Garai Gábor

GARAI Gábor (Budapest, 1929. január 27. – Budapest, 1987. szeptember 9.) költő, műfordító. Apja Marconnay Tibor költő.

Élete

Gimnáziumi érettségi után közgazdasági tanulmányokba kezdett, de apjának politikai múltja miatt eltávolították az egyetemről. 1950 után a MÁV pénzügyi előadója, közben levelező tagozaton tanult a budapesti egyetemen, ahol 1960-ban végzett. 1958-tól az Európa Könyvkiadó lektora, majd az Élet és Irodalom belső munkatársa, 1968-tól főszerkesztő-helyettese. A hetvenes évektől az írószövetségben is magas pozíciókat töltött be. Felesége veszprémi származású, így alakult ki közvetlen kapcsolata a várossal és annak lakóival. Veszprémi képeslapok c. versének színhelye a Séd-patak sétánya. Jelentős és gazdag volt műfordítói munkássága is. 1965-ben Kossuth-díjat, 1973-ban SZOT-díjat, három alkalommal (1959., 1963., 1979) József Attila-díjat kapott.

Művei

• A szenvedély évszaka. 1973.

Irodalom

• BÉLÁDY Miklós: Emberi szertartás. = Élet és Irodalom, 1961. 24. sz.
• KALDEBÓ Lóránt: Garai Gábor, Doktor Valaki tévelygései. = Új Fórum, 1988.