Bóday Gábor

BÓDAY Gábor, 1945-ig Czekelius Günther (Nagyszeben, 1897. június 15. - Budapest, 1989. június 28.) bányamérnök, bányaigazgató.

Élete

Iskoláit szülővárosában végezte, 1915-ben érettségizett, majd három évet a fronton szolgált. Leszerelése után részben a leobeni Montanisztikai Főiskolán, részben a charlottenburgi egyetemen folytatott felsőfokú tanulmányokat. 1924-től az Ajkai Kőszénbánya Rt. gépészeti üzemvezetője és igazgató helyettese, 1928 és 1947 között igazgatója. Nevéhez fűződik a bánya bővítése és rekonstrukciója, az első széles homlokú frontfejtés kialakítása, a padragi új bányaüzem megnyitása. Bevezette a száraz tömedékelést, kísérletezett acéltámos biztosítással. Ebben az időben kapott fürdőt az Ármin-akna, kórházat a bányatelep. A 2. világháború végén megakadályozta a bányák felrobbantását, ezzel biztosította a folyamatos munkát. 1947-től Budapesten a Magyar Állami Szénbányák központjában, 1949 és 1958 között Komlón dolgozott. Nyugdíjasként a Szabadalmi Hivatal mellékállású szakfordítója. Ajkán feleségül vette Bóday Dezső földbirtokos Éva nevű lányát. 1945 után a Bóday vezetéknevet használta.

Művei

• Fejtési vájár meredek dőlésű telepeken. Budapest, 1953.
• A szénaprózódás kérdései. Budapest, 1964.
• Az ajkai szénbányánál röpített tömedékeléssel szerzett tapasztalatok ismertetése. = Bányászati és Kohászati Lapok, 1949.

Irodalom

• KOZMA Károly: Az ajkai bányászat története. Veszprém, 1991.
• TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003.