Császár Elemér

A Helyismeret wikiből

CSÁSZÁR Elemér (Gige, 1891. dec. 6.-Bp., 1955. aug. 7.) tanár, fizikus.

Élete

Berlinben és a budapesti tudományegyetemen tanult, 1914-ben matematika-fizika szakos tanári, 1918-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1915-1921-es években a Pápai Református Kollégium tanára. 1921 és 1938 a budapesti tudományegyetemen adjunktus, tanár, majd a pécsi egyetem orvostudományi karán tanított, 1942-1943-ban a kar dékánja volt 1945-1946-ban a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott, ahonnan elbocsátották, 1948-ban politikai okokból bebörtönözték. Szabadulása után néhány évig a Medicor-gyárban dolgozott. Jeles fizikus. Főként a sugárzás jelenségével foglalkozott. E témakörben több tanulmánya jelent meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban.

Művei

  • A fekete sugárzás újabb elméleti és kísérleti vizsgálata. Pápa, 1918.
  • A Planek-féle formula vizsgálata elektromos úton. Bp., 1923.
  • A röntgensugárzás és gyakorlati alkalmazása. Bp., 1934.
  • A sugarak világa. Bp., 1937.