A Kurcz birtok története I.
Almádi “alapító atyáinak” egyike veszprémi lakos Kurcz Rudolf volt, akinek jelentős nagyságú birtoka volt Almádiban, leszármazottai ma is a városban élnek. Kompolthy Tivadar mellett csak ő az a személy, akinek nevét utca örökíti meg Almádiban az “alapítók” közül. Tekintsünk vissza a XIX. századra, mikor lett almádi birtokos Kurcz Rudolf, kinek a birtokát vásárolta meg. A kiinduló forrásunk mint eddig legtöbb esetben, az 1858 évi kataszteri felmérés térképes és szöveges anyaga.
A mellékelt térkép szerint a 3969-3973 helyrajzi számú terület Szelestei Ferenc örököseinek volt a birtoka 1858-ban, amelynek nagysága 3 katasztrális hold 542 négyszögöl volt és egy épület állt rajta. A birtok részei az alábbiak voltak:
| 3969 hrsz. | Szőlő gyümölcsfákkal | 1 k.hold | 318 n.öl |
| 3970 hrsz. | Lakóház 84 számú | 44 n.öl | |
| 3971 hrsz. | Alacsony lombos erdő | 1122 n.öl | |
| 3972 hrsz. | Rét gyümölcsfákkal | 1 k.hold | 178 n.öl |
| 3973 hrsz. | Legelő fa hasznosítással | 480 n.öl |
Változás történt még 1858-ban, amikor Lódor József és neje Horváth Julianna veszprémi lakósok lettek az új tulajdonosai a terület egy részének, 2 k.hold és 1495 n.öl terjedelemben. 1869. május 5-én kelt bejegyzés szerint ismét tulajdonos változás történt, Vizler Jánosné született Boór Erzsébet veszprémi lakos személyében, aki 1500 osztrák értékű forintért vette meg a 2 k.hold 1495 n.öl nagyságú birtokot.
1870. november 5-én kelt bejegyzés szerint, Kurcz Rudolf és neje, Sárnpék Anna, 2000 o.é. forintért megvették a változatlan nagyságú birtokot, amelyik a Remete patak jobb partján helyezkedett el. Majd 1875. április 30-án megveszik a birtokukkal szemben fekvő, 1468 n.öl nagyságú területet Kun Péter és neje Hamar Zsófia vörösberényi lakosoktól. Ez a birtok a Szt. Margit kápolnát telkét magába foglaló, az egykori piac és tűzoltó szertár területén túlnyúló, körülbelül a mai Hajnóczy lépcsőig terjedt. Az 1858 évi kataszteri adatok szerint a következő művelési ágú részekből állt a Kun birtok.
| 3974 hrsz. | Rét gyümölcsfákkal | 86 n.öl |
| 3975 hrsz. | Szántó | 76 n.öl |
| 3976 hrsz. | Szőlő gyümölcsfákkal pincével | 1303 n.öl |
1882. augusztus 27-től került felfektetésre az önálló almádi telekkönyv, ugyanis addig csak a szentkirályszabadjai telekkönyv része volt Almádi. Ekkor Kurcz Rudolf és neje, Sárnpék Anna veszprémi lakosok birtoka két részből állt a következők szerint.
| Szőlő pincével és erdő a berényi dűlőben | 2 k.hold | 1495 n.öl |
| Szőlő pincével a berényi dűlőben | 1000 n.öl |
Itt egy dolgot meg kell említeni, nevezetesen azt, hogy 1858-ban Almádi két dűlőből állt. Az egyik a berényi, a másik pedig az almádi dűlő volt, a pontos lehatárolás külön ismertetés tárgya lehet.
A nagyobbik birtok, mint már szó esett róla a Remete patak jobb partján volt, a kisebbik pedig vele szemben, az út túloldalán. A telekkönyv mindkét területen azonosan pincét nevez meg, holott már 1858-bn, 44 n.ölet (közel 160 m2) elfoglaló 84 számú ház állt a telken. Ezt az épületet, talán a faszerkezetű verandával kibővítve, egy 1911. február 15- én kelt szerződés “Ház a Kápolna u. 2 sz. alatt, szőlő és erdő a berényi dűlőben” határozza meg.
Kurcz Rudolf a birtokaiból a későbbi években területeket adott el, aminek eredményeként, különösen a községház megépülése után, egy “településközpont” kezdett kialakulni, amire következő számunkban visszatérünk.
Kapcsolódó cikkek
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2003. (15. évf.) 6. sz. 2. p.
