci apátot, hogy Kapusi Bálintot iktassák be a bakonybéli apátság kommendátorságába. TMH II. 399 k. — MREV III. 179 k.
- (136.) 1465. máj. 29. Veszprém. A veszprémi káptalan jelenti, hogy kisteveli Koza Balázs fia Antal a saját maga, testvérei és a zirci apát nevében tiltakozását jelentette be Sárosfalvi Nehéz Péter és társai ellen Kistevel határába eső birtokrészek elfoglalása miatt. BékefiH. Eredetije M. N. Múz. levéltárának törzsanyagában. Véghelyi gyűjt. 1899. 35.
- (137.) 1468. ápr. 10. Pozsony. Hunyadi Mátyás Bazini és Szentgyörgyi János és Zsigmond grófoknak 500 aranyforintot biztosít pénzben vagy sóban esetleg földben, hogy lefizethessék a zirci apátságtól megvett Börcs falu árát. BékefiH. Eredetije a Magy. Orsz. levéltárban Dl. 16655. Hiteles másolatban a zirci apátsági levéltárban C 8a.
- (138.) 1468. dec. 1. Veszprém. Sóly a zirci apátság tulajdona . . . «in possessione Sooli vocata abbacialis de Zyrch loco». A veszprémi káptalan házi levéltárában. Ep. Hagymáskér. 3. BékefiH.
- (139.) 1470. ápr. 5. Vásárhely. Unyomi Miklós veszprémi alispán és a szolgabírák jelentik, hogy Péter zirci apát beréndi jobbágyai közül Kovács Bereck, Lukács és István Essegvári Pál fia Györgynek csékuti birtokán levő Lááz nevű erdejéből önkényesen fát vágtak: mivel a rájuk kivetett 9 nehéz márkát földesuruktól való félelem miatt vonakodtak lefizetni, Bódéi Domonkos szolgabíró úgy határozott, hogy Essegvári Pál fia György nemcsak a kártevők, hanem a zirci apátság összes jobbágyai birtokából kárpótolhatja magát. BékefiH. Eredetije a Herceg Battyhyány család körmendi levéltárában. Himfyana, Nr. 547.
- (140.) Hédudvari Horváth Tamás és Huzighi Antal, győrmegyei porkolábok, az alispán és szolgabírák jelentik, hogy Tánczos András és Antal koppányi jobbágyakat Péter zirci és György pilisi apátok vámszedői bíztatására verték és sebesítették meg. BP I. 432 k.
- (141.) 1476. aug. 4. Veszprém. A veszprémi káptalan jelenti, hogy Péter zirci apát Debrentei Himfy Imre és Lőrinc ellen a veszprémmegyei Borut nevű hegy és csalit és szántóföld miatt folytatott perben az ellenféllel egyetértőleg fogott bírák kezébe tette le az ügyet. BékefiH. Eredetije a Herceg Batthyány család körmendi levéltárában. Himfyana, Nr. 575.
- (142.) 1476. szept. 16. Székesfehérvár. A székesfehérvári káptalan jelenti, hogy a veszprémi káptalan és Marczaly János között Maros birtok miatt folyó perben fogott bírákkal is, kik között volt a zirci apát is, Péter, próbálkoztak. De az ügyet mégis a királyi jelenlét személyes bírósága elé utalták. L. 152.
- (143.) 1478. márc. 3. Buda. Hunyadi Mátyás tudtul adja, hogy Péter zirci apát Börcs birtok eladása ügyében egyességet kötött Bazini és Szentgyörgyi János, Zsigmond és Péter grófokkal. M. Orsz. Levéltár Dl. 18029. Hiteles másolatban a zirci apátság levéltárában C 8b.
- (144.) 1478. jún. 5. Szentmártonhegye. A szentmártoni konvent jelenti, hogy előtte Péter zirci apát Börcs nevű birtokát ötszáz arany forintért eladta Szentgyörgyi és Bazini Jánosnak és az utóbbi Kristóf, György és Tamás nevű fiainak. Magyar Orsz. Levéltár. Dl. 18062. Hiteles másolatban a zirci apátsági levéltárban C 8c.
- (145.) 1485. ápr. 26. Székesfehérvár. A székesfehérvári jánoslovagok konventje jelenti, hogy Bódé birtok területén történt birtokfoglalás ügyében a zirci apátot, Pétert és másokat királyi bíróság elé idézte. BékefiH. Eredetije a M. N. Múz. levéltárának törzsanyagában. Véghelyi gyűjt. 1899. 35. sz.
- (146.) Sóly, Szentkirály, Zirc, Olaszfalu, Adásztevel, Berénd és Bódé összeírása. BékefiH. Eredetije M. Orsz. Levéltár. Dl. 28340. sz.
- (147.) 1488. jan. 3. Veszprém. A veszprémi káptalan jelenti Hunyadi Mátyás királynak, hogy Ajkai Imre özvegyét, Annát és fiait a Felsőajkán, Alsóajkán (más néven Bánfalván) és Ajkán levő birtokrészekbe beiktatták többek között a zirci apátnak Tamás nevű bódéi jobbágya jelenlétében. BékefiH. Eredetije a Thaly családnak a M. N. Múz.-ban letéteményezett levéltárában 263. sz.
- (148.) 1488. szept. 21. Székesfehérvár. A székesfehérvári Jánoslovagok konventje jelenti Mátyás királynak, hogy László bakonybéli apát Kistevel birtokába való beiktatásának többek között Péter zirci apát is ellentmondott. SB I. 538 k.
- (149.) 1489. jan. 29. Buda. Báthori István országbíró jelenti, hogy a bíróság többek között Péter zirci apátot is elmarasztalta birságban, mivel a kitűzött határnapra Kistevel ügyében nem jelent meg. BékefiH. Eredetije a szentmártoni
apátság magánlevéltárában. Capsa L. lit. Cccc.
- (150.) 1489. nov. 16. Buda. Báthori István országbíró jelenti, hogy Péter zirci apát, Lukács, György, András és Ipoly zirci konventtagok a Szentgyörgyi és Bazini testvérekkel Börcs birtok eladásában és visszaszerzése ügyében kiegyeztek. BékefiH. Eredetije M. Orsz. Levéltár Dl. 19531. Hiteles másolatban a zirci apátsági levéltárban C 8d.
- (151.) 1489. nov. 16. Buda. Hunyadi Mátyás a szentmártoni konventet küldi ki bizonyságul, mikor Tamás győri püspököt Péter zirci apáttal a Ságh birtokért kicserélt Börcs birtokba beiktatják. Teleki József, Hunyadiak kora Magyarországon XII. 475 k.
- (152.) 1492. nov. 30. Buda. Báthori István országbíró átírja a székesfehérvári Jánoslovagoknak a bakonybéli apátság és a lövöldi karthauzi monostor határperében kelt levelét, melyben a tanuk között a zirci apátság két beréni (Berénd) jobbágya is vall. BékefiH. Eredetije a szentmártoni főapátság magánlevéltárában. Capsa 50. Lit. A.
- (153.) 1496. jún. 13. Buda. II. Ulászló a székesfehérvári káptalan 1454. júl. 18. és 1476. szept. 16-i oklevelét átírja, mely utóbbiban Péter zirci apát mint fogott bíró szerepel. BékefiH. Eredetije M. Orsz. Levéltár Dl. 14853.
- (154.) 1499. aug. 1. Veszprém. A veszprémi káptalan jelenti, hogy Zápoly István parancsára Ajkai Imrének János, Gáspár és Péter fiait a miskei és alsóajkai birtokrészekbe beiktatták, amikor Máté zirci apátnak Kovács Demeter nevű beréndi gazdatisztje is jelen volt. BékefiH. Eredetije a Thaly családnak a M. N. Múz.-ban letéteményezett levéltárában 288. sz.
- (155.) 1500. jún. 10. Veszprém. Eszényi Benedek veszprémi várnagy és alispán és a szolgabírák jelentik, hogy a vizsgálat kiderítette, hogy Endrédi Somogyi Imre esztergári és Máté zirci apát jobbágyai a bakonybéli apátság két jobbágyát megtámadták, mikor ezek a székesfehérvári hetivásárról hazatértek Akolba. BékefiH. Eredetije a szentmártoni főapátság magánlevéltárában. Capsa 15. Lit.
- (156.) 1502. aug. 29. Jakab ságvári plébános tanuja Máté zirci apát. BékefiH. Eredetije a veszprémi kápt. házi levéltárában 1502. Simig. com. dec. 33.
- (157.) 1513. máj. 10. Citeaux. Jakab citeaux-i apát engedélyt ad a heiligenkreuzi cist. apátnak, hogy Zápolyai Jánostól két éve zirci apátság birtokosának megtett Maglódy Miklós katona belépjen a rendbe és apáttá legyen, de kiköti, hogy a monostort hozza rendbe. Collectio Hevenessyana Tom. LXXIX. pag. 389. Az egyet. könyvtár kéziratai közt.
- (158.) 1518. febr. 26. Róma. X. Leó visszavonja a szentmártoni monostor kiváltságát sértő bulláját. Ennek kihirdetésével és esetleges megvédésével a zirci apátot bizza meg. SP. III. 692 - 9 7.
- (159.) 1519. ápr. 4. Szentmárton. Rékomáromi Pál és Ercsii Vitéz Péter fia Ambró közjegyzők írásban bizonyítják, hogy Tolnai Máté, a fölkért Maglódi Miklós zirci apát és Tandalló János győri kanonok és főesperes állítása szerint apátsága részére olyan birtokot vásárolt, mely mégegyszer annyit ér, mint amelyet eladott. SP III. 716 k. 160. 1519. szept. 13. Róma. Lénárd bibornok X. Leó utasítására megbízza a zirci apátot, hogy Tolnai Máté szentmártoni apátnak helytelen esküjét érvénytelenítse. SP III. 721 k. — MREV IV. 274 k.
- (161.) 1519. szept. 24. Trencsén. Zápolyai István özvegye, Hedvig tescheni hercegnő és fiai János erdélyi vajda és György, mint a zirci apátság kegyurai Maglódi Miklós halála után ötvös Ferenc győregyházmegyei papnak adományozzák a zirci apátságot. BékefiH. Eredetije a pozsonyi káptalan orsz. levéltárában. Caps. 13. fasc. 3. nr. 7.
- (162.) Zápolyai István özvegye elszámolása, melyből kitűnik, hogy 1517. szept. 8—1518. szept. 8-ig a zirci apátság neki jövedelmezett. BékefiH. Eredetije a Kisfaludy család idősb ágának a M. N. Múzeumban letéteményezett levéltárában.
- (163.) 1525. dec. 24. Győr. Paxy Balázs győri püspök értesíti a zirci apátot, hogy a nála személyesen bevádolt keszei várnagy előadása szerint a kérdéses erdő nem a zirci apátságé, hanom a győri püspökségé; felhívja, hogy a jövőben tartózkodjék az erdő használatától. BékefiH. Eredetije M. N. Múz. levéltárának törzsanyagában. Véghelyi gyűjt. Levélt. Növ. 1899. 35. sz.
- (164.) 1527. júl. 13. Buda. Zápolyai János meghagyja a zirci, Bakonybéli és kapornaki apátoknak, hogy a veszprémi vár védelmére szükséges száz gyalogosnak felfogadására jövedelmeik szerint járuljanak hozzá. SB. I. 579. — Egyházt. emlékek a magyar hitújítás korából I. 330.— TT 1898. 725 k.
- (165.) 1536. szept. 30. Várad. Zápolyai János értesülvén arról, hogy Enyingi Török Bálint és mostohatestvérei, Sulyok Balázs és István, az ő hűségére tértek, megigéri nekik, hogy, ha tényleg az ő királyi udvarába jönnek, kétszáz jobbágytelket ad nekik a kúnok között. BékefiH. Eredetije az Erdélyi múzeumban
- (166.) 1537. máj. 20. Várad. Zápolyai János a fehérmegyei Hantosszékhez tartozó kún szállásokat, névszerint Előszállást, Karácsonszállást, Ujszállást, Jakabszállást, Sárosdot, Kajtort és Perkátát hűségük és szolgálataik jutalmául Sulyok Györgynek, Istvánnak és Balázsnak adományozza. Gyárfás, A jászkúnok története. III. 767.
- (167.) 1537. jún. 28. Székesfehérvár. A székesfehérvári Jánosvitézek konventje jelenti, hogy Sulyok György pécsi püspököt, valamint Balázs és István nevű testvéreit ellenmondás nélkül beiktatta Előszállás, Karácsonszállás, Ujszállás, Jakabszállás, Sárosd, Kajtor és Perkáta kún birtokokba, amelyeket Zápolyai János adományozott a Sulyok testvéreknek. Békefi H. Eredetije az Erdélyi múzeumban gr. Gyulay-Kun család levéltárában.
- (168.) 1538. ápr. 1. Buda. Zápolyai János a zirci apátság kegyuraságát Podmaniczky Jánosnak és Ráfáelnek adományozza hűségük és szolgálataik jutalmául. Hiteles másolatban a zirci apátság levéltárában C 9a.
- (169.) 1539. szept. 5. Buda. A budai káptalan jelenti, hogy Podmaniczky Jánost és Ráfáelt Zápolyai János király parancsára Palota várába és tartozékaiba — Szőllősgyörök, Szőllőslak, Tömösd és Orda — továbbá Paczman, Öskő és Bátorkő puszta várakba bevezette. BékefiH. Eredetije M. Orsz. Levélt. Neoregestr. Acta fasc. 334. nr. 2.
- (170.) 1543. elején. Podmaniczky János és Ráfáel I. Ferdinándtól kegyelmet kérnek és neki hűséget fogadnak; kérik tőle Palota várát a kegyuraság címén hozzátartozó zirci és jásthi apátságokkal, továbbá Nyitra, Lednice és Hrisó várakat, Szerdahely kastélyt is és a kolosi apátságot. Egyháztört. emlékek a m. hitújítás kor. IV. 174—175.
- (171.) 1543. I. Ferdinánd Podmaniczky Jánosnak és Ráfáelnek mind személyökre, mind javaikra nézve bocsánatot ad; Palota várát a hozzátartozó zirci és jásthi apátságokkal, továbbá Lednice és Hrisó várakat, Szerdahely kastélyt is és a kolosi apátságot bizonyos feltételek alatt nekik adományozza. Egyháztört. emlékek a magy. hitújítás kor. IV. 175—176.
- (172.) 1549. máj. 25. Pozsony. A helytartótanács javasolja I. Ferdinándnak, hogy a Podmaniczkyak által elpusztított zirci apátság jószágait adományozza a győri püspöknek a győri káptalani iskola olasz tanárának eltartására. Kiss, A magy. helytartótanács I. Ferdinánd korában. 102—103.
- (173.) 1559. márc. 8. Csesznek. Wathay Lőrinc értesíti Lostorffi Gál Ádám győri főkapitányt, hogy a török a Balaton mellékéről és a Bakonyságból a népet ásóval-kapával Zircre indította; nem tudja azonban, vajon csináltatni akarja-e a török, vagy kerestet itt valamit. Magy. leveles tár. I. 313.
- (174.) 1563. máj. 15. Bécs. Miksa a zirci apátságnak Polány, Tevel és Berénd nevű birtokait Thury György palotai várkapitánynak adományozza. Másolatban a budapesti tudományegyetemi könyvtárban. Kaprinai gyűjtemény. XXVIII. köt. 309—311. 1.
- (175.) 1575. jan. 28. Bécs. Miksa a zirci apátságnak Sóly, Olaszfalu, Tevel, Kovácsberénd, Polány, Venyim, Előszállás és Karácsonszállás birtokait, Koppány, Borsod, Pentele, Ság, Szentkirály és Zirc pusztult helyeit, továbbá Iváncháza pusztát nyolcezer magyar forintért elzálogosítja Thury Benedeknek s feleségének, Ostfy Orsolyának és Thury Farkasnak. Hiteles másolata a zirci apátsági levéltárban C 9b.
- (176.) 1575. júl. 1. Kapornak. A kapornaki konvent jelenti Miksa királynak, hogy Károly főherceg, kir. helytartó rendelete értelmében Thury Benedeket és Farkast az elpusztult zirci apátság jószágaiba, névszerint: Sóly, Olaszfalu, Tevel Kovácsberénd, Polány, Venyim, Előszállás, Karácsonszállás birtokokba, továbbá Koppány, Borsod, Pentele, Ság, Szentkirály és Zirc elpusztult helyekbe és Iváncháza pusztába beiktatta és bevezette. Hiteles másolata a zirci apátsági levéltárban C928.
- (177.) 1589. jan. 7. Győr. Thury Farkas végrendelete. Hiteles másolata a zirci apátsági levéltárban C953.
- (178.) 1609. dec. 18. Pozsony. II. Mátyás Monoszlay Mihály győri kanonokot zirci apáttá nevezi ki. Hiteles másolata a zirci apátsági levéltárban C 13c.
- (179.) 1611. márc. 15. A polányi jobbágyok panasza Thury Benedek ellen. Eredetije Zircen az apátsági levéltárban C11.
- (180.) 1911. márc. 9—10. Tanuvallatás a zirci apátság régi birtokairól és arról, hogy ezen birtokok jobbágyai minő adókat fizettek a Thury családnak. Zirci apátsági levéltár C309d.
- (181.) 1609. dec. 18. Pozsony. II. Mátyás Monoszlay Mihály győri éneklőkanonokot zirci apáttá nevezi ki. BékefiH. Eredetije Liber Regius. VI. k. 162. l.
- (182.) 1614. febr. 4. Győr. A győri káptalan bizonyítja, hogy Monoszlay Mihály zirci apát és az uzsali, teveli, iváncházi nemesek közt létrejött egyesség szerint az említett nemesek minden kúria után egy forintot, egy kappant fizetnek, azonkívül egy őzet, az uzsaliak pedig még két nyulat adnak évenkint; telkeiket pedig az apát engedélye nélkül el nem adják. Zirci apátsági levéltár C14.