Kuntich Etelka

A Könyvtár wikiből
Kuntich Etelka.jpg

KUNTICH Etelka (Zombor, 1911. márc. 13.–Verőce, 2009. ápr. 26.) óvónő. Apja: Kuntich Antal postai dolgozó.

Élete

1929-ben Szarajevóban, 1946-ban Budapesten végzett óvóképzőben. 1937-ben a szarajevói zárdában apáca. 1938–1945 óvónő a muraközi horvát–magyar óvodában. 1946-tól 1952-ig a nagyesztergári templom kántora, majd földalatti munkát végzett a Dudari Szénbányában. 1952 és 1961 között óvónő Olaszfaluban. 1961 után rokkantnyugdíjas. A Holocaust idején saját élete kockáztatásával mentett meg üldözött zsidó embereket. Olaszfalu első óvónője volt; 1945-ben vetődött fel egy állandó óvoda létrehozásának igénye, ekkor hívták a faluba. Ő találta meg a legmegfelelőbb telket, a faluban a „kisded óvó” alapítójaként tisztelik a derűs, kiegyensúlyozott egyéniségű „Tarsitia” nővért. Ünnepség keretében az óvoda udvarán felavatták az óvodaalapító Kuntich Etelka bronz emlékművét, Raffay Béla alkotását.

Díjai

  • 1998 Yad Vashem Világ Igaza kitűntetés, Jeruzsálem.
  • 1999 Bátorságért Érdemérem. 2000 Olaszfalu Község Díszpolgára.

Irodalom

  • Óvodai Élet. = Napló, 2000. júl. 14.