Kolossváry Ferenc

KOLOSSVÁRY Ferenc (Külsővat, 1813. ápr. 22.–Vaszar, 1882. ápr. 12.) r. k. lelkész, író, honvédtiszt. Apja a Külsővathoz tartozó Fisztó-puszta tulajdonosa.

Élete

Alsóbb iskoláit Veszprémben végezte, a filozófiát két évig Szombathelyen, a teológiát 1830-tól 1836-ig Győrben tanulta. 1836-ban szentelték pappá. Püspöki levéltáros, szentszéki jegyző Győrben. 1845 és 1882 között Vaszaron plébános. 1848-ban a gecsei és a vaszari nemzetőrök kapitányuknak választották. Részt vett a Dráva-vonal védelmében, a haza védelmére buzdította a lakosságot. A bukás után igazolnia kellett magát, de maradhatott Vaszaron, plébánosként, majd a pápai kerület espereseként, címzetes kanonokként szolgálta a falut. Számos egyházi lap közölte irodalmi értékű alkotásait. Két kötetben megjelentette nagybátyja, Kolossváry Sándor egyházi beszédeit. (Pozsony, 1843–1844.)

Irodalom

• H. SZABÓ Lajos: Pápa és környéke 1848–1849. Pápa, 1994.
• MEZEI Zsolt: A vaszari plébánia történeti névtára. (Kézirat.)