Eötvös Károly

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. május 27., 10:57-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb EÖTVÖS Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. márc. 11.–Bp., 1916. ápr. 13.) író, újságíró, ügyvéd, politikus. =Élet...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

EÖTVÖS Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. márc. 11.–Bp., 1916. ápr. 13.) író, újságíró, ügyvéd, politikus.

Élete

Az akkor Veszprém megyéhez tartozó Mezőszentgyörgyön született, középiskoláit a Pápai Református Kollégiumban végezte. 1860 és 1862 között a Pápai Jogakadémián végzett tanulmányokat, majd 1866-ban, Kerkápoly Károly meghívására pár hónapig a városban dolgozott. Erre az időre esnek első irodalmi próbálkozásai. A jogi államvizsgát már Pesten tette le. Veszprémben megyei aljegyző, majd királyi ügyész. 1866-ban Veszprém címmel megindította a város első hetilapját. 1872-ben a veszprémi választókerület ország-gyűlési képviselőjének választották. A Deák-párthoz csatlakozott és a Pesti Nap-lóba írta cikkeit. 1878-ban Budapesten ügyvédi irodát nyitott, sokat publikált. A magyar közélet egyik meghatározó egyénisége lett, amikor vállalta és sikerrel védte a tiszaeszlári zsidóellenes vérvádper gyanúsítottjait. A per anyagát 1904-ben, három kötetben jelentette meg. (Új kiadása: 1968-ban.) Regényei, novellái közül azok a legsikerültebbek, amelyekben közvetlen személyes élményeit vagy a szabadságharc eseményeit elevenítik fel. Kiváló jellemrajzokat írt Táncsics Mihályról és Madarász Józsefről. Kiemelkedő alkotása az Utazás a Balaton körül. E munkában jelentős kultúrtörténeti, és néprajzi kincsekkel gazdagította az utókort. Sírja a veszprémi Alsóvárosi temetőben van. 1968-ban a Veszprémi Megyei Könyvtár és az Alsóörsi Művelődési Ház vette fel a nevét. Két mellszobra van a megyében. Egyik Zalai Csiszár János alkotása Balatonfüreden a Gyógy-téren, a másik, Borsos Miklós alkotása Veszprémben, a megyei könyvtárban található. Balatonfüreden utca őrzi nevét.

Művei

  • Aki örökké bujdosott és egyéb elbeszélések. Bp., 1901.
  • Deák Ferenc és családja. 1–2. Köt. Bp., 1905.
  • Utazás a Balaton körül. 1–2. Köt. Bp., 1901., 1957., 1982.
  • A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége. 1–3. Köt. Bp., 1904.
  • A Bakony. Bp., 1909.
  • A balatoni utazás vége. Bp., 1909.
  • A Jókai-nemzetség. Bp., 1906.
  • Megakad a vármegye. (Vál. elb.) Bp., 1952.

Irodalom

  • DOLMÁNYOSNÉ PATAKI Vera: ~, (1842–1916). = Kortárs, 1966. 4. sz.
  • GERENCSÉR Miklós: A gyűlölet ellenfele. (Életrajzi r.) Bp., 1970.
  • TÓTH Jánosné: ~. Bibliográfia. Vp., 1987.
  • KÖVY Zsolt: ~ és Pápa. = Horizont, 1988. 4. sz.
  • HUDI József: Amilyennek látni szerette volna. ~ és családja. = Új Horizont, 1992. 2. sz.
  • Eötvös Károly 1842–1916. Vár ucca tizenhét. Negyedévkönyv, 1996. Vp., 1996.
  • A dunántúli táj, mint művészeti élmény és történeti emlék ~ munkásságában. = PRAZNOVSZKY Mihály: Tájirodalom. Vp., 1996.
  • HUSZÁR Ágnes: ~ nagy pere. = Új Horizont, 2002. 2. sz.