Czeglédy Károly

A Helyismeret wikiből
Czegledy Karoly.jpg

CZEGLÉDY Károly (Pápa, 1914. december 21. - Budapest, 1995. június 20.) nyelvész, orientalista, történész.

Élete

Czeglédy Sándor fia. A nyelvtudományok kandidátusa (1953), doktora (1976). 1932-1934-ben a Debreceni Egyetemen tanult, 1934-től 1939-ig Belfastban és Utrechtben sémi nyelvészetet hallgatott. 1942-ben a budapesti egyetemen, az Eötvös Collegium tagjaként sémi filológiából bölcsészdoktori oklevelet, 1946-ban sémi nyelvészet tárgykörből magántanári képesítést szerzett. 1942-től 1948-ig megbízott előadó (egyúttal ref. lelkész Cegléden) 1949-től a sémi nyelvészet magántanára a budapesti egyetemen, 1963 és 1985 között, nyugalomba vonulásáig a sémi filológiai és arab tanszék vezetője. 1947 után a Körösi Csoma Társaság elnöke. Fő kutatási területe az arab, szír, iráni, örmény és bizánci történeti és földrajzi irodalom, főként az eurázsiai sztyepp övezetében élt régi nomádok története, különös tekintettel azokra a népekre, amelyek kapcsolatban állhattak a honfoglalás előtti magyarsággal.

Művei

  • Magna Hungária. Budapest, 1943.
  • A magyar őstörténet kérdései. (Társszerző.) Budapest, 1953.
  • A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. (Társszerző.) Budapest, 1958.
  • Nomád népek vándorlása napkelettől napnyugatig. Budapest, 1969.
  • Magyar őstörténeti tanulmányok. Budapest, 1985.

Irodalom

  • SCHÜTZ Ödön: Czeglédy Károly tudományos munkásságáról. Budapest, 1985.
  • SCHÜTZ Ödön: Czeglédy Károly, a sémi filológia nemzetközi nagymestere 80 éves. = Magyar Nyelv, 1985.