Emlékhelyek az almádi parkban
Petőfi, Kossuth és Rákóczi szobra, Véghely-emlékpad és a Batthyány-örökmécses található a természetvédelmi területként ismert almádi öregparkban . Területe már a múlt század végén igen szép, kedvelt helye volt Almádinak annak ellenére, hogy a partvonal rendezése csak 1902-ben történt meg. Az említett emlékhelyek közadakozásból, báli rendezvények hasznából, továbbá felülfizetésekből valósultak meg, és mindnek megvan a maga története, amit a korabeli sajtó bőségesen publikált.
A Kossuth-szobor felállítására 1903-ban került sor, így a 90 éves évforduló aktuálissá teszi létrehozása körülményeinek megismerését.
A századforduló körüli években számtalan híradásban olvashattunk felülfizetésekről a szoboralap javára. Az így összejött pénzből került sor 1902-ben a Petőfi-szobor felállítására. Az összegyűlt összeg bőségesen elég volt rá, sőt rögtön tervezni kezdték a Kossuth -szobor létesítését. 1903. július 12-én írja a Veszprémi Hírlap: „...a fürdői lakosság, a birtokosok lelkesedéséből új szobor lesz Almádiban. Múlt évben Petőfi, most Kossuth. Leleplezése augusztus 23-án lesz. Az ünnepséget 100 tagú bizottság rendezi Óvári elnökletével. Az ünnepi beszédet Eötvös Károly országgyűlési képviselő tartja. ... az év fénypontja lesz.”
Az augusztus 15-én megjelent újság közli az ünnepség programját. 1. Himnusz 2. Kossuth-ima 3. Kossuth-dal 4. Ünnepi beszéd, tartja Eötvös Károly 5. Szoborátadás, átvétele. 6. Koszorúk elhelyezése. 7. Szózat. Az ünnepségen Kossuth Ferenc személyesen is részt vett. A program szerint este nyolc órakor társas vacsora lesz a két nagyvendéglőben — Zsák és a Hattyú —, és a Hattyú melletti sátorban. A rendet az almádi, vörösberényi és a szentkirályszabadjai tűzoltók tartják fenn.
A Veszprémi Hírlap augusztus 30-i számában megjelent híradás szerint a program rendben lefolyt és „két méter magas gránittalapzaton áll Holló Barnabás alkotása.” Ez kissé pontatlan, mert a szobor almádi vörös homokkő talapzatra került. A kiadott program 5. pontja szerint a szoborbizottság elnöke, dr. Óvári Ferenc átadta a szobrot Mihalecz József almádi bírónak, illetve rajta keresztül a lakosságnak. A Hattyúban tartott 300 terítékes díszlakomán elhangzott tósztok hosszasan méltatták a szobor létrehozásában tevékenykedő személyeket.
Ez a története egy almádi szobornak a korabeli sajtó bőséges híradásait lerövidítve. A lakosság, a nyaralók és a birtokosok hatalmas lelkesedése tette lehetővé, hogy ilyen rövid időn belül két remek alkotás, a Petőfi- és a Kossuth-szobor felavattassék.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 1993. (5. évf.) 10. sz. 2. p.
