Erdélyi Zoltán (író, újságíró)

A Helyismeret wikiből

ERDÉLYI Zoltán, szentpéteri (Kecskemét, 1872. ápr. 5.–Bp., 1915. febr. 6. ) író, újságíró.

Élete

Iskoláit Szegeden végezte, 1899-ben a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be. Pályáját hírlapíróként kezdte, több lapnak volt munkatársa, 1898-tól két évig Veszprémben a Veszprémvármegye c. hetilapot szerkesztette. 1901-től minisztériumi tisztviselő. A nép-nemzeti irányt követte, némileg városiasabb hangú, de konzervatív szemléletű írásaiban. A múlt század utolsó évtizedeiben három verseskötete jelent meg. A Vesztett boldogság (1897.) és a Bazsalikom. c. elbeszéléséért az MTA kitüntette.

Művei

  • Május. (v.) Bp., 1892.
  • Tündérlagzi. (Mese.) Bp., 1894.
  • Epizódok. (v.) Bp., 1896.
  • Vesztett boldogság. (Verses rege.) Bp., 1898.
  • Dózsa György, vagy a parasztlázadás 1514-ben. Bp., 1899.
  • Margitsziget és más kisebb költői elbeszélések. Bp., 1901.
  • Hunyadi János és kora. Bp., 1903.
  • Bazsalikom. (Költői elbeszélés.) Bp., 1909.
  • A hazaáruló. (Színmű.) Bp., 1913.

Irodalom

  • IMRE László: A magyar verses regény. Bp., 1990.