Komáromi Kacz Endre festőművész
Az elmúlt évben nagysikerű kiállítás került megrendezésre a Városháza Padlásgalériájában. Az ott kiállított képek alkotóiról, munkásságukról, valamint Almádihoz kötöttségükről többet kellene ismernünk, mint ami a kiállítás katalógusában megjelent néhány sorban olvasható. Ennek érdekében idézzük, mit ír róla a Magyar Életrajzi Lexikon.
Komáromi Kacz Endre (Komárom, 1880. június 9. - Balatonalmádi, 1969. szeptember 10.) festő. Művészeti tanulmányait Budapesten Balló Edénél, Münchenben és Hollósi Simonnál végezte. Növendéke volt Benczúr mesteriskolájának, majd állami ösztöndíjjal hosszabb tanulmányutat tett Belgiumban és Hollandiában. 1908-ban Budapesten önálló műtermet nyitott. Állandó kiállítója volt a Műcsarnoknak és a külföldi, reprezentatív kiállításoknak. Arcképeket, zsánerképeket, mélytónusú enterieuröket, figurális kompozíciókat (Beethoven Martonvásáron), tájképeket festett. Sokat foglalkozott csillagászattal és zenével is. Számos asztrológiai cikke, közleménye jelent meg bel- és külföldi szaklapokban, maga is zenélt, sok esetben a zene volt képeinek ihletője (Sonata Apassionata). Több dijat nyert. 1918-ban a Nemzeti Szalonban, 1924-ben a Műcsarnokban rendeztek gyűjteményes kiállítást műveiből. Néhány művét a Nemzeti Galériában őrzi.
Felesége, Kiss Sarolta (Budapest 1884-1954) szintén festőművész volt. aukciókon akvarelljeivel többször találkozhatunk. Almádiban a Szabadság u. 2 szám alatt lakott. Az épületet 1943-ban vásárolta meg Henczné Deák Adrienn (Budapest 1890-1956), aki szintén festőművész volt. Valószínűleg szakmai ismeretségük alapján költözhetett Almádiba, feltételezhetően felesége halála (1954) után. Több közös alkotásukról tudunk ebből a rövid időszakból. Henczné Deák Adrienn leginkább virágcsendéleteiről ismert festőművész volt.
Komáromi Kacz Endre a közönség számára ismert festő volt, de kevésbé volt ismert csillagászattal összefüggő tevékenysége, amiről szólni kell.
Külföldi tanulmányútja alatt fordult érdeklődése a csillagászat iránt. A szó szoros értelmében volt amatőr csillagász, számára elsődlegesen a gyönyörködtetés forrása, esztétikai élvezet volt. Ennek ellenére tudományos értékű munkát végzett. Már a múlt század elején kis obszervatóriumot rendezett be, ahol megfigyeléseit folytatta. Éles szemű, kiváló rajzkészségű megfigyelő volt, gondosan lerajzolta a napfoltokat, de elsőssorban a bolygókat.
1910-ben a Magyar Tudományos Akadémián bemutatta színes bolygórajz sorozatát, ahol elismeréssel fogadták munkáját. Ő volt az első magyarországi nova-felfedező. 1918. június 7-én este 22,30-kor a Sas csillagképben egy addig ismeretlen „objektumot” észlelt. Erről értesített az ógyallai obszervatóriumot, ami csak 10-én érkezett meg. A berlini Courvisier körtávirata, amely Komáromi Kaczénál egy nappal későbbi felfedezést közöl, egy nappal korábban érkezett meg. Így a világ a berlini észlelőt ismerte el felfedezőként. 1925-ben megalapított Stella Csillagászati Egyesület legelső tagjai közé tartozott. 1930-ban az Astronornischer Gesellschaft budapesti közgyűlésén tagjául választotta. 1947-ben belépett az akkor alakult Magyar Csillagászati Egyesületbe, de már ennek munkájában nem vett részt. A magyar amatőr mozgalom korai előfutáraként, annak méltatlanul elfeledeti úttörője volt.
A ma Szlovákiához tartozó Rév-Komáromban született. Az ott lévő Duna Menti Múzeum 14 művét őrzi, közöttük az 1900 körül készüli Jókai portrét. A vármegye megrendelésére készítette el II. Rákóczi Ferenc arcképét. Rév-Komárom 1965-ben beépült városrészének, kelet-nyugati irányú tengelyében levő jelentős utca viseli nevét. Kissé nehezen ismerhető fel, hogy a várostérképen olvasható „ul. K. Kacza” elnevezés az Almádiban elég hosszú ideig élő és alkotó festőművészünk nevét takarja.
Miután itt nyugszik a Szent Imre plébániatemplom sírkertjében, talán Almádiban is lesz egyszer egy Komáromi Kacz Endre utca.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2008. (20. évf.) 1. sz. 7. p.
