Anyakönyvek mint településtörténeti források
Az anyakönyvezés Magyarországon 1895. óta állami feladat. Ezt megelőzően csak egyházi anyakönyvezés volt, aminek mai értelemben vett formáját a Tridenti Zsinat (1542-1563) rendelte el, illetve vezette be. 1895-ig a különböző felekezetek önállóan vezették anyakönyveiket, amelyekről éves kivonatot készítettek a levéltárak számára. Mint ismeretes, Almádi 1936-ig Vörösberény filiája volt, így anyakönyvet nem vezetett. Az éves összesítők tételes felsorolást tartalmaztak, születési, házasságkötési és halálozási adatokkal. Természetesen nem voltak olyan részletesek, mint az egyházközségeknél vezetettek. Megjegyzendő e vonatkozásban: az egyházak és lelkészeik különböző alapossággal cselekedtek. A Vörösberényi Református Egyházközség 1735-től meglevő anyakönyvei nagyon sok Almádira vonatkozó adatot is tartalmaznak. Közülük néhányat érdemes ismertetni a legkorábbiak közül, a XVIII-XIX. század fordulója körüli időből, valamint az 1800-as évek közepéről.
Keresztelések: „1778. március 6. Almádiban Görög Mihálynál vincelléreskedő Molnár Mártonnak és Tóth Juliannának fiacskájuk megkereszteltetett V. Berényi plébános Hatos István comissioja mellett.” Név szerint felsorolja a keresztapák és keresztanyák neveit, összesen nyolc személyt említve.
„1801. január 16. Almádi Vendégfogadós Fitos Józsefnek és Kováts Katalinnak fiok István megkereszteltetett.” Majd tizennégy személyt sorol fel, mint keresztszülőket.
”1806. január 3. Almádi Vendégfogadós Kováts Józsefnek és Kováts Karolinnak leányok Susánna megkereszteltetett.” Hét személy, mint keresztszülő megnevezésével.
„1812. augusztus 2. Susánna, Vajda János Pinkóczi Jáger és Kerülő, Malomsoki Susánna leánya. Keresztszülők Nemes Raksányi Görgy és Sziládi Mária, Kováts Ángyán István és Nemes Hetesi Sófia, Weszprémi Posta Mester Fülöp József kisasszonya Katalin, Csajági Tiszt.(tiszteletes) Jávor István Úr leányasszonya Klára.” A keresztszülőkből láthatóan a Káptalannál jelentős tisztséget viselő személy gyermekéről van szó.
Halálozások: „1792. október 3. Almádi vincellér Sáfár Ferencnek leánykája Katalin, énekszóval temettetett.”
1798. szeptember 29. Almádi vendégfogadós Bozai János énekszóval temettetett, 50 esztendős.”
1802. május 13. Szent Gáli lakos Demeter Pál felesége a Kövesi Hegyen véletlenül kútba esvén meghalt és itt eltemettetett, 40 esztendős. Nyilvánvalóan a Kövesi dűlőről van szó, amelyik a mai Bajcsy-Zsilinszky út és a Szabadság út között terült el.
„1802. május 13. Sz. Király Szabadi lakos Csizmazia Mihály a Szőlejénél Sárkutába meghalálozván és ide behozatván itt eltemettetett. 70 esztendős.
Néhány említésre méltó anyakönyvi feljegyzést találhatunk ebből az időből, amelyek csak részben, vagy áttételesen vonatkoznak Almádira és Vörösberényre. Közülük néhányat érdekességük folytán érdemes megemlíteni.
„1797. március 20. A.(Alsó) Őrsi Öreg Potrai Ferencné Litérre menő útjában, a Loki szőllők között véletlenül meg holt, ki is megtaláltatván ide bé hozatott és itten eltemettetett. Énekszóval.”
„1802. május 28. Mező Szt. Györgyi Kemenesi József a Savanyú vízre (Balatonfüred) menő útjában, Almádiban meghalván ide behozatott és itt eltemettetett. 40 esztendős.
„1806. augusztus 13. Ökör pásztor Körmöndi János gonoszságáért a Panduroktól megfogatván a hurcolásba meghalt. 45 esztendős, erőszakos halállal.
1810. december 22. Nemes Vég Ferenc, Lőrinc Ferenc gyilkos keze által, egy valaska (?) vágással ki végeztetett estveli 6 és 7 óra között, 48 eszt. 24-dikén reggeli 9 órakor Prédikációval néki tisztesség tétetett; elébb énekszóval eltemettetvén
23-dikán estve, minekutána a T.(ekintetes) N.(emes) Vármegye chirurgusa megvizsgálta.
„1821. december 8. Lőrinc Ferenc a Szőlőhegyen Lőrinc István, Nemes Bodalaki Ferenc és Végh Ferenc által agyon verettetvén orvosi vizsgálat után eltemettetett, 45 esztendős, prédikációval.”
„1819. augusztus 28. Julianna, Veszprémben lakozó Molnár Ferenc és Berényi Éva az Almádi Szőllőhegyen született lánya. Jegyzet; Ezen törvénytelen ágyból született leány megkereszteltetésekor eltitkolván a gyermek törvénytelen születését Atyát is írattak bé a Komák; s idővel kitudódván; általam beíratott bizonytalan atya neve ki is töröltetett. Vári Szabó Sámuel prédikátor
„1884. december 4. Simon Gábor szőllőműves Hamar Klárának özvegye, Szt. Király Szabadjai származású Almádi lakós meghalt, 72 éves, vízkór, Jegyzetek; Az 1884-ik évben felszenteltetett temetőben, ő az első halott, nyugati alsó sarkában.”
Az 1820-as évektől kezdve minden esetben megjelölték a halált előidéző betegségeket, vagy egyéb okokat, amelyeket ma egészen más néven ismerünk, esetleg már nem is fordulnak elő. Hatvannál több betegséget említenek, kezdve a „dagadozás”-sal, a „guga”-án keresztül, a „mirigy”-ig. Egyetlen esetben fordul elő a „természetes” halál, igaz, egy 91 éves nőnél jelölték meg így az okot.
Talán ez a rövid ismertetés is megmutatja, hogy a szigorúan vett anyakönyvi adatok mellett sok érdekességre akadhatunk, amelyek a település történetének apró momentumai.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2004. (16. évf.) 12. sz. 2. p.
