Ki volt ő?
A közelmúltban úgy döntött városunk képviselőtestülete, hogy a Táncsics utca újra Óvári Ferenc nevét viselje. Ezt javasolta a Honismereti Szakkör, továbbá ilyen irányú írásbeli kérelem érkezett polgármesterünkhöz. Az Új Almádi Újságban megjelent hír kétféle reakciót eredményezett. Ki volt Óvári? Mi a bajuk Táncsicscsal? Annak előrebocsátásával, hogy Táncsics érdemeit nem kívánja senki vitatni, helyénvaló a település történetében jelentős személyről utcát elnevezni, vagy mint jelen esetben „visszakeresztelni”. Viszont alapvető dolog tudni az utcának nevet adó személyről ki volt, mit csinált, miért becsüljük meg enynyire. Tehát ki volt Ő?
1858. május 3-án született Veszprémben, ott tanult a piaristák akkor még 6 osztályos gimnáziumában. A két utolsó osztályt Székesfehérváron végezte és ott is érettségizett a cisztercitáknál. Budapesten elvégezte a jogi egyetemet, ügyvédi vizsgát tett és 1884. április 27-én megnyitotta Veszprémben, a Palotai út 236. sz. (ma Kossuth u.) alatti házában ügyvédi irodáját.
1892-ben a nagyvázsonyi választókerület országgyűlési képviselőjévé választották, később pedig veszprémi képviselő lett. 1937-ben történt lemondásáig tíz éven át volt a felsőház tagja. Nagybátyja, Mustos János híres veszprémi ügyvéd alapította meg 1843-ban a Veszprémi Takarékpénztárat, amelynek Óvári évtizedeken át volt elnöke, nyilvánvalóan támogatva az almádi hitelkérelmeket. Közéleti tevékenységének leírása lehetetlen, mert úgyszólván a veszprémi újságokban naponta szerepelt a neve. Így jelen cikkbe csak néhány, Almádit közvetlenül érintő eseményt, illetve tevékenységet sorolok fel.
— 1886. május 5-től az Almádi Fürdő RT. titkára, majd 1900. március 21-től elnöke az 1920. december 24-i megszűnésig.
— 1898. augusztus 28-án Almádiban bankett Óvári tiszteletére. Főispáni gratuláció „az Almádi felvirágoztatásáért tett oly sok fáradtságáért”.
— 1901-ben telket ajándékozott az első almádi iskola számára, 2000 Ft értékben. (az iskola az Óvári utcában volt)
— 1902-ben a Petőfi szobor felállítását szorgalmazó bizottság elnöke.
— 1903-ban a Kossuth szobor létrehozására alakult „százasbizottság” elnöke.
— 1902. december 7-én megalakult az „Almádi Kör” Óvári szorgalmazására, melynek azonnal elnökévé választották.
— 1904. március 19-én a budapesti Royal Szállóban tartott konferencián, Óvári kezdeményezése alapján elhatározták a Balatoni Szövetség megalakítását. Az alapszabály kidolgozására létrehozott bizottság elnöke Óvári lett.
— 1906-ban felépíti almádi nyaralóját, amit később az egyházra hagyományozott. (ma a római katolikus plébánia épülete)
— 1906. augusztus 6-án Almádiban Óvárit ünnepelte a nagyszámú közönség megállapítván, hogy Almádit elsősorban ő tette balatoni fürdővé.
— 1910-ben az Országos Gyermekszanatórium Egyesület felkérte az Almádi gyermekszanatórium ügyeinek vitelére. Ennek eredményeképpen 1911. július 30-án került felavatásra a Zsófia Gyermekszanatórium. (ma nevelőotthon)
— az 1930-ban felszentelt Szent Imre plébániatemplom telkét ő adományozta.
Részt vett minden Balatonnal, de elsősorban Almádival kapcsolatos megmozdulásban akár Almádiban, Veszprémben, vagy Budapesten volt. Tagja volt különböző egyesületeknek, például az Országos Tűzoltó Szövetségnek volt az alelnöke. Ebben a minőségében szervezte meg 1904. augusztus 28-án Almádiban a tűzoltó kongreszszus egyik programját, amelyen 156 kül- és belföldi tűzoltó vett részt. Többek között a londoni és párizsi főparancsnok, az orosz szövetség elnöke, valamint népes olasz, belga és luxemburgi küldöttség.
1938. március 12-én bekövetkezett halála vetett véget igen aktív életének, amelyben az ő kedves Almádija mindig az első helyen állt. Balatonalmádi díszpolgára volt.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 1991. (3. évf.) 1. sz. 2 p.
