Erdélyi Zoltán (író, újságíró)
A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. május 30., 10:47-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „ERDÉLYI Zoltán, szentpéteri (Kecskemét, 1872. ápr. 5.–Bp., 1915. febr. 6. ) író, újságíró. =Élete= Iskoláit Szegeden végezte, 1899-ben a budapesti egyete...”)
ERDÉLYI Zoltán, szentpéteri (Kecskemét, 1872. ápr. 5.–Bp., 1915. febr. 6. ) író, újságíró.
Élete
Iskoláit Szegeden végezte, 1899-ben a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be. Pályáját hírlapíróként kezdte, több lapnak volt munkatársa, 1898-tól két évig Veszprémben a Veszprémvármegye c. hetilapot szerkesztette. 1901-től minisztériumi tisztviselő. A nép-nemzeti irányt követte, némileg városiasabb hangú, de konzervatív szemléletű írásaiban. A múlt század utolsó évtizedeiben három verseskötete jelent meg. A Vesztett boldogság (1897.) és a Bazsalikom. c. elbeszéléséért az MTA kitüntette.
Művei
- Május. (v.) Bp., 1892.
- Tündérlagzi. (Mese.) Bp., 1894.
- Epizódok. (v.) Bp., 1896.
- Vesztett boldogság. (Verses rege.) Bp., 1898.
- Dózsa György, vagy a parasztlázadás 1514-ben. Bp., 1899.
- Margitsziget és más kisebb költői elbeszélések. Bp., 1901.
- Hunyadi János és kora. Bp., 1903.
- Bazsalikom. (Költői elbeszélés.) Bp., 1909.
- A hazaáruló. (Színmű.) Bp., 1913.
Irodalom
- IMRE László: A magyar verses regény. Bp., 1990.
