Hernádi Mihály

HERNÁDI Mihály, 1936-ig Herzsenyák Mihály (Babócsa, 1904. július 3. – Balatonfüred, 1967. június 12.) orvos, bakteorológus, virológus.

Élete

1932-ben a szegedi tudományegyetemen általános orvosi oklevelet szerzett. Az 1928–1932-es években az egyetem Közegészségügyi Intézetének gyakornoka, 1933–1936-ban tanársegéde. 1936–1937-ben Szegeden városi orvos és tisztiorvos, 1937–1938-ban Debrecenben városi orvos és rendőrorvos, 1938 és 1945 között Kassán tisztiorvos és rendőrorvos, a kassai cserkészkerület ellenőrző tisztje. A 2. világháborúban tartalékos orvos főhadnagyként szolgált. Mint az elvonult kassai hadtest visszamaradó részlegének vezető orvosa 108 zsidó foglyot menekített ki a téglagyárból 1944 decemberében és a szabad ég alól a helyőrségi kórházba vitte őket. Emiatt három napig a Gestapón vallatták, szerencsére nem tudtak rábizonyítani semmit. Később a GPU is elvitte 3–4 napra. A világháború után, 1945-ben Borsod–Gömör vármegyében vármegyei, 1945–1946-ban Hódmezővásárhelyen városi, Szabolcs vármegyében vármegyei, 1946–1947-ben Somogy vármegyében vármegyei tiszti főorvos. 1947–1949-ben a Népjóléti Minisztérium közegészségügyi főfelügyelője, majd rendelkezési állományba (B-lista) helyezték. 1949 és 1967 között Csetény körzeti orvosa (Szápár, Jásd, Csőszpuszta, Tés), egyidejűleg, 1954-ig Dudar bányaorvosa. A TIT Veszprém Megyei Elnökségének, a Magyar Vöröskereszt Országos Választmányának tagja. Higiénével, bakterológiával, epidemiológiával, szerológiával foglalkozott. Cikkei az Orvosi Hetilapban és a Népegészségügyben jelentek meg. Kiváló sportoló és sportszervező volt. A 10 000 méteres síkfutásban országos bajnok. Éveken át alelnöke a Magyar Atlétikai Szövetségnek és a Magyar Birkózó Szövetség Déli Kerületének. A Kassai Atlétikai Club ügyvezető elnöke. Sportköri elnök Csetényben. A zirci járás egyik sportszervezője.

Művei

• A tífusz elterjedése Szegeden az utolsó hét évben. Szeged, 1929.
• Közegészségtan és járványtan. Budapest, 1937.