„Apáti Ferenc” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „APÁTI Ferenc (16. század első fele) költő. Az 1526 körül keletkezett Peer-kodexben fennmaradt Cantilena, Feddő ének szerzője. Neve a versfőkből olvasható ki. ...”)
 
a
 
(3 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
APÁTI Ferenc (16. század első fele) költő. Az 1526 körül keletkezett Peer-kodexben fennmaradt Cantilena, Feddő ének szerzője. Neve a versfőkből olvasható ki. Személyéről mást nem tudunk. Mivel a kódexet Nagyvázsonyban őrizték, egyesek valószínűsítik, mások vitatják, hogy a Zala megyei Zalaapáti községből származó személy volt a vers szerzője. A Harmath István és Katsányi Sándor, a Veszprém megye irodalmi hagyományai kötetben feltételezik, hogy a szerző azonos a Zalaapátiból származó középnemessel, aki 1518-ban a bécsi egyetemre is beiratkozott. A ő megfogalmazásuk szerint a vers gúnyolja a főurakat és főpapokat a török elleni harc elhanyagolása, illetőleg fényűző életmódjuk miatt, a pórnépet azért, hogy szakállrángatással megregulázható. De megkapják a magukét a pénzsóvár papok és a dúsgazdag apáturak is. A nagy műveltségű költő szokatlanul élesen bíráló munkája jelentős lépés költészetünk világivá válása terén. I.: ECKHARDT Sándor: ~ feddő éneke és a Csínom Palkó. = It, 1912. 3. sz. RMKT, 1. Köt. Bp. 1955. GERÉZDI Rabán: A magyar világi líra kezdetei. Bp. 1962. HARMATH István–KATSÁNYI Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. Vp., 1967.
+
APÁTI Ferenc (16. század első fele) költő.  
 +
 
 +
== Élete ==
 +
 
 +
Az 1526 körül keletkezett Peer-kodexben fennmaradt [http://nyelvemlekek.oszk.hu/ism/peerkodex_%E2%80%93_apati_ferenc_feddoeneke_cantilenaja Cantilena], Feddő ének szerzője. Neve a versfőkből olvasható ki. Személyéről mást nem tudunk. Mivel a kódexet [[Nagyvázsony]]ban őrizték, egyesek valószínűsítik, mások vitatják, hogy a Zala megyei Zalaapáti községből származó személy volt a vers szerzője. A Harmath István és Katsányi Sándor, a Veszprém megye irodalmi hagyományai kötetben feltételezik, hogy a szerző azonos a Zalaapátiból származó középnemessel, aki 1518-ban a bécsi egyetemre is beiratkozott. A ő megfogalmazásuk szerint a vers gúnyolja a főurakat és főpapokat a török elleni harc elhanyagolása, illetőleg fényűző életmódjuk miatt, a pórnépet azért, hogy szakállrángatással megregulázható. De megkapják a magukét a pénzsóvár papok és a dúsgazdag apáturak is. A nagy műveltségű költő szokatlanul élesen bíráló munkája jelentős lépés költészetünk világivá válása terén.  
 +
 
 +
== Irodalom ==
 +
*ECKHARDT Sándor: Apáti Ferenc feddő éneke és a Csínom Palkó. = It, 1912. 3. sz.
 +
*RMKT, 1. Köt. Bp. 1955.
 +
*GERÉZDI Rabán: A magyar világi líra kezdetei. Bp. 1962.
 +
*HARMATH István–KATSÁNYI Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. Vp., 1967.  
 +
 
 +
{{DEFAULTSORT:Apati Ferenc}}
 +
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap jelenlegi, 2013. április 13., 16:38-kori változata

APÁTI Ferenc (16. század első fele) költő.

Élete

Az 1526 körül keletkezett Peer-kodexben fennmaradt Cantilena, Feddő ének szerzője. Neve a versfőkből olvasható ki. Személyéről mást nem tudunk. Mivel a kódexet Nagyvázsonyban őrizték, egyesek valószínűsítik, mások vitatják, hogy a Zala megyei Zalaapáti községből származó személy volt a vers szerzője. A Harmath István és Katsányi Sándor, a Veszprém megye irodalmi hagyományai kötetben feltételezik, hogy a szerző azonos a Zalaapátiból származó középnemessel, aki 1518-ban a bécsi egyetemre is beiratkozott. A ő megfogalmazásuk szerint a vers gúnyolja a főurakat és főpapokat a török elleni harc elhanyagolása, illetőleg fényűző életmódjuk miatt, a pórnépet azért, hogy szakállrángatással megregulázható. De megkapják a magukét a pénzsóvár papok és a dúsgazdag apáturak is. A nagy műveltségű költő szokatlanul élesen bíráló munkája jelentős lépés költészetünk világivá válása terén.

Irodalom

  • ECKHARDT Sándor: Apáti Ferenc feddő éneke és a Csínom Palkó. = It, 1912. 3. sz.
  • RMKT, 1. Köt. Bp. 1955.
  • GERÉZDI Rabán: A magyar világi líra kezdetei. Bp. 1962.
  • HARMATH István–KATSÁNYI Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. Vp., 1967.