Légsátrak Almádiban
1899 májusában az Almádi Fürdő Részvénytársaság elhatározta egy „Kneipp Intézet” létesítését az Országos Kneipp Egyesülettel együttműködve. Ezzel egy időben a Rickli-féle nap és légfürdő is meghonosításra került. Mindkét módszer a természetes gyógymódokat propagálta, amelyek abban az időben igen népszerűek voltak. (E témával részletesen foglalkozott az Új Almádi Újság 1990 I. II. és III. száma)
A Veszprémvármegye című lap 1899. június 4-i számában megjelent hosszabb cikkben olvashatjuk ,,..a légfürdő pedig a hegytetőn lesz, ahová egyelőre két légsátor építtetik a Rickli-kúra szabályai szerint”. Egy héttel későbbi hír már így szól: „Tegnap szombaton pedig a Szalay-villa (ma Kis Jancsi villa néven ismert) melletti erdő magaslatán megkezdték a Rickli-kúra szerinti nagy légsátor építését, mely szintén szép nagy épület lesz s két hét múlva szintén kész lesz. Ez idényre már két család is lakni fogja kúra szempontjából.”
A tempó kétségtelenül gyors volt mert 1899. július 9-i újsághír szerint „..a Kneipp és Rickli-cúra e hó 10-én bocsájtatik a közönség használatára.” A légsátor lényegében kiegészítő része volt a Balaton parti „napkúrának” és a Remetevölgyi „légfürdőnek”. A légsátor egy fából készült egyszerű épület volt, egyik (rendszerint a déli) oldalán ablak helyett lécráccsal, így a levegő szabadon járhatott ki-be éjjel és nappal. Nagyon puritán berendezéssel rendelkezett, csupán asztal, szék, szekrény és vaságy pokróccal szolgálta a kúrázók kényelmét.
A hegyen az 1899-ben épült nagy légsátor mellett gyorsan épültek kisebbek is, ezért az 1902-ben feladott képes levelezőlapokon már 14 légsátor látható. Nem ismeretes milyen okból, de csak néhány évig voltak itt a hegyen légsátrak. 1903. október 4-i újsághír szerint az Almádi Fürdő Rt. választmányi ülése határozatot hozott az 1904 év folyamán megvalósítandó építkezésekre vonatkozóan. Többek között elhatározta, hogy a „bérház telkén 20 új légsátrat” építtet.
Tervüket valóra is váltották, amit igazol a Veszprémvármegye című lap 1904. március 6-i számában megjelent tudósítás, miszerint 21 légsátor megépült a bérház telkén. A természetes gyógymódok fontosságát bizonyítja, hogy „A Magyar birodalom ásványvizei és fürdőhelyei” című, a Magyar Balneológiai Egyesület által 1907-ben kiadott könyv Almádi részletes ismertetése keretében megjegyzi „már 24 légsátor van Almádiban.” A hegyen volt légsátrak sorsáról, beleértve a lebontásukat, nem tudósítanak az újságok. Az 1928-ban kiadott Balatonalmádi térképen 26 légsátor szerepel a bérház telkén és „Légsátor telep” megnevezést használ a térkép szerkesztője.
Valószínű, hogy a légsátrak a bérház telkén történő felépítését szervezési szempontok is indokolták. Amint a decemberi számban ismertetésre került, a „bérház” Almádi első szállodája volt és a hozzá tartozó nagy telek, mind tájolás, mind megközelítés tekintetében igen kedvező lehetőséget biztosított erre a célra. Az Almádi Fürdő Rt. Hattyú vendéglője csupán néhány tízméterre volt a légsátor teleptől. Ehhez még tekintetbe vehetjük azt is, hogy az 1904-ben épült „Olvasókör” épülete, melyikben a „Fürdőigazgatóság” is székelt, a kettő között helyezkedett el és a teljes területük a részvénytársaság tulajdonát képezte. Utóbbi épület „Sirály panzió” néven volt ismert az 1980-as évek végén történt lebontásáig.
A területet ma határoló két utca, az Ifjúsági lépcső és a Körösi Csorna Sándor utca még abban az időben nem létezett, megnyitásukra az 1920-as évek végén került sor. A légsátrak 1970-es évek második felében történt lebontása után, a helyükre kis faszerkezetű nyaralóházak épültek, lényegében megőrizve a most már négy úttal határolt tömb eredeti beépítését és mondhatjuk a funkcióját is. Ma „Árnyas Panzió” néven működik az egykori "légsátor telep".
Forrás
Új Almádi Újság[1] 1999. (11. évf.) 2. sz. 2. p.
