Gaál Sándor

GAÁL Sándor (Noszlop, 1875. október 26. – Veszprém, 1958. március 11.) tanár, zeneszerző, karnagy.

Élete

Középiskolába Pápán járt, Győrben szerzett tanítói oklevelet. Egy hónapig Devecserben tanított, majd Veszprémbe került, ahol élete végéig működött. A középiskolai énektanári képesítést a Zeneakadémián szerezte. 1903-ban alapította Veszprémben a Kuruc Dalkört, amely később Veszprémi Dal-egyesületté alakult át. A kórus népszerűsége rohamosan nőtt. Sikeresen szerepelt Székesfehérvárott, Kecskeméten és Budapesten. 1925-ben, Sopronban aranyérmet, 1927-ben Szegeden Király-díjat kapott. 1916-ban megszervezte a városi zeneiskolát, amelynek 15 évig igazgatója. 1928-ban a veszprémi elemi iskolák igazgatójává nevezték ki. Zeneszerzőként is ismert volt, kórusműveit országszerte énekelték. 1928-ban az Országos Magyar Dalszövetség aranyérmével díjazták. Az Iskola u. 3. sz. ház (ahol élt) kapualjában emléktáblája van. – A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik.

Művei

• Veszprémi nóták. (Népdalok.)
• Férfikarok. 1928.

Irodalom

• PERÉNYI József: Gaál Sándor daloskönyve. = Veszprémi Hírlap, 1912. április 9.
• KOVÁCS Lajos: Veszprém egyik legnépszerűbb emberénél. = Veszprémi Hírlap, 1942. április 19.
• SZIKLAY János: Gaál Sándor. = Dunántúli kultúrmunkások. Budapest, 1941.
• Veszprémmegyei fejek. Veszprém, 1929.
• M. T(ÓTH) Antal: Emlékezés Gaál Sándorra. = Napló, 1992. szeptember 25.
• ZÁMBÓ István: Veszprém zenei múltja. = Négy évtized kádenciája 1956–1996. Veszprém, 1996.