Babos-villa
A Csokonai-közben áll egy szépen helyreállított régi épület, emlékeztetve a századforduló Almádijára, amely Babos-villa néven volt ismeretes a régi almádiak között. Birtoklástörténeti adatait az 1858. évi kataszteri felméréstől kezdve ismerhetjük meg. Ekkor Gémesi András csizmadia és felesége, Németh Zsuzsanna veszprémi lakosok voltak a tulajdonosai, az 1 katasztrális hold, 340 négyszögöl nagyságú szőlőbirtoknak, a rajta levő épületet pedig 67. számmal jelölték.
1899. november 28-án történt telekkönyvi bejegyzés szerint a birtok eladásra került 700 osztrák értékű forint ellenében, és Fekete Károly veszprémi lakos nevére jegyezték át. Az 1902. november 2-án kelt községi bizonyítvány alapján „az azon épült 35 népsorszámú villa feltüntetése mellett” eladást is bejegyeztek. E szerint a birtok 20 000 korona vételár ellenében a gróf Zichy család tulajdonába került, és 1902. december 24-én gróf Zichy Hermann gyermekei, Hermann, Róbert, Géza, Margit és Milena kiskorúak nevére megtörtént a telekkönyvezés.
Itt meg kell jegyezni, hogy az 1902. november 2-án kiadott igazolás alapján december 24-én telekkönyvezett villa egy 1899. július végén feladott képes levelezőlapon már szerepel, mint Fekete Károly nyaralója. Ebből arra lehet következtetni, hogy a telekkönyvezés nem esett közel a tényleges építéshez. A különbség még feltűnőbb, ha a Veszprémi Független Hírlap -Kompolthy lapja - 1890. március 29-ei számában olvassuk: „...a lakások dolgában is épül Almádi. Az emeletes Fekete-villán kívül a Balog Károly fundusán is emeletes nyaraló épül; ezen felül az Udvardy-család is 2 új villát épít az általuk megvett Berecz-funduson.”
1912 és 1917 között valamennyi Zichy-leszármazottól több részletben megveszi a teljes birtokot dr. Horváth Lajos megyei aljegyző, aki az 1917. november 6-án kelt bejegyzés szerint 63.000 koronáért már el is adja a birtokot. A vevők Benkő Géza és neje, Pongrácz Erzsébet kékkúti lakosok. Ekkor a birtok nagysága 1 katasztrális hold 340 négyszögöl, ami megegyezik az 1858. évi adattal. Ez csupán a véletlen játéka, ugyanis a leírt tulajdonosok többször vettek hozzá, majd adtak el belőle, ez minden esetben területi változást is jelentett.
Balatonalmádi nagyközség 1923. évi kataszteri birtokív-összesítője szerint változatlanul Benkő Géza a tulajdonos, a birtok nagysága viszont 1 katasztrális hold 853 négyszögölet tett ki, ház új száma pedig 30. Hasonló adatokkal találkozunk Balatonalmádi nagyközség 1923. évi házjegyzékében is. 1931-ben vette meg Babos Sándor budapesti lakos Benkő Gézától a birtokot, amelyik ekkor már 1 katasztrális hold 511 négyszögöl nagyságúra csökkent. Ennek valószínűsíthető oka az, hogy a Csokonai-köz ekkor került kialakításra, ami a telek területi korrekciójával járt. Az 1939. évi birtokív-összesítés is azonos tulajdonost - Babos Sándort -, valamint házszámot és teleknagyságot regisztrál.
A mai tulajdonos, Wossala György nagy gonddal helyreállíttatta az épületet, amelyik -mint az előzőekből kiderült -106 évvel ezelőtt épült, és egyike Almádi azon igen kevés 100 évnél idősebb épületének, amelyek jó állapotban vannak. Helyi védelemre mindenképpen méltó, annál is inkább, mert a tulajdonos erről már gondoskodott, amikor helyreállíttatta.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 1996. (8. évf.) 11. sz. 2. p.
