Lőw Lipót

LŐW Lipót (Cerná Hora, 1811. máj. 22.–Szeged, 1875. okt. 13.) teológus, író.

1840-től Nagykanizsán rabbi, ahol elemi- és iparostanuló iskolát, 1842-ben egyletet is alapított. 1846–1850-es években Pápán, majd Szegeden rabbi. 1842-ben Pápán Magyar Zsinagóga címmel folyóiratot indított. A szabadságharcban tábori lelkészként vett részt, a bukás után rövid időre fogházba került. 1859 és 1868 között szerkesztette a Ben Chananja c. német nyelvű zsidó tudományos folyóiratot. Szorgalmazta, hogy a magyar zsidóságnak a kereskedelem mellett az iparral és a földműveléssel is kell foglalkozni. Kutatta a magyar zsidóság történetét és 1844-ben Nagykanizsán elsőként prédikált a zsinagógában magyarul.

Művei

• A magyar zsinagóga...Pápa, 1847.
• Jeremiás prófétának négy aranyszabálya a valódi hazafiságról. Pápa, 1847.
• Alle Hilfe kommt von Gott. Pápa, 1848.
• Történeti és vallástudományi értekezések. Szeged, 1861.
• A zsidó eskü múltja, jelene és jövője. Pest, 1868.
• Gesammelte Schriften. 1–5. Köt. (Kiad.: LŐW Immánuel.) Szeged, 1889–1900.

Irodalom

• LŐW Immánuel: A szegedi zsidók 1785–1885. (Társszerző.) Szeged, 1885.
• Lőw Lipót (1811–1875). = Egy marék virág. 1. Köt. Tel-Aviv, 1986.
• HARASZTI György: A “ Ben Chananja” szerkesztője...= A szegedi zsidó polgárság emlékezete. Szeged, 1990.
• KOMLÓS Aladár: Magyar-zsidó szellemtörténet a reformkortól a holocaus-tig. 1-2. Köt. Budapest. 1997.