Kovács-villa
Bizonyára kevesen gondolják, hogy a Zichy Mihály utca 11. szám alatti épület, illetve annak birtoklástörténete rejtőzik e cím alatt. A megszokott módon az 1858 évi kataszteri felmérés adataiból indulunk ki. Abban az időben Kovács Gábor veszprémi lakos tulajdonát képező birtok az alábbi részletekből állt:
| 3375 helyrajzi szám | rét gyümölcsfákkal | 3 k. hold | 617 négyszögöl |
| 3376 helyrajzi szám | 158 számú lakóház | 64 négyszögöl | |
| 3377 helyrajzi szám | zöldségeskert | 129 négyszögöl | |
| 3378 helyrajzi szám | szőlő gyümölcsfákkal | 3 k. hold | 819 négyszögöl |
| 3379 helyrajzi szám | terméketlen terület | 236 négyszögöl | |
| 3362 helyrajzi szám | 156 számú lakóház | 24 négyszögöl | |
| 3363 helyrajzi szám | szántóföld | 1 k. hold | 323 négyszögöl |
| 3364 helyrajzi szám | rét gyümölcsfákkal | 4 k. hold | 418 négyszögöl |
| összesen | 12. k hold | 1030 négyszögöl |
Ez a birtok 1858-ban a harmadik legnagyobb volt Almádiban a Veszprémi Kápatalan, illetve Fülöp József postamester (15k. hold 827 négyszögöl) birtoka után. A szentkirályszabadjai telekkönyvben a következő adatokkal szerepel:
| 1595 helyrajzi szám | szőlő pincével | 4 k. hold | 1068 négyszögöl |
| 1596 helyrajzi szám | szántóföld | 7 k. hold | 1065 négyszögöl |
| összesen | 12 k. hold | 523 négyszögöl |
A két összesített érték között mutatkozó minimális különbség valószínűen terület kiigazításból származik.
Az 1882. augusztus 27-én felfektetett Almádi telekkönyvben a két birtoktest nagysága megegyezik a szentkirályszabadjaiban megadottakkal. A tulajdonos Veinekker Gyula kiskorú, veszprémi lakos. Átjegyzésre került 1868. február 21-i keltezéssel egy végrendelet, amelynek értelmében „Veinekker Gyula magvaszakadása esetén a fentebbi birtok Hamvai Kovács Gyula örökségi tulajdonát képezen-dik”. Veinekker Gyula 1870. április 4-én belügyminiszteri engedéllyel Kovács Gyulára változtatta nevét.
1916. május 22-én kelt bizonyítvány alapján a telken épült 223 számú ház a telekkönyvben „feltüntetésre” került (a régi 1858-ban is meglevő épület átépítéséről van szó). A birtok nagysága lénye-gében hosszú időn keresztül alig változott, maradt Kovács Gyula, illetve a család nevén. Kis területváltozást jelentett az a tény, hogy 1912-ben a M. kir. Államvasutak javára 52 n.-ölet kisajátítottak, valamint az, hogy 1923. szeptember 26-án 800 n.-ölet a rajta levő házzal (az 1858. évi felmérésben említett 156 számú épületről van szó) együtt, 28 000 000 koronáért eladták. Ez az eladott terület közvetlenül az egykori Alsó (Torgyöpi) Csárda felett volt és a megyehatáron feküdt. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy 1894. szeptember 28-án 500 forintért dr. Kovács Gyula és neje Véghső Gabriella megvették Lőrincz Ferenc és neje Mézes Anna felsőörsi lakosok tulajdonában levő, 1425 n.-öl nagyságú szőlőt amelyen pince is volt. Ez a birtok, Alsóőrs felé közvetlen szomszédja volt a Kovács birtoknak.
Az 1936. évi birtokkivonat, valamint a Balatonalmádi nagyközség földrészleti jegyzőkönyve szerint, a birtok tulajdonosai egyenlő arányban Kovács Szerafin, Lovas Lászlóné sz. Kovács Mária és lovag Zhorsky Gézáné sz. Kovács Gabriella, a birtok nagysága pedig 13 kh. 563 n.-öl, tehát az általános gyakorlattal szemben a birtok területe nem csökkent, hanem növekedett.
Balatonalmádi fejlődését vizsgálva látható, hogy valamennyi birtok előbb-utóbb felparcellázásra került. Végül ez történt a Kovács birtokkal is, mert 1943-ban 96 telket alakítottak ki belőle, természetesen az épület körül meghagyva egy elég tekintélyes területet. Az egykori birtok határai a mai utcákkal jellemezve megközelítően a következők voltak: dél felől az Óvári út, keletről és részben északról a Felsőörsi út, északról a Vécsey Károly út (a megszüntetett vasút nyomvonala), végül nyugat felől pedig a Szabadság kilátó út.
Befejezésül fontos megemlíteni azt, hogy a birtok tulajdonosát dr. Kovács Gyulát, I. Ferenc József császár és király 1907-ben nemesi rangra emelte és az „almádi” nemesi előnév használatát engedélyezte neki, valamint a leszármazottainak.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 1997. (9. évf.) 11. sz. 2. p.
