Irgalmas nővérek nyaralói Almádiban
A Szent Margit kápolna (épült 1883-ban) és a Szent Imre templom (épült 1930-ban) mellett további egyházi tulajdonú birtokok, illetve épületek is voltak Almádiban. Az Angolkisasszonyok nyaralója ismert általában, de ez az épület akkoriban Alsóörshöz tartozó területen épült, így nem tartozik az egykori Almádi területén fekvő birtokok körébe.
Mint ismert, Almádi egykori földesura a veszprémi káptalan volt, ami azt jelentette, hogy a szőlőkön kívül minden területet és a csárdákat különböző bérlőknek adta ki, és szedte a hasznukat. E területek közül három volt amelyik igen nagy jelentőséggel bírt a település kialakulása és fejlődése szempontjából. Az 1858. évi kataszteri felmérés rájuk vonatkozó adatai:
3372 helyrajzi szám Mocsár és nádas 37 katasztrális hold 88 négyszögöl
3373 helyrajzi szám Rét 39 katasztrális hold 557 négyszögöl
3374 helyrajzi szám Szántó 7 katasztrális hold 954 négyszögöl
összesen 83 katasztrális hold 1599 négyszögöl
Ennek a területnek a mai határai a Remete patak (Széchenyi sétány), Jókai utca, Óvári út (Zala megye határa), valamint a Balaton lennének. Az így körülhatárolt területbe beleesik az Óvári úttal párhuzamos fekvésű, Szentgáli László városi pénztárnok 7 k.hold 508 négyszögöl nagyságú birtoka, ami a későbbiekben a fent említett területekkel összevonásra került. Az 1883-ban felfektetett Almádi telekkönyv adatai bizonyítják, hogy az 1913. április 12-i bejegyzés szerint 90 k. hold 982 négyszögöl terület parcellázásra került. Emlékeztetőül, a káptalani tulajdonú földek és Szentgáli birtoka együttes területe 91 k.hold 507 négyszögölet tett ki. A kismértékű eltérés birtokhatár kiigazításokból származhat. A parcellázáskor 52 különböző nagyságú, 370 négyszögöltől 42. k. hold 1092 négyszögölig terjedő birtoktesteket alakítottak ki. A területek folyamatosan eladásra kerültek (természetesen további megosztásokra is sor került), közülük a következő adatok tartoznak szorosan a címadó témához:
1. A/42 sorszám alatt szerepelő, káptalani tulajdonban levő, 3 k.hold 1330 n.öl nagyságú területből 1487 n.ölet, 1914. július 27-én kelt szerződés szerint 3982 korona 50 fillér ellenértékért, a Veszprémi Irgalmas Nővérek zárdája vásárolt meg. A különbség 2 k.hold 1443 n.öl nagyságú terület még a káptalané maradt.
2. A/38, /39, /40 és /51 sorszám alatti területeket 595, 702, 987 és 2. k.hold 1443 n.öl nagyságban (összesen 4 k.hold 527 n.öl), az 1918. január 8-án kelt szerződés szerint, 24.937 korona 20 fillér vételárért, a Paulai Szent Vincéről nevezett Magyarországi Irgalmas Nővérek Központi Háza vette meg.
Az 1923. évi "Balatonalmádi nagyközség kataszteri birtokíveinek összesítője" a következőket tartalmazza ezekről a birtokokról: 314. szám: Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek (budapesti rendháza), házszáma 301, kert 3 k.hold 315 n.öl, szőlő 1 k.hold 598 n.öl, földadó alá nem eső terület 535 n.öl, összesen 4 k.hold 1448 n.öl. 315. szám: Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek (veszprémi rendháza) házszám 274, kert 730 n.öl, szőlő 611 n.öl, föladó alá nem eső terület 172 n.öl, összesen 1513 n.öl.
Balatonalmádi nagyközség 1923. évi házjegyzékében, 349 folyószám alatt, 274 házszámmal, Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek (veszprémi rendház), 378 folyószám alatt, 301 házszámmal pedig a Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek (budapesti rendház) tulajdona szerepel. Az egyes telekkönyvi adatokban mutatkozó különbségek többnyire birtokhatár kiigazítások, illetve birtokhatár rendezésekből származnak. Az 1923. évi telekkönyvi adatok térképi valósítása is megtörtént, így ezek az adatok biztosnak tekinthetők.
A veszprémi rendház által épített nyaraló már szerepel az 1923. évben készült, és 1927-ben reambulált kataszteri térképen. Az épület ma is létezik, bár alaposan átépítve, lakásokat tartalmaz az Óvári út 43. szám alatt.
A budapesti rendház által megvett területen a pápai Irgalmas Nővérek építtettek nyaralót, amelyik 1932 nyarán már funkcionált. Ezt onnan tudhatjuk, hogy az ott nyaraló Stella nővér az épületet ábrázoló képeslappal köszöntötte rokonait. Egy 1937-ben feladott képes levelezőlap már kismértékben bővített épületet ábrázol. Az épület ma a volt Nevelőotthon épület együttesbe tartozik, korábban annak igazgatói lakásaként szolgált.
Az épületek építési körülményeiről ezidáig nem kerültek elő adatok, további kutatások hozhatnak eredményt, viszonylag kis eséllyel.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 1997. (9. évf.) 12. sz. 2. p.
