Csúzi Zsigmond

CSÚZI Zsigmond (Pápa, 1670-Sajólád, 1729. júl. 2.) egyházi író, szerzetes.

Élete

Pálos szerzetes és népszerű szónok volt. 1702-ben az erdélyi misszióhoz került, majd a sátoraljaújhelyi kolostorban szolgált. Tábori papként részt vett a Rákóczi szabadságharcban, később Sajóládon a kolostor jószágkormányzója, 1714-1717-es években a pápai rendház perjele. Pesten és másutt lelkészkedett, majd 1725-ben ismét Pápára került. Beszédei főként az egyszerű hívekhez, parasztokhoz, mezővárosi polgárokhoz, kisnemesekhez szóltak. Gyakran emlegeti a dicső múltat, különösen erős Mátyás-kultusza. Fellépett a hatalmaskodók ellen, részvéttel szónokolt a szegények szenvedéseiről. Gazdagon merített a népnyelv szókincséből és közmondásaiból. A nyelvújítás híve, tudatosan gyarapította a magyar szókincset. A különböző (dunántúli, erdélyi, palóc stb.) nyelvjárási sajátosságok egyesítésére törekedett. A késő barokk retorika népies változatát képviselte, gyakran tudatos nyelvújító igyekezettel. (GAÁL Zoltán: Életpályák c. művében a születési helynek Pápa várost jelöli.)

Művei

• Zengedező síp-szó. Pozsony, 1723.
• Evangeliomi trombita, Pozsony, 1724.
• Kosárba rakott aprólékos morzsák. Prédikációk. Pozsony, 1725.
• Egész esztendőre való hármas prédikációk. Pozsony, 1725.

Irodalom

• VINCZE Gábor: A pálosok irodalmi munkássága a 14-18. században. = Magyar Könyvszemle, 1878. 1. sz.
• HAHNENKOMP Sándor: A pálosok működése Magyarországon. Győr, 1889.
• RÉTHEI PRIKKEL Marián: ~ szavai. 1-8. rész. = Magyar Nyelvőr, 1908. 7-9. sz.; 1909. 5-7., 9-10. sz.
• JUHÁSZ Miklós: 18. századi egyházi szónok a divatról. = Ethnographia, Ethnographia – Népélet Ethnográfia, 1944. 1. sz.
• JUHÁSZ Miklós: 18. századi babonák és ördöngősségek. = Ethnographia, Ethnographia – Népélet Ethnográfia, 1944. 2. sz.
• ANGYAL Endre: ~ magyarsága. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1957. 3. sz.
• Gaál Zoltán: Életművek, életpályák. Győr, 1987.