Gyenes Lajos

GYENES Lajos, szengyörgyvári (Szentgyörgyvár, 1890. okt. 14.–Bp., 1971. nov. 18.) festőművész, rajztanár.

Élete

A polgári iskolát még Gréber Lajos néven, Tapolcán (ahol édesapja, Gréber Sándor elemi iskolai tanító volt) végezte, gimnáziumba Keszthelyen járt. A Képzőművészeti Főiskolán rajztanári képesítést szerzett. A tanítást Budapesten kezdte, majd a brassói, 1915-től a kolozsvári faipari szakiskola tanára. 1918–1919-ben minisztériumi tisztviselő, 1920 és 1944 között a Budapesti Faipari Ipariskolában tanított. 1939-ben kormányfőtanácsosi rangot kapott. 1912-től a Szolnoki Művésztelepen Fényes Adolf és Szlány Lajos tanítványa. Festményeivel és rézkarcaival azóta szerepelt kiállításokon. Több díjat, 1930-ban a Barcelonai Világkiállításon ezüstérmet nyert. 1938-ban a Tapolcáról elszármazottakkal megszervezte a Tapolca és Hegyvidéke Barátainak Egyesületét. 1939-től szerkesztette a Képzőművészeti Közlönyt és a Pesti Hírlap mellékleteit. A Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének igazgatójaként, majd ügyvezető elnökeként harcolt a művészek szociális helyzetének javításáért. Szakirodalmi munkássága is jelentős, írásai művészeti folyóiratokban jelentek meg.

Művei

• A bútorasztalosság szerkezettana. Bp.,
• Bútorasztalossági mintalapok. Bp.,
• Az épület- és bútorasztalosság körébe vágó mintalapok. Bp.,

(1932 előtt jelentek meg.)

Irodalom

• Tapolcai Lapok, 1912. jún. 30.
• Tapolcai Újság, 1930. febr. 16.
• Tapolcai Lapok, 1939. febr. 17.
• Gyenes Lajos levele Kocsis Andráshoz. Bp., 1964. máj. 12.