Buzetzky-villa
Ennél az épületnél az a sajátos helyzet adódik, hogy több tulajdonos nevén ismert. Erre bizonyíték az is, hogy az Almádiról kiadott képes levelezőlapokon Vlaszaty-villa, Tulipán nyaraló, Emma nyaraló és Lovas villa néven nevezték el. Ennek előrebocsátása után tekintsük át az említett épület településtörténeti kapcsolódásait.
Az egykori Almádi negyedik legnagyobb birtoka volt Szentgáli László, Veszprém városi pénztárnok és neje, Redl Vilma tulajdonában az 1858. évi kataszteri adatok szerint. A birtok nagysága 7 katasztrális hold 508 négyszögöl volt és két részből állt. Az egyik részt a Óvári út, a Semmelweis utca és a Dózsa György út határolják, a negyedik oldalon pedig a szomszédos birtok terül el. Ennek nagysága 2 kh 282 négyszögöl és a 161 számú épület állt rajta.
A másik rész a mai Óvári úttal párhuzamosan feküdt, kb. a mai rendőrségi épülettől a Verseny utcáig terjedően, nagysága pedig 5 kh 226 négyszögöl volt. Ez utóbbi birtoktest két jellemzőjében eltért a többi almádi birtoktól. Egyrészt mert nem folyt rajta szőlőművelés, hanem szántó és gyümölcsfás rét volt a birtokállási megnevezése. Másrészt ez volt az egyetlen birtok az Óvári út és a Balaton közötti területen, ami nem a Káptalan tulajdonában állt. A 164. számú épület és egy ettől külön álló pince volt rajta, utóbbi nyilvánvalóan utal a korábbi szőlőművelésre. Meg kell említeni, hogy a mai néven jelzett utcák nyomvonala megegyezik az 1858. évivel, így jól behatárolható.
Az utóbbi birtok 1862. decemberi adat szerint is Szentgáli tulajdona, de területe 4 kh 1242 négyszögölre módosult. Örökösödések és adásvételek után, 1879. március 6-án kelt bejegyzés szerint Szmertnik Béláné szül. Udvardy Anna a tulajdonos. Almádi 1882. augusztus 27-én felfektetett telekkönyvében „Szőlő pincével az Öreghegy dűlőben” a birtok jogállása, nagysága pedig 3 kh 1567 négyszögöl, a tulajdonos pedig változatlan. 1894-ben dr. Óváry Ferenc veszprémi ügyvéd vásárolja meg a birtok egy részét, majd 1903. március 8-i adat szerint további birtokrészt vesz meg.
Ez a terület több részletben felosztásra és eladása került. Ennek során 1909. október 28-án kelt bejegyzés szerint Vlaszaty Ödön és neje Kreutzer Mariska, lékai (ma Burgenland) lakosok 1180 négyszögölet vettek meg. 1910. január 17-i keltezéssel olvasható a telekkönyvben „1909. december 24-én kelt községi bizonyítvány alapján az azon épült 203 számú nyaraló feltüntettetik.” Itt nyilvánvaló, hogy az adás-vételt később követő telekkönyvi bevezetésről van szó, mert még akkoriban sem valószínű, hogy október 28. és december 24. között felépült volna egy, nem is túl kicsi nyaralóépület.
1917. április 13-án kelt bejegyzés értelmében Óvári Kálmán és neje Schneller Gabriella - ő volt Almádi 1899-ben kinevezett első postamestere - vették meg az épületet. 1918. szeptember 19-én özv. Óvári Kálmánnét, mint örököst jegyzik be, és ez az adat szerepel a Balatonalmádi nagyközség 1923. évi házjegyzékében is, változatlanul használja a 203-as házszámot, és a telek nagysága 1426 négyszögöl. Az 1936. évi birtokívek kivonata szerint Buzetzky Béláné szül. Schneller Gabriella a tulajdonos. Érdekes adat az 1939. évi birtokvalósításban, hogy a tulajdonos még özv. Óvári Kálmánné néven szerepel. Akkor sem volt minden tökéletes...
Az épület mind a mai napig magántulajdonban van és állaga is jó. Eredeti architektúráját változatlanul őrzi, csupán annyi változás történt, hogy a fazsindely fedést cserélték ki cserépfedésre, mint ez valamennyi vele egykorú épületnél már megtörtént. A tulajdonos szemmel láthatóan gondját viseli az épületnek, így mindenképpen érdemes helyi védelembe vonásával foglalkozni.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 1996. (8. évf.) 5. sz. 2. p.
