Dubniczay-ház

A Helyismeret wikiből

A Dubniczay-ház helye térben és időben

A középkori zirci ciszterci apátságból a török hódoltság elől elmenekültek a szerzetesek, a háborús időkben az épületek romba dőltek. A török kiűzése után Zirc és környéke is új esélyt kapott a felvirágzásra. Az apátságot, minden birtokával együtt 1659-ben az alsó- ausztriai Lilienfeld ciszterci apátsága váltotta meg 8000 forintért a Thury családtól. Megindultak az újjáépítéssel kapcsolatos munkálatok, irányítójuk Újfalusy Márton magyar származású szerzetes lett, aki Pápáról végezte munkáját. Az ő halála és az erejét meghaladó anyagi nehézségek miatt Lilienfeld 1701-ben 31 000 forintért átadta Zircet a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságának, mely vállalkozott Zirc és birtokainak újraszervezésére. Ekkor tért vissza a rend Zircre, de a település erős német befolyás alá került: önálló zirci apát hiányában a sziléziai Heinrichau irányította az életet a Bakonyban. A barátokkal együtt telepes családok is jöttek, akiknek a munkájának köszönhető az új település felépítése. A 18. századi átépítés és újraszervezés időszakában nagymérvű változások történtek a rend és a település kapcsolatában is, hiszen a templom és az apátság felépítéséhez nagy szükség volt a helyben lakó mesterek és a letelepített családok segítségére. Annyi bizonyos, hogy a legkorábbi időkből több épület datálható az újratelepítés időszakába. Az újonnan felépített hatalmas méretű apátság „kiszolgáló” épülete a műhelyeknek és a központnak helyet adó, ma Bagolyvár néven ismert létesítmény volt. A következő jelentős épület, amelyet bizonyosan a 18. század elején, – illetve alapjait nagy valószínűséggel még korábban – hoztak létre, az a zirci piac túloldalán található Dubniczay-ház. A Dubniczay-ház, amely 1992 óta a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóháznak ad helyet, egyik korai tulajdonosáról és átépíttetőjéről kapta nevét.

Az építtető, Dubniczay István

Dubniczay István hantai prépost és veszprémi kanonok meghatározó alakja volt a Padányi Biró Márton nevével fémjelzett veszprémi barokk megújulásnak. Dubniczay család sarjaként látta meg a napvilágot Repka János és felesége, Éva gyermekeként. A legkorábbi ismert adatunk szerint a trencséni jezsuita gimnázium diákja volt az 1710-es években. Fiatalon került Acsády Ádám veszprémi püspök udvarába, aki 1737-ben kinevezte hantai prépostnak. Hivatali címe ellen a káptalan – élén Padányi Biró Márton nagypréposttal – tiltakozott, állítván, hogy a prépostság össze van kötve a veszprémi kanonoki javadalommal. Dubniczay viszont hivatkozott arra, hogy több elődje, köztük maga Acsády Ádám is élvezte e javadalmat, noha nem volt veszprémi kanonok. A káptalan erre visszavonta állítását és Dubniczayt javadalmába beiktatták. Ez volt az az esemény, melynek következtében teljesen elmérgesedett a helyzet a két egyházi személy, Padányi és Dubniczay között. Dubniczay a prépostság mellé 1740-ben elnyerte a veszprémi kanonoki javadalmat is, sőt 1742-ben már éneklőkanonok volt. Ennél magasabb rangot nem sikerült szereznie a káptalanban, valószínűleg azért, mert 1745-ben Padányi Biró Márton lett a főpásztora. 25 évi szolgálat után, mondván gyakran gyötörte fő- és gyomorfájás, 1759-ben felmentését kérte a helyben lakás és a karima kötelezettsége alól. A helyben lakás alól Padányi Biró Márton püspök 1759. május 1-én felmentette. A két személy viszonyáról kialakult negatív képet a legújabb kutatásnak köszönhetően sikerült árnyalni. Ebben az időben ugyanis maga Padányi sem lakott Veszprémben, mivel székhelyét áthelyezte a sümegi palotájába, ráadásul a rekatolizációs harcban Dubniczay volt a püspök legelszántabb katonája. Dubniczay mecénási szerepet töltött be több kisebb-nagyobb egyházi intézmény életében, és különösen kedvelte a ciszterci szerzeteseket, illetve Zircet is. 1752-re készült el a zirci apátsági barokk templom, melyet Padányi veszprémi püspök szentelt fel. Főoltárképét, Anton von Maulbertsch Assumptio című alkotását Dubniczay 4000 forint adományából vásárolta meg a rend 1754-ben. Ugyanekkor több ajándékkal látta el a bazilikát: színezüst öröklámpát, 2 üvegdíszekkel ékesített gyertyatartót, ezüst úrmutatót, aranyozott réz úrmutatót kínált fel. Ezen felül aranyoztatta az apátsági templom 5 mellékoltárát, alapítványt tett Szent István vértanú és Szent Anna oltáránál 1-1 örökmécsesre, majd megajándékozta a konventet 8000 ezüst forinttal. 1766-ban még a hantai törzsökhegyi szőlőjét is az apátságnak adta. Dubniczay hantai préposti javadalmának megtartása mellett 1763. március 5-én lemondott kanonoki javadalmáról, és Zircre vonult, hogy ott a ciszterciek közelében éljen, ráadásul konfráteri fogadalmat is tett Sziléziában. 1766. július első napjaiban elkísérte az apátot Heinrichauba, néhány héttel később azonban agyvérzést kapott, melyből soha többé nem tudott felépülni. Sikerült visszatérni a szeretett zirci közegbe, ám az év végén, december 29-én már a haláláról értesülünk. Végső kívánsága szerint az apátsági kriptában helyezték örök nyugalomba. Dubniczay István mecénási szerepe a kanonok saját kézzel írt végrendeletében követhető igazán nyomon. 1766. július 1-én kelt testamentumában általános örökösévé a zirci konventet tette. Ráhagyta könyvtárát, képeit, 6 ereklyetartót Szent Anna, Szent István, Szent Imre, Szent Mónika és Szent Ágoston ereklyéivel (napjainkig az apátság birtokában állnak) és a 2000 forintnál többet érő összes ezüstjét (az apátság gyűjteményében némelyik fellelhető) azzal, hogy abból 6 nagy ezüst gyertyatartót készíttessen az apátsági templom főoltárára. 3-3 misealapítvány címén a pápai pálosokra 7000, a zirci ciszterekre 5000, a veszprémi káptalanra 1000 ezüstforintot ajánlott fel, a fehérvári jezsuita rendházra 4000, a fehérvári karmelita templom festésére és csinosítására 3000, az új teveli templom építésére 4000, a trencséni és egy másik szegényegyházra 300, ill. 200, a trencsénteplici kórházra 500, a dubnicai Szent Jakab- templomra 1500, a márkói és lovasi templomra 300-300, a paloznaki és fülei templomra 150-150, a veszprémi szemináriumra 500 ezüstforintot hagyományozott (a végrendelet digitalizált másolata megtalálható a Reguly Antal és Népművészeti Alkotóház gyűjteményében). A zirci piactéren levő emeletes házát a zirci ciszterci szerzetesekre hagyta. A veszprémi belső várban lévő emeletes kőháza, amelyet Karácsony Péter és Roboz Pál házai helyén építtetett, a káptalan birtokába került. A vár középpontjában, a püspöki palotával szemben 1751-ben felépített Dubniczay-ház a veszprémi barokk építészet egyik legszebb emléke. Dubniczay István kanonok egyetlen kéziratos műve, a Series episcoporum Wesprimiensium címet viseli. A 13 ív terjedelmű alkotás az egykori veszprémi püspökök életét mutatja be címük viselésének sorrendjében. A kéziratnak köszönhetően referencia anyaggal rendelkezünk a kanonok kézírásának vizsgálatára, így a közeljövőben módunkban áll majd a korabeli írásos források tüzetesebb átvizsgálására, illetve a Ciszterci Műemlékkönyvtárban található régikönyves állomány áttanulmányozására is. A kéziratos művet az OSzK Kézirattára őrzi. Dubniczay István végrendeletének fényében a kutatás számára könnyebben értelmezhetővé váltak a zirci ciszterci apátság birtokait tartalmazó térképek is. Ezek a 18-20. században készültek és egyértelműen mutatják a kanonok által hagyományozott épületeket. A zirci ház további sorsáról is viszonylag fontos információk kerültek napfényre. Biztosan tudjuk, hogy az apátság ügyvédje, Reguly István itt praktizálta hivatását már 1810 óta. Hűséges és odaadó híve volt a rendnek, különösen a zirci apátnak. Így azon sem csodálkozhatunk, hogy híressé vált fiának, Antalnak a zirci apát volt a keresztapja.

Az épület

A Zirci Ciszterci Apátság a Veszprémet Győrrel összekötő főút mentén épült, a város jelenlegi központjában. Az út túloldalán alakult ki a zirci vásártér, a mai Rákóczi tér. E téren, az apátsággal szemben áll a Dubniczay-ház. A kétszintes főépületből és földszintes szárnyból, valamint udvari melléképületekből álló épületegyüttes műemlék, illetve műemléki környezet besorolás alatt áll. A Koppány András által végzett falkutatásokból kiderül, hogy a főépület legkorábbi állapotában a kapubejárás nem a mai helyen, hanem a főtéri homlokzat túlsó oldalán volt. A Dubniczay nevéhez köthető átépítés alatt építhették be a korábbi kapubejárót, amikor az épület emeletráépítést kapott. A földszintes épületszárnyban a falkutatások alapján több háromosztatú épület mutatható ki, amelyek összeépülésével alakult ki a mai, a belső udvart körülölelő alaprajz. Érdekes, hogy több korai térképen szimmetrikus alaprajz látható, egy korábbi kapubejáró – jelenleg a földszintes szárny része – vonalában tükrözve a ma is látható udvari szárnyat. A falkutatások során a barokk kori tüzelőberendezések nyomai is előkerültek a kétszintes szárny földszintjén. Faldíszítésre ugyanakkor nincs adat, bár Dubniczay jóval reprezentatívabb veszprémi palotája is meszelt falakkal rendelkezett a kanonok életében, értékes falfestményei még a 18. században, de később készültek el (ld. Lászay 2008 az alábbi bibliográfiában). A 18. század végi, 19. század eleji térképeken Zircen több, ma is álló épület jelölve van. A Dubniczay-házat mérete, története, jelenlegi jó állapota emeli ki közülük, és teszi az egyik kiemelkedő zirci, barokk építészeti értékké.


THM 0002590845.jpg
 "A Zircen, a Rákóczi tér 10. szám alatt található Dubniczay-ház felvételét a Zirci települési értéktárba az alábbiak indokolják:

műemléki szempontból az épület 1958 óta országos műemléki védettség alá esik, hiszen az 1760-as években épült barokk épületről van szó; várostörténeti szempontból az épület Zirc török utáni újratelepülésének egyik korai emléke, egyben a város központi helyén álló épületként a városkép meghatározó eleme; egyháztörténeti szempontból egyik átépíttetője, a korábban Veszprémben működő Dubniczay István éneklőkanonok személyes életútjának fontos állomása, hagyatékának része; a hagyaték a Zirci Ciszterci Apátsággal való szoros kapcsolatának lenyomata; a hagyatékozás révén az épület a Zirci Ciszterci Apátság tulajdonává vált, így története további egyháztörténeti vonatkozásokkal gazdagodott; tudománytörténeti szempontból kiemelt érték az épület, hiszen Reguly Antal néprajzkutató, nyelvész, térképész utazó, a finnugor népek és nyelvek kutatójának családja az 1820-30-as években az épületben lakott, a ház a Reguly-kultusz központja, mai funkciójának – a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház székhelye – ez adja indokát. Az épület fennmaradására és megőrzésére jók a kilátások, hiszen a tulajdonos Zirc Városi Önkormányzat és az épületben működő Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház egyaránt megbecsült értékként tartja számon." A Zirc Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság határozata alapján


Bibliográfia

  • HERVAY, Ferenc Levente: Repertorium historicum Ordinis Cisterciensis in Hungaria. Roma, 1984. 329.
  • ALPÁR, Lucián: A zirci apátság függetlenítésének kérdése. Ciszterci Doktori Értekezések 84. Budapest, 1942.
  • BÉKEFI, Remig: A pilisi apátság története I. Budapest, 1891. 515. BÉKEFI, Remig: A pásztói apátság története I. Budapest, 1898. 778.
  • BÉKEFI, Remig: A káptalani iskolák története Magyarországon. Budapest, 1910. 598.
  • BUZÁS, Gergely: Jelentés a zirci középkori ciszterci apátságban folytatott 2011. évi feltárásról. Archaeologia - Altum Castrum Online.
  • GRÜGER, Heinrich: Der Beginn der Union von Heinrichau und Zirc (1701-1752). Analecta Cisterciensia. 38. 1982.
  • HERVAY, Ferenc Levent: Ciszterciek Magyarországon. Vigilia 55 (1990). 932–937.
  • HERVAY, Levente: A ciszterci rend története Magyarországon. In: LÉKAI, Lajos: Ciszterciek. Eszmény és valóság. Budapest, 1991. 470–492.
  • HERVAY, Levente – LÉKAI, Jusztin: A zirci apátsági templom. Zirci ciszterci apátság, 2007. 20.
  • Historia Domus. Zirci Apátság Újkönyvtára. 1738.
  • HORVÁTH, Konstantin: Zirc története. Veszprém, 1930.
  • HÜMPFNER, Tibor: A zirci apátsági templom ásatása. In: Veszprém Megyei Múzeum Közleményei, 1927.
  • IGAZ, Rita: Az apátság története a 17. század második felétől napjainkig. In: VIRÁG, Zsolt (ed.): Zirci Ciszterci Apátság Monostori Látogatóközpont. Zirc, 2013. 45-48.
  • LÁSZAY, Judit: A Dubniczay-palota rövid építéstörténete. In: HEGYESHALMI, László (ed.): László Károly Gyűjtemény Veszprém. Dubniczay-palota. Veszprém, 2008. 23-153.
  • LÉKAI, Lajos: Ciszterciek. Eszmény és valóság. Budapest, 1991. 516.
  • KŐSZEGHY, Péter (ed.): Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor I. – X. Budapest, 2003–.
  • DIÓS, István (ed.): Magyar Katolikus Lexikon. Budapest, 2004–.
  • BÁN, Péter (ed.): Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I., II. Eger, 1980.
  • NÉMETH, Gábor: A zirci apátság könyvállománya a 18. században. Magyar Könyvszemle 2007/1. 114-120.
  • NÉMETH, Gábor: A zirci műemlékkönyvtár 60 éve az Országos Széchényi Könyvtár gondozásában 1953-2013. Könyv. Könyvtár. Könyvtáros. 2013/8.
  • VIDA, Beáta: Fundačný proces rehole cistercitov v Uhorsku. Kultúrne dejiny 1 (2011). 7-32.
  • VIDA Beáta: Dubniczay István karrierje a Veszprémi egyházmegyében. In: Veszprémi Szemle 46 (2017) 3–26.
  • VIRÁG, Zsolt: Építkezések, átalakítások az apátságban és templomában a 18. századtól napjainkig. In: VIRÁG, Zsolt (ed.): Zirci Ciszterci Apátság Monostori Látogatóközpont. Zirc, 2013. 49-60. ZOMBORI, István (ed.): A bécsi Pázmáneum. Budapest, 2002. 408.

Honlapok

  • A Dubniczay-ház homlokzata

  • Emlektabla Dubniczay.JPG

  • Fazekas foglalkozás

  • A tanulmányi raktárt a látogatók tárlatvezetéssel vagy múzeumpedagógiai foglalkozás keretében látogathatják tárlatvezető, oktató vezetésével

A lap eredeti címe: „http://helyismeret.hu/index.php?title=Dubniczay-ház&oldid=25990”